Pesthy család.
Pesthy család.
Nevét tekintve eredetét Pest városából vehette. Czímeres nemes levelöket Rudolf királytól nyerték Pozsony várában 1582. febr. 21-én, és azt 1583. (feria 4-ta prox. post festum visitationis beatae Mariae Virginis) Vas vármegyének Szombathelyen tartott közgyülésén kihirdettették.
Ezen czímeres nemes levél alapján Pesthy András és Mihály, többi vérséges atyafiaival nevezetesen Pesthy Ferencz, Mihály, György, Márton, János, András és Györgygyel együtt Győr vármegye által 1732. évi máj. 27-én a nemesi vizsgálatkor nemesekül megismertettek, valamint
1745. évi sept. 2-án Pesthy András, Ferencz és Mihály ugyan csak az érintett czímeres levél alapján Győr vármegyétől kétségtelen nemességökről bizonyitványt nyertek.*
Győr várm. jegyzőkönyv.
Győr megyéből a család távolabb is elszármazott, nevezetesen a szomszéd Komárom vármegyébe, hol 1642-ben Pesthy János a megye jegyzőjévé választatott.*
Fényes Komárom várm. 64.
A Győr megyei ágról tudjuk, hogy 1692-ben Pesty András több másokkal markházi puszta részét Laky Bálintnak s másoknak elzálogosította.* 1699-ben ugyancsak a Pesthy család kurtakeszii birtokrészét Konkoly Lászlónak zálogította.*
Ugyan ott 114.
Ugyan ott 126.
1728-ban Pesthy Ádám és Pajerl Róza stb. nádori adomány mellett Komárom városi udvartelkökbe beiktattatnak.*
Ugyan ott 89.
1752-ben Pesthy Ferencz és Mihály egy részről, más részről idősb és ifj. Pura János Márkháza iránt barátságos egyességre léptek.*
Ugyan ott 126.
Azonban az 1582-ben megnemesített Pesthy családtól különböző, vagy legalább annak egy másik ága az, melyből Pesthy Gergely nagybátyjával Szapanczy Istvánnal 1651. sept. 23-án III. Ferdinand királytól czímeres nemes levelet nyert, mely 1651. (feria 4. post festum nativitatis B. M. virg.). Nyitra megyében, 1654. évi (feria 3. post festum beatae Luciae virginis Győr vármegyében kihirdettetett.*
Győr várm. levéltára.
Gergelynek utódai Pesthy István, András és Máté Győr megyei koronczói lakosok az 1725. évi nemesi vizsgálatkor máj. 15-én Győr megye előtt nemességöket a fölebbi nemes levél elémutatása mellett kimutatták. Ezeknek vérségéből Pesthy Mihály Tolna megyébe Simontornyára leszakadván, 1728. nov. 2-án rokonától említett Mátétól az 1651. évi czímeres nemes levelet átvette, és azt 1729. jan. 12-én Tolna megyének Szegszárdon tartott közgyülésén kihirdettette.
Tolna megyébe Koronczóról leszármazott Andrásnak fia János is, kinek unokái Mihály és István Győr vármegye előtt nemességöket per utján 1819. dec. 18-án igazolták. Ezeknek utódaik jelenleg Tolna megyében Pakson közbirtokos Pesthy István, és Uzd-Borjádon közbirtokos Pesthy János.
Ezen Pesthy családnak elszéledt ágazataiból* Pesthy Pál Tarna-Örsre telepedett, és nejével Vágó Katalinnal következő családfát alkotott:
Sőt úgy látszik, a Pesty család Francziaországba Párisba is elszármazott, legalább jelenleg is látható ott a „Pére la Chaise“ temetőben egy kápolnaszerű sirbolt ily fölirattal: „Familles Renoult et Pesty.“ – Egyébiránt történelmünk több lapján találunk Pesty nevezetüeket, kiknek azonban családi származásukat eléggé nem ismerjük.
Pál Tarna-Örsön (Vágó Kata); Márton szül. T.-Örsön 1766. nov. 8. (Frank Kata); József; Ferencz szül. Temesvárott 1797. april. 15. mhalt 1856. jun. 8. (Bernhoffer Erzse szül. 1801. † 1859.); Ignácz.; Mária.; Amália.; Karolina.; Frigyes szül. 1823. m. akad. tag. (Fiala Irma); Kamilla.; Géza † 1848.; Aranka † 1857.; Árpád sz. 1855.; Jolánta † 1857.; Hajnalka szül. 1858.; Tihamér szül. 1860.; Gáspár sz. T.-Örsön 1770. január 5-én.; János szül. T.-Örsön 1813. febr. 13.; János szül. T.-Örsön 1843.
Ismeretes ez ágból Frigyes (szül. Temesvárott 1823. mart. 3-án, a temesvári keresk. és ipari kamra titkára, m. akademiai tag, 1861-ben volt országgyülési képviselő, az általa szerkesztett „Delejtű” hirlapon kívűl egyéb irodalmi dolgozatai által is föltünt.
