Pázmány család. (Panaszi †).
Pázmány család. (Panaszi †).
A panaszi Pázmány család a Hunt-Paznan nemből (genus) származik, ezt mutatja azon 1319-ben kelt és Kithonicz jogtudós* által eredetben is látott oklevél, mely szerint I. Károly király Pázmány István kir. udvari apródnak, mivel a tornán (bajvivó játékon) lándsájával három fogát kiüté, három falut ugymint Pózsát, Somogyit és Somot adományozá. Ez oklevélből kitűnik, hogy nevezett Pázmány István mesternek atyja Gergely főispán (comes) nagyatyja Mihály volt, ki a Hunt-Paznan nemzetségből eredett.*
Kithonicz: „Directio methodica” czimű munkája előszavában, melyet 1619-ben irt.
Fejér G. Codex diplomat. tomo VIII. vol. 2. p. 210. Mihálynak atyja lehoczky szerint Kozma volt volna.
Nevezett helységeket Bihar megyében utóbb is birta a Pázmány család még egyéb ottani birtokokkal, mint alább látni fogjuk. Ugyancsak Bihar vármegyében fekszik az előnevet adó Panasz helység, mely az 1552. évi regestrumban Panasztőtelek néven fordúl elő, ma pedig Panaszmező néven a puszták közt találjuk. Azonban a nemzékrendben az 1319-ben élt Istvántól kezdve szinte egy századig hézag áll, melynek betöltésére a szükséges adatok még nem kerültek napfényre.
Csak Zsigmond király korában 1430-ban találjuk ismét Pázmány Pétert, ki Istvánnak unokája (vagy épen kisunokája) lehetett, említetni, miután ennek fiai II. Péter, II. Mihály és András 1465-ben Mátyás királytól ősi jószágaikra uj kir. adományt nyernek.*
Lásd Kithonicz id. h.
Ezen három testvér* közűl csak Andrásnak e két gyermekét ismerjük, ugymint: Györgyöt, ki 1489. után magtalanúl múlt ki, és I. Jánost, ki Panasztő-telekről irta előnevét.*
Ezeknek lehetett testvére azon Pázmány Ulrik is, ki 1458-ban mint királyi ember előfordúl a Thimáryak adomány-levelében. Lásd Kaprinai Diplom. II. 201.
Budai Ferencz P. Lex. III. 64. 71.
I. Jánosnak neje Árthándi Kata, a Gritti által boszúból kivégeztetett Artháni Pál és Kelemen nővére volt. Ettől két fia maradt III. Péter és I. Gáspár, mindkettő Bihar vármegyének gazdagabb birtokosai közűl való. Együtt birták Panasztőtelek, Sz.-Márton-Ujlak, Zomajom, Póssa helységeket egészen;* Péter ezenkivül birt Okányban, Fancsikán, Körtvélyesen, Vakon, Gyurán és Sereges helységben, mely utóbbi azelőtt Csibák Péteré volt.*
Bielek Majores Hungarorum 135. 141. 142. 156. 157.
Bielek Majores Hungarorum 127. 134.
I. Gáspárnak nejétől Boda Veronikától két gyermekét ismerjük: Borbálát, ki előbb Balogh Ferencznek, utóbb nagymihályi Eödönffy Jánosnak hitvese volt, és II. Gergelyt, a ki ismét két gyermek atyja lön, ugymint II. Gáspárnak, ki magnélkül halt meg, és Annának, ki Széchényi Ferenczczel lépett házasságra.
III. Péter kétszer házasodott, első nejének nevét nem tudjuk, második neje 1544-ben Csáky Katalin volt, előbb kusali Jakchy Jánosnak özvegye. Az első házasságból született fia Pázmány Farkas, ki Váncsodi Margittól két leányt nemzett, az egyik Solymosyhoz ment férjhez, a másikat nem ismerjük.
III. Péternek második házasságából Csáky Katalintól születtek gyermekei Borbála Toldy Gergelyné, és Miklós, ki némelyek szerint* 1579-ben Bihar vármegye alispánja volt. Ennek szintén két neje volt, az első Massai Margit, a második Toldy Borbála. Amattól született a hires IV. Péter bibornok-érsek, kiről alább, ez utóbbitól pedig II. György.*
Dercsik Joan. Sermo, dum reg. universitas h. bissecularem memoriam natalium suorum a Petro Pázmán 1836. celebraret. Budae 1836. II.
Budai hibásan Miklósnak irja.
IV. Péter, ki 1570. oct. 4-én született Nagyváradon, és ifju korában a ref. vallásról a kath. vallásra térve a jesuiták közé lépett, 1616. sept. 28-án már esztergami érsekké és 1629-ben bibornokká lett. Egyháznagyi, alapitói, irodalmi és polgári érdemei őt a magyar történelemben halhatatlanná tevék és sokkal ismeretesbek, hogysem itt életrajzát adni kellene.* Meghalt 1637. mart. 19-én, eltemettetett Pozsonyban a sz. Márton egyházban, honnan tetemei nehány év előtt az esztergami basilikai sirboltba vitettek. Testvére
Podhraczky J. Pázmány Péter élete. Budán 1836.
II. György, kinek a Bethlen Gábor hívei által jószágai elkoboztattak, meghalt 1627. mart. 4-én, kora 45. évében, mint sirirata mutatja. Egyetlen fia maradt II. Miklós, ki fiatal korában jesuita kivánt lenni, azonban ettől utóbb bucsút véve megnősölt és gróffá lett. Druszbiczky egy latin imakönyvet ajánlott neki.* Neje hethesi Pethe Rozina előbb orbovai Jakusich Imre özvegye volt; kinek első férjétől nemzett fiának gyámságát nem a legtisztábban kezelte, mely miatt mint pazarló az 1659. évi országgyülés 110. törv. czikke által is megrovatott. Meghalt magnélkül, s igy benne a Pázmány család és grófi czím is sirba szállt.
Kaprinai Mss. B. tom, XLI. p. 199.
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren lengő három strucztoll.*
L. Wagner Dec. III. a táblán.
A család származási táblája következő:*
Wagner Dec. III. 64–71.
I. Péter 1430.; II. Péter 1465.; II. Mihály 1465.; András 1465. uj. adom.; I. János 1520. (Árthándy Kata); I. György 1489. †; III. Péter 1552. (1. N. N. 2. Csáky Kata 1544.); Gáspár 1552. (Boda Verona); Bora (1. Balogh Fer. 2. Eödönffy János); II. Gergely; 1-től Farkas (Váncsody Margit); 2-tól Miklós 1579. Bihar várm. alisp. (1. Massay Marg. 2. Tholdy Bora); Bora (Toldy Gergely); II. Gáspár. †; Anna (Széchenyi Ferencz); N. (Solymosyné); N. (N.-né); 1-től IV. Péter sz. 1570. † 1637. esztergami érsek bibornok.; 2-tól II. György mhalt 1627.; II. Miklós, él 1659. gróf lett. (hethesi Pethe Róza)
