I. A bárói és grófi ág.
I. A bárói és grófi ág.
(II. III. IV. tábla).
Mint emlitém, a mágnási ág váltörzse II. Jakab, kinek fiától III. Miklóstól a II. és következő táblákon láthatjuk ivadékát máig lesarjadznai.
III. Miklós kir. udvarnok volt II. Ulászló király alatt és attól unoka testvérével IV. Pongráczczal együtt 1508-ban pallós-jogot (jus gladii) nyert.* Neje Korlatkeői Kata volt; ettől gyermekei Gergely, Gáspár és Bora Borsiczky Jánosné. Ezek közül csak
Lehoczky Stemmat. II. 312. Lapja szerint, hol azonban 1580. év áll 1508. helyett.
Gáspárról van adatunk, mely szerint ő a másik ági rokonokkal 1548-ban megosztozván* ezen osztálynál fogva birta Óvárt. Felesége budetíni Szunyogh Borbála volt*; ettől minden táblázatokkal összehangzólag következő öt gyermeke maradt: Kristóf, Jerémiás, Ferencz, Dániel és Zsuzsánna Syrmiensis Teodorné.* Ezek közül:
Ezosztály levél megvan a család ősi levéltárban Andrásfalván, és értesülésem szerint jóformán csak ez időkortól birja eredetiben az emlitett levéltár okmányait, az előbbiek valószinüleg Gáspár kezén át a mágnási ág tagjai közt oszlottak szét.
Némely táblázatokon Pekry Krisztina is feleségeül iratik, valószinű tévedéssel.
Ezekhez sorozzák még egy némely táblázatok Fridriket, Borbálát és Andrást is. Fridrik, ha Szirmainak hitelt adhatunk, Szatmárban birt, de kihalt; mint róla legvégül leszen emlités. A mostani Szatmári ág nem származik tőle, mert ez később szakadt Ungba és Szatmárba.
Kristóf, kit Istvánffy történetírónk* világosan Gáspár fiának ír, nagyra menendő ifjú volt Kerecsényi László alatt Gyula várában katonáskodván 1562-ben, midőn a Temesvárra menő törökök által Gyula környékén lándzsával átszúratott. Testvére
Istvánffy Historia 1685. kiad. 274. l.
Jeremiás nejével Forgách Klárával csak egy leányt nemzett: Máriát, Vizkeleti Istvánnét.
Ferencz magtalanul halt meg.
Dániel 1590-ben élt, Lehoczky szerint 1608-ban bárói címet nyert.* Meghalt 1616-ban october 4-én.* Nejétől Szunyogszeghi Majláth Annától gyermekei voltak: III. János, II. Dániel, Borbála Révay Ferenczné, Ilona apácza, Erzse, (ki 1633-ban tett végrendeletet, Justh Andrásné), és Mihály.* Ezek közül gyermekei csak III. Jánosnak és II. Dánielnek maradtak.
Lehoczky Stemmat. II. 315. Lehet, hogy az volt, mint Lehoczky olvasá, annál is inkább mert unokája György a váczi püspök is bárónak iratik az 1835. évi Vácz megyei történetirattal ellátott schematismusban, ellenben noha Kazinál (az alábbi idézetben) a báróságról hir sincs. – Ugyan csak Lehoczky munkája I. 170. lapján világos tévedéssel egy Pongárcz Mátét vagy Mátyást 1606-ban is báróságra emeltet.
Kazy História R. Hung. I. 124.
Némely táblákon még ezek között áll István, is kinek neje Lengyeltóthi Lengyel Kata, néhol meg Kende Anna, az utóbbi tévedés lesz. Mást táblák szerint ez István III. Jánosnak volt fia, több valószinüséggel.
II. Dánielnek neje Révai Márton leánya Révay Erzse volt, második nejéül Dubinszky (tán Dubniczky) Erzse iratik. Az előbbitől gyermekei: 1. Mihály, kinek neje Kerekes Erzse, magtalanúl halt el, 2. László szintén magtalan, 3. Julianna, előbb báró Luzénszky Sámuel, utóbb Labsánszky Jánosné, és György 1669. évi sept. 23-tól váczi püspök 1676-ig.* Ezekben II. Dániel ága kihalt.
Pray Hierarchia I. 356.
III. János feleségül Slavniczai Sándor Erzsébetet tartotta, ettől gyermekei III. Dániel (kihalt), István a Lengyel Kata férje, Erzse Majthényi Ferenczné, N. Palásthy Ferenczné, Zsófia 1-ször Mednyászky Mihályné, 2-szor Rajmann Mátyásné, 3-szor Mérey Zsigmondné, 4-szer Szulyovszky Zsigmondné; Anna Zmeskal Györgyné, és végre II. Ferencz,* ki az ág tovább terjesztője lőn.
Némely táblák szerint még testvéreik ezeknek Ádám, Gáspár, Imre.
II. Ferencz, ki 1681-ben az országgyülés által a Szilezia felőli országhatárok igazitására kirendelt egyik biztos volt, nejével Dessewffy Annával nemzett gyermekei: Ferencz, Ádám kihalt, Imre, János, Gáspár és a táblázaton álló öt leány. Ezek közül
Imre, ki Nodeczen született 1654-ben, papi pályára lépvén, 1685-től esztergami kanonok; ugyan ott olvasó kanon. végre 1719-től szepesi prépost és phári cimzetes püspök volt. Testvérével együtt 1682-ben* báróságra emeltetett, illetőleg az I. Dánel által nyert báróságban megerősitettek. Meghalt Imre 1724-ben.
Lehoczky Stemmat. II. 315. – Egy más adat szerint 1690-ben nyerték volna a báróságot, de amaz 1608. évről szóló adat valószinűbb.
Ferencz, János és Gáspár, kik 1682-ben uj bárói diplomát kaptak, három ágat alapitottak. János a bárói, a másik kettő a grófi ágak alapitói.
Ferencznek Zay Krisztinától több fia közűl Antal Racsai Annával nemzé Ádámot, a ki 1762-ben M. Terézia király asszony által grófságra emeltetett.
Ádám grófnak gyermekei közűl Antal és Ádám 1812-ben a Ludoviceára tett adakozás által szereztek érdemeket. Az utóbbinak fiai közűl Rudolf cs. kir. kamarás; nejétől gróf Pongrácz Szidoniától több gyermek atyja.
Antalnak hitvesétől Motesiczky Annától hét leánya közül a táblán látható négy leány Motesiczky, Pongrácz és Nyári családba mentek férjhez.
Gáspár az öregebb grófi ág atyja I. Leopold király alatt ezredes volt. Nejétől Révay Juliannától több gyermeke közűl fia Gáspár cs. kir. val. belső titkos tanácsos, cs. kir. kamarás, 1743-ban Mária Terézia által emeltetett grófságra. Nejétől báró Hörneck Annától 24 fiú és egy leány született. Ezek közül emlitjük Ferdinándot és Bálintot.
Bálint atyja halála után a nyitra megyei birtokokat kapta osztály részül, s Mária Terézia király asszony alatt m. királyi testőr volt kapitányi ranggal. Utóbb a magán életbe vonulván, s nejétől báró Révay Máriától egy leánya Borbála maradt, a ki báró Révay Károlyhoz ment férjhez és 1852-ben meghalván, ágát bezárta.
Ferdinand atyja halála után osztály részül Óvárt nyerte; cs. kir. kamarás volt, hívatalt nem vállalt. Meghalt Kassán 1798. sept. 6-án. Nejétől gróf Szirmay Katalintól csak egy fia maradt
Nep. János, a ki 1763. jun. 2-án született Nedeczen, és ugyan ott mint cs. kir. kamarás halt meg 1845. jan. 30-án kora 82. évében. Kétszer nősült, első neje gróf Andrássy Katalin (szül. 1769. mh. 1806.) ettől két fia volt, második nejétől báró Barkóczy Zsuzsánna (szül. Csebben Zempl. v. 1788. mh. 1839-ben Nedeczen) ez utóbbival 1807-ben kelt egybe, házas élete 31-ik, kora 51. évében. Első nejétől gyermekei Károly, ki magtalanul halt meg, és János, a második nejétől: Arnold, Eugén, István, Ferencz, Mária és Szerafin.
János szül. 1789-ben. Cs. kir. kamarás és helyt. altartományi biztos volt. Meghalt 1843-ban. nejétől Palásthy Jankától a táblán látható öt gyermeke közűl János a nagyváradi megyében pap.
Arnold szül 1810-ben, katonai pályára lépett, utóbb cs. kir. kamarás. 1852-ben Nógrád megyei cs. kir. főnök, a vaskorona rend vitéze. Nejétől Hackenau Karolinától hat gyermek atyja, kik a táblán láthatók.
Eugén (szül. 1813-ban) cs. kir. kamarás, és nyug. huszár ezredes. Nejétől Lónyai Vilmától két gyermeke a táblán látható.
István (szül. 1814. mh. 1845-ben) Kállay Jozéfától két gyermeket hagyott.
Ferencz szül. 1817-ben, volt cs. kir. járásbiró, jelenleg Árva megye főnöke. Nejétől gróf Normann Ehrenfels Karolinától két leány gyermeke született.
Mária báró Weisz Fülöp tábornok neje, és
Zsófia cs. kir. alapitványi hölgy.
