Podhradszky család. (Nemes-podhragyi).
Podhradszky család. (Nemes-podhragyi).
Trencsin vármegyei régi nemes család. A család törzse Nosk mester 1246-ban IV. Béla királytól kapta királyi adományban Trencsin megyében Zylov földjét, mely idő jártával Kis- és Nagy-Zylovra oszlott, s ma Szulov-nak neveztetik.*
Podhraczky József közl.
Nosk mesternek fia volt Pasca vagy Pascasius de Zylov, alapítója a Zsidkovszky családnak.
Zilovi Szoboszló, (Zobeslaus de Zylov) nemzé Petrasiust de Zylov, ez nemzé Jagusiust vagy nagy-zilovi (ma nagy-szulyói) Jugulinust Bolondócz vagy Beczkó vár várnagyát és kapitányát, ez Beczkó vár urától a hatalmas Stibor vajdától kapta Podhrágy helységet, mely adományt Zsigmond király is 1395-ben megerősített;* mely helység idő jártával a többi hason nevű helységektőli megkülönböztetés végett Nemes-Podhragynak neveztetik. Ettől vette a család vezeték- és előnevét.
Fejér G. Cod. dipl.
A XVII. században élt Podhraczky Gáspár, kinek nejétől Emődy Katalintól leánya Katalin Kelecsényi Zsigmondné volt.
Trencsin vármegye nemesi összeirásai szerint* következők irattak össze azon megyében, úgymint:
Szontaght Dán. közlése.
1736-ban Nemes-Podhragyon György, Mihály, András és János; továbbá István Pozsony megyében hívatalánál fogva, mert 1747-ben a kamaránál mint titkárt olvassuk; – végre Imre mint katona szintén távol volt.
1748-ban András Ivanóczon lakott.
1768-ban Nemes-Podhragyon laktak Ferencz, Ignácz és István és ennek fia István; továbbá Mihály három fiával ugymint Andrással, Jánossal és Györgygyel, valamint idősb András, két fiával Jánossal és Mihálylyal, nemkülönben János, István, György és legifjabb András.
1803-ban Ivanóczon találjuk Andrást, és fiait Andrást, Jánost és Józsefet és ugyanott egy másik Jánost, – Nemes-Podhragyon István, András, kinek fiai Mihály, Pál, Károly; nemkülönben Mihály utóda György három fiával u. m. Istvánnal, Györgygyel és Jánossal.
1837-ben Ivanóczon laktak Andrásnak örökösei András, János és József, valamint Jánosnak örökösei névszerint ifjabb János és ennek három fia u. m. legifjabb János György és András. – Nemes-Podhragyon székeltek István és Andrásnak örökösei Pál és Károly, továbbá György és ennek fia ifjabb György mint Mihálynak örökösei.
Ezek közűl az 1768-ban Nemes-Podhragyon székelt idősb András nejével Cservenanovszky Annával következő családfát alkotott:
Idősb András 1768. Ns-Podhragyon (Cservenanovszky Anna); János szül. 1732. † 1793. leköltözött (Kutsik Ilona); Mihály Podhragyon lak.; II. András máskép Vozáter szül. 1772. aug. 20. Nógrádban lakott (Németh Erzse); István szül. 1799. aug. 10.; János sz. 1804. sept. 6.; Pál sz. 1815. dec. 7.; Ferencz sz. 1818. octob. 3.
A táblázat élén álló Andrásnak fia János ősi fészkéből Nemes-Podhragyból az alsóbb vidékre költözött. Fia II. András, ki máskép Vozáter-nek neveztetett, Nógrád megyében Trázs helységben lakott. Ennek a táblán álló négy fia Nógrád vármegyétől 1839-ben nemesi bizonyitványt nyert.*
Megyei jegyzőkönyv 1204. sz. a.
A Trencsin megyei nemesi összeirásban azon Andrásnak, kit 1803-ban három fiával Mihály, Pál és Károlylyal Nemes-Podhragyon találunk, egyik származati ága igy áll:
András Podhragyon 1803.; Mihály Podhragyon 1803.; Pál 1803.; Károly 1811. Krassó várm. főügyész; Andor Krassó várm. levéltárnok 1858. ügyvéd.; Lajos pénzügyi fogalmazó 1858.; Vilmos cs. kir. törv. széki segéd 1858.; N. New Yorkban.
Az e táblán álló Károly Krassó vármegyébe költözve, ott megyei főögyész lön, és 1811. aug. 12-én Trencsin vármegyétől nemességéről bizonyitványt kapván, azt Krassó vármegyében 1811. sept. 26-án kihirdettette. Fiai közűl Andor előbb megyei levéltárnok volt, 1858-ban ügyvéd, Lajos pénzügyi fogalmazó, Vilmos törvényszéki tiszt 1858-ban, és a negyedik fiu Amerikába költözött.
A család azon ágaiból, melyek ősi fészkeikből kiköltöztek, Komárom megyei Udvardon 1795. január 18-án született József; 1816. óta hosszú ideig a m. kir. udv. kamara számvevői osztályánál hívatalnok, jelenleg nyugalomban, magyar akad. rendes tag, a történelmi irodalom műveléséről ismeretes férfiu.*
Magyar Irók, életrajz gyüjt. I. 368.
Podhraczky Mihály kegyes rendi 1801-ben Podolinban collegiumi rector volt.
A protestáns egyházi pályán ismeretes János modori születésű, ki 1782-ben Wittebergben tanult,* 1784-ben Szeniczen evang. lelkész, utóbb 1817-ben Nyitrára áthelyezve. Tán ennek fia, ki 1862-ig a pesti szláv ajkú evang. egyház lelkésze volt.
Bartholomaeides Memoria Ungarorum. 281.
A család czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4-ik kék udvarban arany koronán fehér galamb áll, repülésre emelt szárnyakkal; a 2-ik és 3-ik vörös udvarban arany koronán férfi kar könyököl, kivont kardot tartva. A kard fölött félhold, alatta arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján szintén a könyöklő kar látszik a kivont karddal, és a félhold és csillag. A paizs körűl szokásos foszladék hullámzik le.
