Miller család. (Brassói.)
Miller család. (Brassói.)
Erdélyi szász eredetű. Brassói Miller Sámuel, Bocskai iródeákja, 1604-ben nevezett erdélyi fejedelemtől nyert czímeres nemes levelet; mely szerint czímere egy függőlegesen kétfelé osztott paizs, melynek jobboldali osztálya ismét vízirányosan kétfelé oszlik, a felső vörös udvarban hat darab négyszegű kőből emelt piramis alakú emelvényen arany golyó, és a fölött arany korona van; az alsó arany udvarban felfordított V. alakú vörös szelemen alatt két oldaltornyú vörös várkastély látszik. A baloldali osztály kék udvarában ezüst horgony áll és abból arany kötél lóg le, fölötte két arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két elefánt ormány nyúlik föl, a jobb oldali vízirányosan félig arany, félig vörös, a balodali félig kék, félig ezüst; amabból vörös, – ebből fehér zászló leng. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék.*
Adami Scuta gentil. tom. VII. – Collect. Herald. nro. 65.
A XVII. század elején élt Miller József, a Babocsai ezredben kapitány, ki Bukarest városának megvételekor 1717-ben lövetett agyon. Özvegye Béldy Eleonora, férjének elveszte után Brassóból Budára költözött, és ott három év mulva meghalt. Ennek fia Miller János-Ferdinánd, ki 1716-ban született, négy éves korában árvaságra maradván, a Jesuitáknál kezdé tanulását, és kora 8-ik évében a kath. vallásba avattatott. Kitanulván iskoláit, Budán ügyvéd lőn, utóbb a városnál főjegyző, és tanácsos. Az 1754. és 1764. országgyűléseken Buda város követe, mely alkalommal tehetségét kitüntetve, M. Terézia király asszonytól 56 arany súlyú nehéz érmet nyert és 1758. decemberben a följebb leírt czímerrel magyarországi nemességet. Neje majersbergshofeni Majerberg Károly vasas őrnagy leánya Majerberg Erzsébet volt; kitől leánya Franciska-Jozefa bodóbári Mészáros Ignáczné, és fia Ferdinánd-Jakab maradtak.
Miller Ferdinánd-Jakab Budán 1749. dec. 15-én született. Iskoláit jelesen bevégezvén, sőt az akkori esztergami érsek pártfogása mellett külföldön is utazván, iskola kerületi igazgató, majd nagyváradi akademiai tanár, 1803-ban gr. Széchenyi Ferencz könyv és egyéb gyüjteményeinek őrévé, 1808-ban a nemzeti muzeum igazgatójává lett. Irt több értekezést, és egyéb alkalmi beszédet és verset nyomatott. 1816-ban királyi tanácsossá neveztetett; és miután első neje Mochnitzky Julianna, M. János magyar testőri őrnagynak leánya meghalt, 1816-ban másodszor nősűlt, feleségűl vévén Appenauer Ferencz özvegyét, Stehno Philippinát; de gyermeke egyiktől sem maradt. Meghalt 1823, nov. 22-én.*
Lásd életét Tudományos gyüjtemény 1824. VII. köt. 36–58. lap.
A leszármazás nehány ízen ez:
József kapitány † 1717. (Béldi Eleonora.); János-Ferdinánd budai főjegyző (Majerberg Erzsébet.); Ferdinánd-Jakab szül. 1749. † 1823. (1. Mochnitczky Julianna. 2. Stehno Philippina.) †; Franciska (Mészáros-Ignácz.).
