Patócsy család. (Eperjesi és Kecskeméti †.)
Szerepét leginkább János és I. Ferdinand királyok korában játszta. Eredetét nem ismerjük. Előnevét a hajdán Arad megyében fekvő Eperjesről (ma puszta Békes megyében) veszi, mely hajdán Iregd-nek is neveztetett Utóbb Kecskemétről irta a család előnevét.
Első ismert törzse a Patócsy-aknak Bertalan, ki Dormányi Miklósnak fogadott fia volt, és ettől kapta örökbe 1492-ben az alatytyáni, kéri és jánoshidai részbirtokot bevallva a jászói konvent előtt;* utóbb e birtokra 1535-ben uj királyi adományt nyert, és azokba a budai káptalan által be is iktattatott.* Nevezett Patócsy Bertalan 1505-ben Arad vármegye követe volt a rákosi országgyülésre.*
Kövesdy Processus fam. Földváry p. 151.
Kövesdy Processus fam. Földváry p. 152.
Katona Hist. critic. XVIII. p. 425.
Bertalannak két neje volt, és ezektől két fiát ismerjük, az egyiktől Miklós, a másiktól János született.
János, ki egy 1511. évi okmányban egregius Joannes Pathóczy de Eperjes alias Iregd neveztetik, ugyan e szerint beiktattatott Arad vármegyei Palelese helységbe, melyet tőle miután Haraszthy Ferencz elfoglalt, ezt mint erőszakos foglalót megidézteté.* 1536-ban megosztozván testvérével I. Miklóssal*, az erdélyi birtokokat nyerte, míg I. Miklósnak Kecskemét stb. jutott. Mindkét testvér de Kecskemét irta előnevét. Jánosnak neje Kabos Margit volt, gyermekeit nem ismerjük, legalább még 1526-ban nem voltak gyermekei. Ugy látszik, egyik fia volt György, ki mint Békes Gáspár híve 1575-ben nótáztatott* utóbb javai egy részét vissza nyerte.
Fábián Arad várm. 249.
Hornyik János Kecskemét város története I. 219.
Bethlen Wolph. Hist. II. 378. és Kemény Cap. Albens. 232.
I. Miklós, Bertalannak – úgy látszik – Czibak leánytól való fia, ki 1534-ben Czibak Imre haláláért Grittin boszút állott.* 1536-ban osztozván meg János testvérével a kolosmonostori convent előtt, Felső-Tökti birtokának felét, és Igricznek pedig negyedét Erdélyben Doboka vármegyében átadja öcscsének Jánosnak, ki viszont ezekért neki cserébe adja Pest megyében kecskeméti és jánoshidai, Heves megyében pedig kéri és alattyáni részbirtokait; magszakadás esetében egymásnak kölcsönös örökösödést biztosítván.* Miklósnak felesége Bethlen Erzsébet,* Bethlen Miklós leánya volt, ennek jogán elfoglalta Bethlen várat, és azt fiai Boldizsár és Ferencz is birták, de idővel vissza szállott a Bethlen családra. Fiai voltak: Ferencz, Boldizsár, Gáspár, Miklós, Lajos és tán Bernát is, leánya Margit előbb Ábrahámffy Istvánné utóbb Kochfy Györgyné. Nevezett fiúk mindnyájan Izabella pártján állottak, miért I. Ferdinand által hűtlenségi bélyeggel sujtatva, magyarországi jószágaik 1556–58-ban elkoboztattak.
M. Akad. történelmi tár II. I. p. 53.
Hornyik J. Kecskemét város I. 219.
1539-ben nejeül Kata olvasható Fábián Arad várm. 7. lap, tán tévedésből!?
Ferencz született Arad megyei A.-Eperjesen. Izabellának egyik legmegbizottabb titkos tanácsosa volt. 1550-ben – úgy látszik Gyula vár kapitánya volt, midőn őt az ármányos Martinuzzi elfogatá és Váradra viteté, azonban innen csak hamar kiszabadult, és 1551-ben már részt vett Lippa ostromában. Izabellához mind végig ragaszkodással viseltetett, és ennek érdekében mindég erélyesen működött. Ezért sujtá őt többi közt I. Ferdinand jószágvesztéssel, és 1556-ban testvéreivel Gáspár, Miklós és Lajossal együtt elvesztett Kecskemét város egész fele részét Liszti Jánosnak adományozta.* Ferencz Békes és Zaránd vármegye főispánja volt 1543-ban,* és birta Gyulát s több hozzá tartozó falut is. Élt még 1560-ban is. Leánya Zsófia Bebek Györgyhez ment férjhez.
Hornyik id. h. I. 223.
Mogyoróssy J. Gyula Hajdan és most 176.
Boldizsár, Ferencznél idősebb testvér, 1554-ben Erdélyben Izabella részére felkelést rendezett, de Dobó által elnyomatván, Bethlen várában ostrom alá fogatott, honnan tisztes föltételek alatt szabadúlt meg öcscsével Ferenczczel együtt. 1556-ban már I. Ferdinand mint hozzá hűségtelennek kecskeméti birtokát Vizkelethy Györgynek és Jakabnak adományozta.* 1564-ben Zaránd vármegye főispánja volt.
Hornyik id. h. 22.
Gáspár birt Bihar vármegyében is Nagy-Mihályon, szintén Izabella híve volt, ezért testvérével együtt úgy a kecskeméti* valamint az alattyáni és jánoshidai jószágokat* hűtlenségi bélyegen elveszté, és I. Ferdinand azokat másoknak adományozá; noha 1560-ban Bernát és Boldizsár testvéreivel tiltakozott a leleszi convent előtt azoknak eladományozása ellen.*
Hornyik id. h. 223.
Kövesdy Processus Fam. Földváry p. 152.
Hornyik Kecskemét 226.
A családfa következő:
Bertalan 1492. 1505. Arad követe. (1. Czibak N.? 2. N. N.); I. Miklós 1536. (Bethlen Erzse); 2-tól János 1536. (Kabos Margit); Boldizsár zarándi főisp. 1564.; Ferencz Békes és zarándi főisp. Gyulai kapit. 1543–1560.; Gáspár 1558. 1560. (Forgách Magdolna); Miklós 1558.; Lajos 1558.; Bernát 1560.; Margit (1. Ábrahámffy István. 2. Kochfy György); Zsófia (Bebek György)
Lehoczky még egy ágat említ, melyből Albertnek fia Kelemen, ennek fia György 1583-ban birta S.-Patakot, s kihalt, leányai Haller Istvánhoz és Csáky Pálhoz mentek férjhez.* Ezen említett György tehát egy személy lehetett a felebb említett Györgygyel.
Lehoczky Stemmat. II. 298.
Úgy látszik – a család végső ivadéka – Ferencznek leánya Patócsy Zsófia, pelsőczi Bebek Györgyné volt, kit mint Szadvár hős védnőjét ismer történelmünk.*
Lásd életirását Losonczi Phönix III. kötetében e munka szerzőjétől.
Zemplin vármegye czímerleveles nemessége sorában Szirmay még e század elején is említ Patóchy családot,* mely azonban az eperjesi Patócsy-akkal bizonyosan semmi vérséges összeköttetésben nem állott.
Szirmay C. Zemplin not. top. 115.
