Palugyay család. (Nagy-Palugyai és Boda-falvi.)

Teljes szövegű keresés

Palugyay család. (Nagy-Palugyai és Boda-falvi.)
Liptó vármegyei eredetű régi adományos nemes család. Nevezett megyében Nagy-Palugya helységre 1317-ben Károly királytól adományt nyertek* Marceusnak fiai, Otmár, Péter, Fülöp és Márton, és ezen adomány-levelet, valamint annak I. Lajos király által 1352-ben kelt megerősítését 1391-ben Bebek Imre országbiró birtokjog vizsgálatakor Mártonnak fia Domokos, Fülöp fiának Jánosnak fiai Bálint és Péter birtokjoguk kimutatására nézve kimutattak.*
Katona Historia critica VIII. p. 339. közölve ez oklevél, melyben Marceus helyett Marcheus áll.
Liptói regestrum kiadva a m. akademia történettára IV. köt. 9. lapján.
Az eléadottak nemzékrendileg kimutatva igy állnak:
Marceus; Otmár 1317.; Péter 1317.; Fülöp 1317.; Márton 1317.; Bálint 1391.; Péter 1391.; Domokos 1391.
Lehoczky szerint* a Palugyai család Otmár-tól származik. Azonban ennek alapját nem ismerve, azt sem állithatom, Marcheus valamelyik fiától származott-e a Palugyai család?, vagy pedig azok egyikétől, kik Bodafalvára nézve mutatták ki birtokjogaikat 1391-ben Bebek országbiró előtt. Ennélfogva elésorolom azon ősöket is, kik Bodafalván birtokoltak:
Lehoczky Stemmat. II. 272.
Bodafalvára nézve pedig, mely a Palugyai földből vágatott ki, 1391-ben Bodafalvi Jakabnak fia Imre elémutatta következő öt levelét; 1. IV. László királynak 1285-ben kelt átiró és megerősitő okmányát; 2. Ugyan csak IV. László király oklevelét Palugya földéből bizonyos birtoknak vagy erdőnek adományozásáról és határa kijelöléséről szóló 1283-ban kelt levelét, András királynak 1299-ben László fiának Bodá-nak részére Kis-Palugya helységről III. András király megerősítő adománylevelében. 3. Robert Károly királynak az előbbi adományt megerősitő 1340-ben kelt levelét. 4. Miklós nádornak Palugya földének visszaadásáról szóló levelét; 5. I. Lajos királynak 1352-ben kelt és Robert-Károly király adományát átiró s megerősitő levelét.* stb.
Liptói Regestrum id. h. 12. 13.
Bizonyos az, hogy a Palugyai család, mely a hason nevű helységről és Bodafalváról irja előnevét, a fölebbiek valamelyik ágazatából ered. Azonban leszármazását nem ismerve, mielőtt a család tagjait elésorolnánk, ki kell igazitanunk Lehoczky* azon tévedését, mely szerint azon Györgyöt, ki 1509-ben soproni kapitány volt, és de Palugya iratott, a Palugyai család tagja gyanánt adja ki, holott az a nagy-palugyai előnévvel élő Plathy család ivadéka, a mint ez maga helyén megemlítve lesz.
Stemmat. II. 272., hol egyebeket is bezavar szokása szerint Lehoczky a Palugyayak közé.
Nevezetesebb és ismertebb tagjai a Palugyay családnak a következők:
P. Boldizsár 1610-ben Hont vármegye szolgabirája volt.*
Bel, Notitia nova Hung. IV.
P. Ferencz 1618–1635-ben országos biztos a Lengyelország felé való határok kiigazitására nézve.*
1618 : 12. 1625 : 23. 1635: 54. törv. cz.
P. Gábor m. kir. kincstári pénztárnok szintén határ igazitásokra rendeltetett ki az 1662-ki országgyülés által (23. törv. cz.). – Meghalván özvegyének a férje által kezelt országos pénztári ezer tallér hátrány elengedtetett az 1681. országgyülés által (16. törv. cz.).
P. Zsófia Mariássy János özvegyénej Révay Ferencz által elvett javait az 1647. és 1649. évi országgyülés visszaadatni rendelte.*
1647 : 12. 1649 : 66. törv. cz.
P. Zsigmond 1705-ben Bercsényi Miklós fő hadi biztosa; tán ő azon Zsigmond is, ki 1730-ban kir. táblai ülnök volt.*
Okirat, és 1730 : 17. törv. cz.
P. Imre szepesi kanonokból lett váczi kanonok, és kir. táblai főpap, azután m. kir. helytartósági tanácsos, phari czímz., utóbb kassai, és innen 1838-ban nyitrai megyés püspök. Meghalt 1858-ban.
P. ifjabb Imre szül. Mádon, Zemplin vármegyében 1818. octob. 6-án, előbb a tanulmányi biztonsággal összekötött könyvvizsgáló főhivatalnál alkalmazva, utóbb 1852-ben Pest kerületi cs. kir. tanácsos, 1847. óta m. akad. tag. A forradalom után hívatalos adatok nyomán Magyarország leirásának kiadását kezdte meg, de öt kötet után abban hagyta.
A család czímere, – mint azt P. Zsigmondnak a Rákóczy korabeli hadi biztosnak pecsétén láthattam, – a paizs (tán vörös) udvarában egyfejű sas kiterjesztett szárnyakkal, a paizs fölötti sisak koronáján sasszárny lebeg. Jelenleg a család vizirányosan kétfelé osztott paizst visel, a felső udvarban a leirt sas látszik, az alsó kék udvarban arany csillag ragyog.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT