Pariz család. (Pápai.)
Erdélyi család, mely egyik tudós tagja Ferencz által máig ösmeretes.
Már Bethlen Gábor udvari őrsége közt találjuk Páris Pált 1623-ban.* Ennek fiául vélnők azon Pápai Pariz Imrét, ki előbb dézsi ref. lelkész, utóbb II. Rákóczy György udvari papja volt Gyulafejérvárott, – ha Benkő azt nem irta volna róla, hogy ez Pápán (Magyarországban) született 1616-ban. Azonban tán igy is fia lehetett Pálnak.
Kemény János önéletirása. Kiadta Szalay L. 46. lap.
Nevezett Imre, ki „Keskeny út” czim alatt egy könyvet is irt és adott ki, meghalt 1666-ban. Nejétől Kávási Krisztinától 1649-ben Dézsen született fia Ferencz, a hires tudós orvos, és nagy-enyedi tanár, ki a külföldi egyetemeken is tanult; és számos kiadott különféle tárgyú munkái közt főleg szótára („Dictionariuma”) nevét máig is fentartá. Meghalt 1716. sept. 10-én.* Neje három volt, az első, kivel 7 évig élt, a Zöldi családból, a második a Szeghalmi családból, a harmadik volt nemes Nyírő Borbála, ez utóbbitól hat gyermekét ismerjük,* kik közűl Ferencz a halei egyetemben 1714-ben orvosi oklevelet nyert, Imre 1723-ban nagy-enyedi tanár volt.
Benkő J. Tansylvania generalis II.
Benkő J. a Pápai Pariz Ferencz gyermekei elészámlálásában nem egyez meg egy hitelesebb halotti beszéddel, melyet itt a családfa szerkesztésében tekintetbe vettem.
A családfa következő:
Imre sz. 1616. † 1666. reform. lelkész (Kávási Krisztina); Ferencz sz. 1649. † 1716. orvos-tanár. (1. Zöldi N. 2. Szeghalmi N. 3. Nyirő Judit);1-től Bora (Veszprémi István orvos); Anna. †; 2-tól Ferencz orvos 1714.; Krisztina (Nádudvari Péter); Imre n.-enyedi tanár 1723.; András kiskorában †
Ezen kivül még 1682-ben Doboka vármegyében a nagysajói birtokosok között találjuk Páris Istvánt, ki 1702-ben ugyan ott a só-jövedelem részese is volt.*
Hodor Doboka várm. 206. lap.
A híres Ferencz utódául tartatnak János, ki 1815. körűl felvinczi pósta mester, leánya Róza 1837. körűl Kovács Jánosnak neje.
