Perényi család. (Perényi, báró.)

Teljes szövegű keresés

Perényi család. (Perényi, báró.)
Abauj vármegyében nem messze Kassától fekszik Perény nevű helység, hol régi várnak nyomai is kivehetők; e helységet a család törzse Dobos Orbán (comes Urbanus de Dobos) kapta III. András királytól 1292 táján, és ezen helységtől vette a tőle származó ivadék a Perényi nevet.
Ugyanott 112. és utána Lehoczky II 316. Budai F. Hist. lex. III. 64. stb.
 
Orbán-tól kezdve a család leszármazása ezen század elejéig következő:*
Wagner, Mss. tom. LXX. p. 268. – Geneal. authent. tom. I. – Lehoczkynál id. h. ki szokása szerint igen hibás táblázatot közől; Szirmaynál is Notitia C. Zemplin. több hibás adat van. – Okleveleket láss a családról Kaprinai Mss. B. tomo XXXIX.
I. tábla
Orbán de Dobos 1292.; I. Miklós 1334. Sárosi főisp.; I. János 1316. főpohárn.; I. István; Folyt köv. lapon.; II. János 1338.; II. István; Vincze.; III. János elesett.; I. Péter 1352.; II. Miklós 1344.; I. László 1352.; Honch (Márias mesterné); N. N.; Dániel; III. Miklós főpohárn. szörényi bán 1388.; VI. Miklós I. Pál de Richnó 1438.; IV. Miklós 1401.; II. László.; Jakab.; II. Pál.; VII. Miklós 1380.; Lőrincz.; III. László. 1380.; VIII. Miklós 1406.
I. János, ki az előbbi lapon. 1316. főpohárn.; I. Imre; I. Simon 1374. megöl.; II. Péter.; Illés 1360. (Usz Margit); Folyt II. táblán.; II. Imre 1397. 1412. főpohárn. kanczellár (Anna); III. István 1432. főasztaln.; György.; Id. III. János † 1458. tárnok m.; III. Imre † 1519. nádor, r. sz. b. herczeg. (1. Báthori Magd. 2. Kanisay Dora); IV. Péter.; IV. István.; Miklós.; V. Péter sz. 1502. † 1548. korona őr, vajda. (1. Thurzó Margit. 2. Székely Klára); I. Ferencz váradi püsp. elesett 1526.; Ferencz török fogoly.; II. Gábor sz. 1532. + 1567. országbiró. (Országh Ilona); Bora.; IX. Miklós váczi püspök. 1540.; Erzse (Drugeth György 1568.)
II. tábla.
I. Simon, ki az I. táblán. 1374. megöl.; III. Péter országbiró 1415. (1. N. Julianna. 2. szekcsői Herczegh Anna); Veronka (szomszédvári Tóth Miklós); X. Miklós főlovász eles. 1444. (Palóczi Hedvig); II. Simon 1412.; III. Pál késmárki kap. 1441–47.; IV. János marmarosi főisp. főasztalnok.; III. Simon.; Miklós.; Péter. törvénytelenek.; V. ifj. János 1457. ugocsai főisp. 1491. főajtónálló (Modrár Kata); 1. Gábor Ugocsa, marm. főisp. eles. 1526. (Frangepán Kata); I. Mihály.; Jób.; V. István főlovász 1514. főpohárn. 1525. (Frangepán Iskóta); Folyt köv. lapon.; VI. János 1532. ugocsai, marm. főisp.; Péter. †; Péter.; Gábor.; VII. János.; VI. István 1569. ugocsai főisp. (Dobó Anna); Zsófia (1. orm. Székely György. 2. Forgách János. 3. Kollonich Szigfrid 1601.)
V. István, ki az előbbi lapon. főlovász. 1514., főpoh. 1525. (Frangepán Iskóta); II. Mihály főpohárn. zemplini főisp. elesett 1537. (Székely Kata); I. Ferencz főtárnok m. 1562. (1. Serédi Anasztáz. 2. Varkócs Marg. 3. Bebek Kata); Bora 1578 (Czobor Imre); Erzse † 1576. (Forgách Imre); VIII. János ugocsai főisp. nyolczados tör. biró (Mérey Kata); Margit (1. Bánffy Bálint. 2. Forgách György); I. György abauji főisp. 1575. 1589. (Thurzó Anna); II. Ferencz. †; III. Mihály. †; Margit (Pethe László); VII. István (Turzó Zsuzsa); IV. Mihály.; III. Ferencz 1622. orsz. főkapit. (Kelecsényi Kata) †; II. György Zempl. abauji főisp. 1597. (1. Melith Zsuzsa. 2. Bornemisza Kata); III. Gábor 1608. 1616. ugocsai főisp. (Salgay Kata) †; III. György (1. Pálffy Magdalena. 2. Závody Judit); I. Zsigmond (Kállay Klára); IV. Ferencz (1. Bosnyák Kata. 2. Wesselényi Ilona); Folyt III. táblán.; III. Imre 1660. (Forgách Kata); Folyt. IV. táblán.; Erzse 1640 (Bánffy Zsigm.); IV. Gábor ugocsai főisp.; Folyt. V. táblán.; Mária (Csáky István); I. Adám 1686. (1. gersei Pethő Éva. 2. Barkóczy N.); II. Zsigmond; György; Ferencz.; György.; István abauji főisp. (1. Kozák Krisztina. 2. Dessewffy Mária); János debreczeni ker. t. ülnök.; András v. György (1. Horváth Mária. 2. Dessewffy Klára); III. Zsigmond (1. Fráter Ilona. 2. Dohos Erzse. 3. Szécsényi Mária); Pulcheria (Kún N.); 2-tól András †; István vak †; 2-tól Gábor.; 3-tól György (Raussin Mária); Ferencz.; György.; II. Ádám (Fráter Erzse); Bora (Sztáray Fer.); Farkas (1. Hidy Klára. 2. Balassa Luiza. 3. Palocsay Krisztina); Folyt. köv. lapon.; Judit.; Mihály.; József (Muraközy Julianna); József.; Róza (Reviczky János); Pál (Bornemisza Kata)
Farkas, ki az előbbi lapon. (1. Hidy Klára. 2. Balassa Luiza) 3. Palocsay Krisztina); Sándor (b. Barkóczy Constancia); Kata (Szlávy Pál); Czeczilia (Ferdényi); Francziska (Beöthy Mihály); Bora (perlaki Somogyi János.); Anna (ugyanazon Somogyi János)
III. tábla
IV. Ferencz, ki a II. táblán. (1. Bosnyák Kata, 2. Wesselényi Ilona); 1-től Ágnes (gr. Esterházy Miklós) 2-tól Judit apácza.; Zsigmond. György.; V. Ferencz (Kornis Krisztina-Róza); Bora (1. Borsiczky János. 2. Csorgály György v. Fer.); Erzse (Dávid Sándor); Zsófia (1. Fáncsy Sándor. 2. Pongrácz András); Miklós 1707. Rákóczi tábornoka (1. Hidy Bora. 2. Putnoki Magd. 3. báró Zay Kata); Mária (gr. Balassa Gábor); Gábor (Pogány Kata); Zsigmond 1748. (Domahidi Bora); Ágnes (b. Luzénszky Sándor); Kata (b. Perény Elek); Veronka (Sztojka Pál); Rozina (Buday N.); László (b. Andrássy Klára); Antal (1. Keresztes Mária. 2. Pethő Polyxa.; 3. b. Luzénszky Judit); Bora (Kállay János); Mária (Kállay Ferencz); József (gr. Viczay Jozefa); Anna apácza Pozsonyban; Teréz apácza N. Szomb.; Erzse (b. Fischer N.); Bora (Batthány Fülöp); Ignácz (gr. Berény Klára); Imre kamarás.; Eleonora.; Károly czim. püspök hétszemélynök † 1819. mart. 15.
IV. tábla
III. Imre, ki a II. táblán 1660. (Forgách Kata); Pál abauji főisp. ugocsai főisp. 1691. (Károlyi Zsuzsa); János 1677. ugocsai főisp. (Károlyi Krisztina); Mihály ezredes †; Pál ugocsai főisp. 1735. (gr. Keresztes Mária); Klára (Csula N.); Éva (Szuhányi N.); Klára (b. Jakussith); Kata (gr. Berényi); Ferencz (Mesko N.) 1748.; Erzse (1. Klobusiczky Fer. 2. Dániel.); Krisztina (Pogány N.); Kata (Serédy); IV. Imre eperjesi tábla eln. (Keresztes Klára); Károly ugocsai főisp. 1740. † 1781. (Kún Mária); Elek (Perényi Kata); Brigitta.; Krisztina.; Imre czimz. püsp. eszterg. prépost. † 1823.; István.; István.; József.; Klára.; Mária.; Ignácz.
V. tábla.
IV. Gábor, ki a II. táblán. ugocsai főisp. 1670. (1. Zólyomi Krisztina. 2. Kornis Anna. 3. Zeniczky Éva); Ferencz †; 2-tól V. Imre 1715. 1735. Ugocsa Abauj főispánja; Anna (Mikola László); Krisztina (Haller Pál); Gábor (Zennyei Bora); Julianna (gr. Teleki János); Róza (b. Toroczkai János); Bora.; Imre (gr. Esterházy Bora)
Az I. táblán álló családtörzsnek Dobosi Orbánnak három fia volt: I. Miklós, I. János és I. István, ez utóbbi fiában Jánosban kihalt.*
Szirmay C. Zemplin not. hist. p. 19. ezt irja: Sigismundus Rex 1387 „castrum Terebes, magistro Petro, filio Stephani de Perén, et per eum Nicolao, Joanni et Emerico filiis, novae dotationis titulo confert.” Ezen oklevéli kivonatot az itt közlött nemzékrenddel megegyeztetni neml ehet, mert a táblázaton Istvánnak ezen korban Péter nevű fiát nem találunk, ha nem ezen István hihetőleg I. Miklóssal felváltandó.
I. Miklós Sáros vármegye főispánja 1321-ben szerzé az egri káptalan előtt Abauj megyei Szentkereszt helységet, 1333-ban szent Ágoston szerzeteseinek Harapkőn zárdát adott;* azonban ezt azok 1351-ben elveszték, mint nem Perényi jogához tartozót, miért is nádori ítélet folytán Perényi a szerzeteseknek Harapkő helyett Mochnya falut adá. 1345-ben Szepes v. főispánja volt.* Gyermekei voltak II. István, Vincze, III. János, I. Péter, II. Miklós, I. László és Honch (vagy Ilona) Máriásné, és N. Csekei András fiának Lászlónak felesége.
Wagner, Diplom. C. Sáros, pag. 517.
Wagner Analecta Scepus. III. 209.
II. Istvánnak Dániel nevű unokáitól származott kis-unokái Miklós és Pál 1438-ban de Richno irták magokat, és magnélkül kihaltak.
III. János a Trencséni Csák Máté elleni harczban esett el.
I. Péternek fia volt III. Miklós 1380-ban Zemplin megyei főispán, 1388-ban főpohárnok,* főlovászmester,* 1490-ben szörényi bán volt.* Ennek fiai IV. Miklós, László és Jakab családjokat nem terjesztették.
Szirmay C. Zemplin not. hist. 18.
Budai Fer. III. 65.
Szirmay id. h.
II. Miklósnak fiai voltak II. Pál, VII. Miklós, Lőrincz és III. László, kik 1406-ban már nem éltek, és közűlök csak II. Pálnak fiát VIII. Miklóst ismerjük, de ennek is utódai nem maradtak.
I. Lászlónak ivadéka nem maradt. Igy I. Miklósnak ágazata elenyészett.
I. János 1316-ban főpohárnok mester volt; három fia maradt: I. Imre, a ki fiában Illésben, Usz Margit férjében kihalt; I. Simon, kitől a család máig leszármazott, és II. Péter, kitől a Perényiek úgynevezett nádori-ága eredt. Lássuk előbb II. Péter ágát magvaszakadásáig, s azután I. Simon ivadékát a II. és következő táblázatokon.
II. Péternek fia volt II. Imre, 1397-ben főpohárnok mester, 1412-ben kanczellár és a sárkányrend tagja, 1410-ben kapta Sáros megyében Ujvárt, ugy azonban hogy a szebenieknek a fekete-erdőbeli részt kimutassa. 1412-ben a szepesi 13 város záloglevelét aláirta. Fiai voltak III. István, György és idősb vagy III. János. Ezek közűl a középsőről mitsem tudunk, III. János 1438-ban Zemplin vármegyei főispán, 1439-ben főtárnok mester, 1455-ben kapta Sáros várát. Meghalt 1458-ban vén korában, eltemettetett Terebesen.* Nejétől Katától három fiat hagyott IV. Pétert, IV. Istvánt és Miklóst, kik maradék nélkül múltak ki.
Szirmay C. Zemplin. not. hist. 27. 28. 31. 33. 34. lapon közölve epitaphiuma is. Wagner genealogiája szerint 1401-ben esett volna el Morvaországban, de ez valószinűtlen.
III. István 1432-ben főasztalnok volt. – 1464-ben aláirja a Fridrik császárral kötött békét, 1471-ben be hivja Kázmér lengyel királyt, a Perényi Miklóstól elfoglalt Sztropkó várát visszafoglalta, Ujvár és Sáros várat őrséggel rakta meg, ez okból 1438-ban Lábatlan András küldetett ellene, hogy tőle a nevezett várakat és Terebest elvegye.* Már 1459-ben Zemplin vármegyének főispánja volt, 1464-ben főasztalnok, de 1466-ban a főispánságról letétetett, nem sokára (1467.) kegyelmet nyert, 1471-ben ismét elmozdíttatott, javait elveszté, és 1483-ban – midőn tán meghalt – helyébe a Zemplin megyei főispánságba Lábatlan András lépett.* Egyetlen fia maradt.
Szirmay C. Zemplin not. top. 239. not. hist. 40. 41.
Szirmay C. Zemplin. not. hist. 34–41.
III. Imre, ki főasztalnok, Abauj vármegye örökös főispánja és legutóbb 1504-től Magyarország nádora és kúnok birája lett. Élete történelmünkből jobban ismeretes, mintsem itt erről hosszabban szólanunk kellene. Ő az atyja által elvesztett javakat nagyobbára vissza szerzé. I. Ulászló és Miksa császár közt kelt szerződés alkalmával ez utóbbi által római sz. birodalmi herczeggé neveztetett. Meghalt 1519. febr. 5-én. Első neje Báthori Magdolna (Budai szerint Borbála), második felesége pedig Geréb Péternek özvegye Kanisay Dorottya volt, ki a mohácsi elesteket eltemetteté. Két fia maradt: V. Péter és I. Ferencz, a ki 1513-tól nagyváradi püspök volt, elesett Mohácsnál 1526-ban.
V. Péter szül. 1502-ben. Már 1519-ben temesi főispán, s kapitány, 1519-ben korona-őr, utóbb erdélyi vajda, Abauj megye örökös főispánja, végre I. Ferdinánd kanczellára. Történelmi egyéniség, kinek életirata e gyüjtemény körén kívűl esik; jellemzése pedig még a nyomozások eredményéhez van kötve.* A töröknek foglyául esett, de maga helyett kezesül Ferencz fiát adá. Végre I. Ferdinand tartá fogságban. A mohácsi vész után ő birta az egri püspökség javait. A reformationak első terjesztői közé tartozott. Meghalt a börtönben 1548-ban, eltemettetett Sárospatakon. Első neje Thurzó Margit, a második Kewendi Székely Klára volt. Gyermekei: Ferencz, ki némelyek szerint a töröknél veszett, mások szerint 10 év után haza bocsáttatott, és állitólag testvére II. Gábor által életétől megfosztatott.* Bora, Erzse homonnai Drugeth György neje.* II. Gábor és IX. Miklós, ezek közül
Együttesen olv. róla adatokat Budai III. 76–93. Szirmay C. Zemplin not. hist. 64. not. top. 200–264. 1545: 18. 55. törv. czikk.
Buda id. h.
Szirma C. Zemplin not. top. 77. not hist. 200. 221.
IX. Miklós az egyházi pályára lépvén, 1540-ben váczi püspök volt.
II. Gábor szül. 1532. oct. 19-én Abauj v. főispán, már 20 éves korában felső-magyarországi főkapitány, és tárnok mester, 1554. mart. 8-án I. Ferdinand király tanácsosa, 1563. dec. 27-én országbiró lett. Meghalt 1567. junius 7-én kora 35 évében. Eltemettetett S.-Patakon.* Forgách szerint* nejét Országh Ilonát szerelem féltésből halála előtt megmérgeztette, mások e vád ellenében védik.* A reformatio buzgó terjesztője volt. Gyermekei nem maradván, benne a Perényi-ek nádori ága kimúlt.
Ugyan ott not. hist. 81. stb. not. top. 62–205. stb.
Forgách Commentarii 494–502.
Buda Fer. Lex III. 97. – Védi a Pethő-Spangár féle krónika állitása ellen is, mintha koporsóját Terebesen villám sujtogatta volna, holott nem is ott volt eltemetve, hanem Patakon.
I. Simontól, ki 1374-ben testvére I. Imre által megöletett, ered a Perényi-ek most is virágzó bárói családja. I. Simonnak gyermekei voltak Veronika szomszédvári Toth Miklósné, és III. Péter 1397-ben macsói bán, mint ilyen kapta Szikszót és A.-Vadászt Abauj megyében. 1402–1414-ben Ugocsa, 1404-ben a székelyek, 1408-ban Marmaros, 1414–1414-ben Zemplin, 1414-ben Abauj és Ung vármegyék főispánjául olvassuk,* 1408-ban a sárkányrendet kapta, és 1411-ben Sztropkó vára és egyéb Abauj megyei jószágokra Zsigmond királytól adományt, főleg a lázadó Debrő István elnyomatásában szerzett érdemei végett.* 1415-ben országbiró lett. – Meghalt 1424-ben.* Két neje volt, az első N. Julianna (családnevét nem ismerjük), a második szekcsői Herczeg Anna, Zéchen László özvegye. Ez utóbbitól gyermekei X. Miklós, II. Simon, III. Pál, ki 1441-ben késmárki kapitány volt;* és IV. János. Ezek közül
Szirmay C. Ugocsa 34. C. Zemplin not. hist. 19. Budai, lex. III. 66. Lehoczky Stemmat. I. 131.
Szirmay C. Zemplin nit. hist. 20.
Lehoczky Stemm. II. 317.
Wagner, Analecta Scepus. I. 222.
X. Miklós 1441-ben késmárki kapitány testvérével* Pállal együtt, és felső M.-ország főkapitánya, elesett Várnánál 1444-ben. Neje Palóczy Hedvig volt. Törvénytelen fiaiul említetnek Simon, Miklós, Péter.
Ugyan ott.
IV. János (az úgynevezett kisebb) 1430-ban Máramaros, és 1434-ben Szepes vármegye főispánja* és főasztalnok mester, követségben is járt Lengyelországban, Ulászlónak a trónra meghivása végett. Szerepelt 1456-ban is. Egy fia volt.
Ugyan ott III. 214.
V. János (az ifjabb), 1457-ben Ugocsa vármegyének főispánja, 1491-ben főajtónálló. Neje Modrár Katalin, kitől gyermeke I. Gábor, I. Mihály, Jób, és V. István. A két középső magtalanúl múlt ki.
I. Gábor Ugocsa (1512.) és Marmaros vármegye főispánja. Már 1504-ben fő kamarás mester* II. Ulászló és II. Lajos királyok korában. Jelen volt 1494-ben a lőcsei tanácskozásban, midőn Ulászló király testvérével egyezkedett.* Elesett 1526-ban Mohácsnál. Nejétől Frangepan Katalintól két fia maradt: VI. János és Péter, a ki magnélkül halt meg. VI. János 1527-ben atyja helyébe Ugocsa vármegye főispánja. Ugyan az volt Marmaros vármegyében is. 1552-ben özvegye kormányozta Ugocsa megyét.* Gyermekei voltak: Péter, Gábor, VII. János, és VII. István, a ki 1571–1574. években szintén Ugocsa vármegye főispánja volt.* Nejétől Dobó Annától egy leánya maradt: Zsófia* 1. ormodi Székely Györgyné, 2. Forgách Jánosné, és 3-or Kollonich Szigfridné 1601-ben.
1504. évi orsz. végzemény záradéka.
Olv. róla több Szirmay C. Ugocsa p. 35.
Ugyan ott 37.
Ugyan ott 38.
1606: évi 12. törv. czikk.
V. István (V. Jánosnak fia) 1514-ben főlovász, 1525-ben főpohárnok mester volt. Neje Frangepán Iskóta, Frangepán Kristóf nővére volt. Ettől két gyermek maradt: II. Mihály és I. Ferencz.
II. Mihály zemplini főispán és főpohárnok mester, I. Ferdinand híve. 1557-ben Munkács alatt esett el. Felesége, kivel öt évig élhetett csak, Székely Katalin volt, ettől csak két leánya Borbála Czobor Imréné, és Erzse († 1576.) Forgách Imréné maradtak.
I. Ferencz Izabella híve, főtárnok mester volt. – 1556-ban czigányaitól vette be Pucheim a nagy-idai várat, 1557-ben őt Telekesi ostromlá n.-szőllősi várkastélyában, s el is fogatá, 1563-ig volt I. Ferdinand foglya, akkor Szikszón kívűl elkobzott javait is vissza kapta. Három neje volt, 1. Serédi Anasztázia, 2. Varkócs Margit, 3. Bebek Kata. Ettől gyermekei: VIII. János, Margit előbb Bánffy Bálintné, utóbb Forgách Györgyné, I. György, II. Ferencz és III. Mihály, a két utóbbi magnélkül halt meg.
VIII. János 1587-ben Ugocsa vármegye főispánja,* az 1576. évi országgyülés által a nyolczados törvényszék közbirája. Nejétől Mérey Katalintól gyermekei Margit Pethe Lászlóné és VII. István, kinek Thurzó Zsuzsannától fia IV. Mihály ágát sirba vitte.
Szirmay C. Ugocsa 38.
I. György 1575. 1589-ben Abauj vármegye főispánja, birt Ugocsa megyében Batárcson testvérével Jánossal együtt; ugyancsak ő a kir. ügyész által indított per folytán a nyalábi uradalomra nézve tetemes összeget fizetett.* Békes híve volt. Neje Thurzó Anna volt, ki halála után mint özvegy ráthóti Gyulaffy Istvánhoz ment férjhez. Ettől Perényi I. Györgynek három fia maradt: III. Ferencz, II. György, és III. Gábor.
Szirmay C. Ugocsa 95. 144. 152. 156.
III. Ferencz 1622-ben országos főkapitány volt. Feleségétől Kelecsényi Katalintól gyermekei nem maradtak.
III. Gábor 1608-ban, 1613-ban sőt 1636-ban is Ugocsa vármegye főispánja.* Neje Salgay Katalin volt, kivel Szatmár megyében nyert birtokot.* Gyermeke nem maradt.
Ugyan ott 39.
Szirmay Szatmár várm. II. 192. Tán ezen Gábor az, ki 1651-ben anyját kath. szertartásokkal temetteté a nagyszőlősi templomba, ugyan oda 1652-ben egy fiát, és Tur-Terebesre egy leánykáját. Lásd Paúr Istvánnal az 1655. évi országgyülés naplóját kéziratban.
II. György Abauj, Zemplin vármegyék főispánja, kétszer nősült, első neje bribéri Melith Zsuzsa, a második Bornemisza Kata, özvegy Kállay Jánosné volt; ezektől való hét gyermeke a II. táblán látható. Ugy látszik, e II. György nyerte a bárói czímet, mert fiai már többnyire élnek e méltósággal. Gyermekei közűl I. Zsigmond, IV. Ferencz, III. Imre, IV. Gábor négy külön ág törzsei lőnek, azonban ezek közül is csak III. Imre ága maradt fenn mostanáig.
I. Zsigmond ágán látjuk annak egy fiát Istvánt az Abauj megyei főispánságban. Ezen ág b. Sándornak két leányában Borbálában és Annában, kiket egymás után perlaki Somogyi János birt feleségül, kihalt.
IV. Ferencz ágazatán (a III. táblán) áll Miklós, ki Rákóczy II. Ferencz egyik tábornoka volt a XVIII. század elején. – Ignácznak gróf Berényi Klárától egyik fia Imre cs. k. kamarás, Károly esztergami kanonok, bosoni val. felszentelt püspök, és a hétszemélyes tábla ülnöke, meghalt Budán 1819. mart. 15-én kora 59. évében.
IV. Gábor az V. táblán álló ágazat törzse Abauj vármegye örökös, és Ugocsa megye főispánja volt.* Ennek fia V. Imre 1715–1735-ben Ugocsa, Abauj vármegye főispánja, ennek unokáiban leányágra szállt a család-ág.
Szirmay C. Ugocsa p. 39.
III. Imre ága a IV. táblán látható. Nevezettnek fia Pál és János, ugy Pálnak fia Pál Abauj és Ugocsa megyében viseltek főispánságot. Jánosnak fia IV. Imre az eperjesi kerületi tábla elnöke volt. Ennek fia
Károly 1740–1781. Ugocsa megye főispánja.
Eleknek egyik fia Imre esztergami nagyprépost, batizi czimzetes püspök. Meghalt 1823. január 26. kora 76. évében.
Ugyan ez ágból származott, de a családtól nem nyerhetett adatok hiánya miatt helyét a táblázaton ki nem mutathatjuk, a legutóbbi két, három nemzedéknek; ezekből megemlitendők* főleg:
Táblázatunkról hiányzik Perényi Kata, Kemény Simonné is, ki 1694-ben halt meg. Lásd Baranyi halotti beszédeit.
Lázár, ki mint val. belső titk. tanácsos, Torna vármegye főispánja, alkincstárnok, és a m. kir. udv. kamara elnöke 1827-ben meghalt.
György, ki mint a m. kir. udv. kanczellaria nyugalm. tanácsosa meghalt 1842. május 6-án kora 70. évében.
Gábor, ki az 1827. 1832. és 1836. évi országgyülésen Ugocsa vármegye követe és több országos bizottság tagja volt. 1840-ben Beregh vármegye főispáni helyettese.
László szül. Csurgón Fehér megyében 1793. jan. 3. cs. kir. kamarás, m. kir. udv. kanczellaria t. titoknok, ki 1830-ban aranysarkantyús vitéz lett.
És végre Zsigmond, ki mint Bereg vármegyének alispánja 1830-ban lett kir. tanácsos, utóbb Ugocsa vármegye főispánja, a hétszemélyes tábla ülnöke, végül 1848-ban a felsőház elnöke volt, s mint a forradalom részese 1849-ben Pesten kivégeztetett.
A család előnevét Nagy-Idáról, Nyalábról, N.-Szőlősről is irta.
Czímere – mint följebb a metszvény ábrázolja – négyfelé osztott paizs, az 1. és 4-ik vörös udvarban koronán koronás emberfejü és derekú, halfarkú szárnyas szirén vagy szörny áll; a 2. és 3-ik kék udvarban koronás oroszlán hátulsó lábain ágaskodik. A paizsra dőlve – legalább Perényi Imre nádor korában – egy szárnyas nemtőt találunk.*
Perényi Imre nádor 1516. évi pecsétét kiadva láthatni Battyány Leges eccl. I. 562. lapján; azonban hasonmás valószinűleg kopott pecsétről rajzolva, és igy ott az alak jól kivehető nem lévén, a szirénféle szárnyas alak helyett csak egymásba bonyolúlt szárnyat mutat. – A „Trophaeum Estoras” koholói is aligha jól kinyomott pecsétnyomatról vették le a Perényi czímert, azért a szárnyas czímer helyett valami m adarat rajzoltak le.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages