Pemflinger család. (Kihalt.)
Pemflinger család. (Kihalt.)
Regensburgból származott hazánkba a XV. században. Már Pemflinger János 1491–1495-ben Buda város birája volt.* Ennek leánya Orsolya II. Ulászló király leányának Annának (ki utóbb I. Ferdinánd király neje lön) dajkája volt, mely körülmény családjának emelkedésére nézve nagy befolyással volt.* Férjhez ment Kallinczer* Lenárdhoz, ki diós-győri várnagy volt. Testvérei közűl István, ki Rauber Kristóf laibachi püspök sógora lön, 1526–1527-ben jelentékeny szerepet vitt.* I. Ferdinand részén a m. királyság keresése alkalmával, mint II. Lajos király özvegye Mária királyné meghitt embere.
Tudománytár. Új foly. VII. köt. 308. l.
Jászay P. A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 525.
Kit másutt Wallinczer-nek is olvasunk.
Ugyan ott 130. 193. 256. 270. 296. 462. 463.
Sebestyén ugyancsak Mária királyné főlovászmestere volt,* és 1533-ban diós-győri várnagy.
Ugyan ott 452.
Márk Erdélybe szakadt, hol Bálványost birta* és nagy-szebeni királybiró volt.* Második nejének Tóbiási Klárának (ki előbb Lulay János neje volt) 1523-ban történt halála után a Luther tanai kedvelője s terjesztője. Meghalt 1536-ban. Első nejétől leányát enyingi Török Bálint vette nőül, a másodiktól született Orsolya Forgách Simon hitvese lett, ezekben a Pemflinger család valószinűleg kihalt; legalább többé nyomát nem leljük. – Családfájok ez:
Lehoczky Stemmat. II. 300.
Jászay id. h. 130. L. Budai Fer. Hist. lex. III. 63.
János budai biró 1491–95.; Orsolya királyi dajka (Kallinczer Lenárd); István tanácsos 1527. (Rauber N.); Sebestyén 1526. királyné főlovászmest. 1533. diósgyőri várn.; Márk n.-szebeni királybiró † 1536 (1. N. N. 2. Tóbiási Klára † 1523.); 1-től N. (e. Török Bálint); 2-től Orsolya (Forgách Simon)
