Pajor család. (Tóth-lipcsei.)

Teljes szövegű keresés

Pajor család. (Tóth-lipcsei.)
Jelenleg lakhelye Hont, Zólyom, Pest, Krassó stb. vármegye. Eredetét e család Németországból Regensburgból veszi; a mint ezt az alább említendő, 1659-ben kelt ujító nemes levél tartalmazza. Közelebbi közös törzse a családnak Pajor György volt, ki fiaival Györgygyel és Jánossal együtt azon már eldődeiről fiágon reá háromlott, valamint anyai ágon is nemesi vérrel elegyedett nemességében, melyről oklevelei az idők mostoha viszonyai között elvesztek, I. Leopold magyar király által Pozsony várában 1659. sept. 10-én kelt ujjitó czímeres nemes levélben megerősítetett, és Magyarország és kapcsolt részei nemességének sorába ujolag beiktattatott. Ezen czímeres nemes levélben, mely 1660 febr. 26. napján Zólyom vármegyében kihirdettetett, Pajor Györgynek atyja is megemlítetik, a ki névszerint Baierla János-Henrik kapitány volt, s mint ilyen Miksa király korában Báthori segélyére Erdélyben táborozott. Ennek atyja Zsigmond hasonlóan hadi érdemeket szerzett. Ezen Zsigmondtól fogva tehát birjuk a családfát egész a jelenig kimutatni,* a mint következik:
Családi közlés szerint.
Zsigmond; Baierla János-Henrik kapitány 1590.; Pajor I. György 1659.; I. János 1659.; II. György 1659.†; III. György (Gosztonyi Klára); Ádám (Rudnay Bora); Imre (1. Ballfur Eleonora 2. Thuránszky Erzse); 1-től Ferencz.; 2-tól András (Buday Erzse); János (Kürthy Éva); László.; Ignácz.; Julianna.; I. Pál (1. Rajmannus Éva. 2. Dióssy Kata); II. János (1. Plathy Éva. 2. Moszticzky Erzse); I. Mátyás (Balog Rákhel); 1-től László.; 2-tól Bora. István † Anna. Miklós †; 1-től Zsuzsa. Anna. 2-tól Bora (Gáforné); Sándor. †; Gáspár (Bárczy Bora); II. Pál (1. Plachy Julia 2. Szelényi Franciska 3. Dolesay Anna); László; József (Kalmár Janka); II. Mátyás (Szelényi Anna); II. Gáspár 1793. (Lovcsánszky Kata); Bora (Király Lajos); Kata (Miklós László); István sz. 1821. máj. 20. Csalomián ügyvéd (Egry Mária); Antal; Titus szül. 1807. mart. 28. Pest v. főszbiró.; Emilia. Livia. Kornél. † Kamill.; István.; Ilona.; István testőr.; Mátyás.; Zsuzsa (Záborszky Sámuel); 1-től Sándor 1799. Temesben tiszttartó (Kankríny Mária); Tamás. †; Elek. †; 2-tól Károly; Pál stb.; 3-tól János Korponán biró, s ügyv. (Friderika); Anna (Dienes Miklós); Janka (Appel J. katona); Pál ügyvéd; Sándor. †; Janka.; Gáspár.
A család II. János fiainál III. Györgynél és Ádámnál két fővonalra ágazott, ez utóbbi ág utódai Bars és Komárom vármegyében telepedtek meg. III. György vonala pedig jelenleg négy ágra van oszolva. Ezek közűl Gáspár ága a Pest megyei Szent-Endrén lakó Pajor-okból áll, kik közűl Gáspár a mult század végén az irodalom embere volt, Kármán Józseffel az Uraniát szerkeszté, és Mendelsohn: Fédorát lefordítá és kiadta 1793-ban. Ennek fia Titus (szül. Szent-Endrén 1807. mart. 28.) Pest vármegyének 1845-ben al- utóbb főszolgabirája volt.
II. Pál ágazata Zólyom megyében Korponán székel, közűlök Pál 1849-ben honvéd, 1861-ben Hont megyei alkotm. telekkönyvi iktató.
Ugyan ez ágból II. Pálnak első házasságából született fia Sándor Temes vármegyében Gyarmatán tisztartó Hont vármegyétől 1799. jul. 29-én kelt nemesi bizonyítványát Krassó vármegyében 1807. aug. 10-én kihirdetteté.
László ágazatából Józsefnek fia István született Nyéken. Hont vármegyében 1821. máj. 20. ügyvéd, 1861-ben Hont megye alkotmányos főügyésze lön. Az irodalomnak buzgó kedvellője, sőt e téren apró dolgozatain kivül Witschl imáinak fordítása által is föltünteté nevét. Birtokos Kis-Csalomján.
A család ágost. evang. vallású, a szent-endrei ágat kivéve, mely helv. hitvallást követ.
A család eldődei még azon korban, midőn nemességük megerősítésére 1659-ben armalist nyertek, Zólyom megyei Tót-Lipcsén voltak megtelepedve, hol állitólag egy utcza most is Pajor nevet visel. Ez oknál fogva, s talán mivel azon városban valamely birtokjoguk adományilag is nevükre szólt, a család tagjai más Pajor családbeliektől való megkülönböztetés végett Tót-Lipcsei előnevet igénylenek.
A család czímere – mint a metszvény ábrázolja – a paizs kék udvarában zöld tér fölött fehér lovon ülő vörös mezű fiatal magyar vitéz, sárga csizmában, vörös kalpagban, balkezével a ló kantárát, a jobbal egy hadi botot (sceptrum militare) tartván. A paizs fölötti sisak koronájából ezüst egyszarvú emelkedik ki, szájában zöld borostyán-koszorút tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Komárom vármegyében már ezen fölebb tárgyalt Pajor család utóbbi megnemesítése (1659. év) előtt is voltak Pajorok. Nevezetesen ott Pajor Jánosnak kihaltával már 1635-ben Laky István és Mórócz István Páth és Kis- és Nagy-Tagyos helységbe nyertek adomány czimén beiktatást.*
Fényes Komárom várm. 132. 195.
Vácz városában szintén laknak Pajor-ok, kik azonban ama czímeres levelet nyert Pajor Györgyön túl származhattak csak e családból.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT