Lázár család. (Szárhegyi, gróf.)

Teljes szövegű keresés

Lázár család. (Szárhegyi, gróf.)
Erdély legrégibb főcsaládainak egyike, mely magát eredetére nézve tős gyökeres székely családnak tartja. A család történeteit s leszármazását tekintve, már a legbővebb és legilletékesb forrás áll előttünk, t. i. azon elfogulatlan részrehajlatlansággal irt nemzéktani munka, melyet gr. Lázár Miklós családja számára irt „A gróf Lázár családról“, s mely Kolosvárt 1858-ban összekapcsolva gr. Kemény Józsefnek a nevezett családról kéziratba hátramaradt munkájával és számos jegyzetével kinyomatott.
A család ősi fészke Csik és Gyergyó székek, nevezetesen az utóbbiban Szárhegy, hol a családnak őskastélya áll.
Elhagyva a család eldődei közül azokat, kikről már hiteles történelmi adatok hiányzanak, – milyenek Lázár Columbus, ki állitólag K. u. 700. évben élt, – Lázár I. Balás, ki sz. István korában mondatik a csik-somlyói zárda alapitójának, majd Lázár I. Egyed, kit a grófi diploma 1345-ben csiki kapitányúl emlit, s végre Lázár I. Ferenczet, ki 1400-ban máltai lovagnak iratik; – azokról kell főleg megemlékeznünk, kikről már hiteles történelmi adatok tanúskodnak.
Főleg keresztnév után elnevezett családaink történetében gyakori példát látva, valószinüleg a Lázár családnak első alapitó törzse szintén Lázár volt, és ennek nevétől eredt a család vezetékneve.
A Lázár családból az első, kinek hiteles oklevélben fenmaradt emlékezete: Lázár I. Bernárd; ugyanis Csik-Jenőfalván az ottani közlakosok közt egy bizonyos egyezés ment végbe, melynél Balaskó Ferenczczel (egregius Dominus) Lázár Bernárd is jelen volt.* Ugy látszik már e Bernárd korában vagy még előbb származtak a Lázárok Csikszékbe, hol utána I. Bálintot a Nagy-Lázárt* találjuk Csik-szent-Tamási előnévvel, megemlitve Kászonszéknek Csiktól elválásáról készült régi leirásában.*
Benkő Károly, Csik, Gyergyó és Kászon leirása. 37. lap.
Azt hivő vagyok, hogy e Nagy-Lázár (I. Bálint) volt egyik fő megalapitója a családnak, és innen nyerte családától a nagy melléknevet, mint erre a székely családoknál is több példát tudok.
Szilágyi Fer. „Hon és Külföld“ 1845-ki foly. 62.sz.
Nevezett I. Bálint, a Nagy-Lázár, csakugyan többek állitása szerint már Csikszékből a szent-Tamási Sylvester családból házasodott, s tőle már szakadatlanul folyik mai napig a család leszármazása következőleg:
I. tábla.
Nagy-Lázár I. Bálint (Sylvester l.); II. Bálint 1462. de Csik-Szent-Tamás.; I. András de Szárhegy Gyalakuti vonal. Folyt. követk. lapon.; II. Balás 1496. 1506. az agyagfalvi gyül. Csicsói vonal.; Lőrincz; I. Imre (Ugron l.); I. Péter (Damokos Margit); Bora 1573–1603. (1. Daczó György. 2. Apor András); III. János 1557. (Dersi Bora); II. Egyed 1602.; Erzse (Petki Farkas); II. András;.
I. András ki a tulsó lapon. de Szárhegy. Gyalakuti vonal.; II. Bernard 1553. (Jánosy l.) Csik-szent-tamási ág.; Farkas csiki főkir.-biró 1597. (Bernáld Klára); VI. János † 1622. tájban. (Bánffy Zsuzsa); Judit 1639. (Damokos István); III. Imre elesett 1599.; III. Bálint; II. Ferencz (Bikly Kata); I. István; I. János de sz. Anna 1549. (Apaffy Klára); István; III. Ferencz Marosszék fő kir.-biró 1575. (Zsuki Klára); II. János; II. Imre Marosszék fő kir.-biró (Gyalakuti Bora) Gyalakuti ág.; I. György; Kata (Sükösd János); IV. János † 1607. (Bethlen Zsófia); V. János † 1626. előtt. (Bercsényi Bora); II. György itélőmester, megöletett 1660. (1. Apaffy Erzse. 2. Nemes Ilona 1600.); IV. Ferenc † 1653.; IV. Imre Marosszéki fő-kir.-biró 1680. (Nemes Klára); III. György Marosszéki fő-kir.-biró. gr. Bethlen Judit); Mária 1716. (gr. Bethlen Sámuel); Anna † 1735 (b. Korda László); VII. János b. titk. tan, orsz. elnök, báró és gróf. † 1772. (gr. Teleki Kata); Bora; V. Imre szül. 1743. † 1761.; Anna szül. 1746. (gr. Kendeffy Elek); VIII. János szül. 1755. † 1800. kir. hivatalos. (gr. Kornis Anna); IX. János †; IV. György †; Anna sz. 1787. † 1831. (gr. Batthyán József); VIII. István cs. k. kam. sz. 1779. † 1831.; III. József sz. 1783. † 1841. (b. Inczédi Zsuzsa); Orsolya (Petki János); II. Mihály; II. István (Bogáthi l.) Szárhegyi ág. Folyt. II. táblán.; Kata (Becz Imre); I. Mihály (Mikó Anna); Anna (Sándor Menyhért).
II. tábla.
II. István ki az I. táblán. 1549–1579. (Bogáthy l.); Druzsina 1590. (ikt. Bethlen Farkas); III. András 1593–1597. Csiki fő-kir.-biró. (Sombori Erzse); III. István elesett 1596. (Kornis Kata); Anna (Kemény Boldizsár); Anna (Spáczai Gáspár); IV. István 1615. Csiki fő-kir.-biró. (l. Székely Ilona. 2. Kovachóczy Zsuzsa); Erzsébet (1. T. Túry István. 2. k. Jancsó Jakab); V. István szül. 1626. † 1679. főkir.-biró. (1. Petki Kata. 2. Keresztúri Krisztina); 1-től VI. István 1659.; Erzse (gr. Kálnoki Sámuel); 2-tól VI. Ferencz szül. 1675. † 1742. Csiki fő-kir.-biró és gróf. (1. gr. Kornis Margit. 2. gr. Csáky Zsuzsa. 3. bérivói Boér Zsófia); Zsuzsa 1679.; I. Antal 1679.; 1-től II. Antal szül. 1698. † 1719. jesuita.; 2-tól Druzsina † 1744. (b. Henter Dávid); I. László szül. 1707. (gr. Kornis Zsuzsa); III. Antal † 1783. cs. k. kam. (Torma Éva); II. László (b. Henter Bora); Éva (petrich.Horváth Dániel); I. József †1819. cs. kir. kam. (1. Bornemisza Róza. 2. gr. Bethlen Mária); 1-től II. József szül. 1782. cs. kir. kapitány. (Péchy Eszter); I. Albert sz. 1813. febr. 7. volt katona és honvéd.; I. Vincze sz. 1815. jan. 4. † 1831.; I. Dénes sz. 1816.febr. 27. volt katona, lak. Pesten. (Simény Ivánka); Mór sz. 1817. mart. 20. volt honvéd (Barcsai Póli); II. Vincze szül. 1841.; Olga szül. 1843.; Jenő szül. 1845. Corinna szül. 1851.; Eleonora szül. 1771. † 1799. (b. Jósika Miklós); Ádám szül. 1712. † 1779. (1. Dániel Anna. 2. Böjthe Teréz; Anna 1780. (b. Bálintith György); 3-tól Gábor † 1775 (Kún Klára) Folyt. III. táblán.; VII. Ferencz szül. 1708. † 1732. I. Ignácz.; Krisztina (gr. Toroczkai János); (Torma Imre) Klára; Bora; Kata. Eszter sz. 1825. (Bernáld Diénes).
III. tábla.
Gábor ki a II. táblán. † 1775. (Kún Klára); Zsuzsa sz. 1735. (b. Perény Elek); VII. István sz. 1736. † 1819. volt katona (gr. Haller Erzse) Folyt. IV. táblán.; VIII. Ferencz † 1810. május 3. (b. Perény Anna); Károly † 1810. (b. Bálintith Anna); Klára (1. b. Bálintith Elek. 2. los. Herczeg Ján.); Lajos őrnagy sz. 1772. † 1846. (Balogh Antonia); Karolina † 1835. (Kozma Istv.); VI. Imre nőtlen † 1809. körül.; Jozefa sz. 1776. †; Anna † 1842. (1. gr. Toldalagi Gy. 2. Betléni János); Kata sz. 1783. † 1856. (lev. Molnár György); Janka † 1853. (Jábróczky Antal); Erzse (Bagossy János); Karolina † 1841. (b. Bánffy Mihály); I. Zsigmond sz. 1740. † 1820. cs. k. kam. kapit. 1. Damjanovics I. 2. Klein Anna); Sándor sz. 1800. †1832.; Jozefa sz. 1803. † 1838. (b. Bálintith Lajos); V. György sz. 1807. nyug. kapit. (Moga Eleonora); VII. Imre szül. 1836. cs. k. hadnagy; Olivér szül. 1837.; Aladár szül. 1843.; Antonia sz. 1817. (Sperker Fer. lov. kapit.); IV. Antal kir. hiv. † 1811.; Anna † 1804. (k. Székely Dávid); Róza † 1816. (b. Jósika István).
IV. tábla.
VII. István lásd III. táblán. (gr. Haller Erzse); Rozália szül. 1767. † 1800. k. (Cserei Miklós); II. Ignácz sz. 1768. eles. 1799. cs. k. kap.; Cecilia (franczia grófné); Klára sz. † 1814. (Cserei Miklós); 1776. Pál cs. k. kam. és tan. sz. 1778. † 1820. (gr. Bethlen Teréz); II. Albert szül. 1816.; Gergely szül. 1818. † 1843. volt katona.; Miklós szül. 1819. május 26. családja leirója. (b. Splényi Mária); Mária szül. 1845. sept. 25.; III. László sz. 1780. cs. k. titkos és államtanácsos (gr. Bánffy Erzse); Benedek szül. 1783. † 1837. A.-Fejéri főispán. cs. k. kapit. (gr. Bethlen Mária); Kálmán szül. 1826. volt honvédkapitány és iró (Simény Amália); Berta szül. 1853.; Gizella szül. 1857.; Janka szül. 1820.
Eddig e családfa. És most – a mennyire e könyv korlátoltsága engedi – emlitsük még föl az egyes tagokról a nevezetesebb adatokat.
I. Lázár Bálintnak, ki Csik-Szent-Tamáson lakott, fia II. Bálint, kit a Kászonszék privilegiumának 1462-beni kieszközlése tett nevezetessé, és Kászonszéktől sok szép jószágot is kapott. Meghalt 1470. előtt. Fiai közül
II. Balás Csik részéről 1506-ban az agyagfalvi gyülésen mint követ jelent meg.* Róla iratik, hogy a csik-somlyói zárdának azon részét, mely a kápolna felől van, épitette. Ennek fia I. Imre Lázárfalván is birt, valamint a szárhegyi ág is; de Csicsón lakott, és innen irá előnevét. 1532-ben Csikszék küldé őt János királyhoz Budára, midőn Gritti adót rótt a székelyekre.* Neje csik-szentgyörgyi Ugron Domokosnak leánya Margit volt, kitől származott unokáiban ez ág kihalt. Azonban meg kell emlitenünk, hogy III. János 1557-ben Perényi Ferencz mellett Telekesi Imre ellen harczolt Nagyszőlősnél. Élt még 1583-ban, midőn egy egyezkedésnél mint tanu szerepelt. Fia III. Egyed 1602-ben unokanővérével Lázár Borbála Apor Andrásnéval egyezésre lép, hogy megosztja a csiki jószágokat, de a következő évben megsemmisíti a kötött egyezményt, és abba következő helységek nevei fordulnak elő: Csicsó, Somlyó, Lázárfalva, Csomortány, Pálfalva, Delne és Borsova. Ugy látszik, hogy 1603-ban Székely Mózessel veszett el. Nagybátyja II. András Csik-Vacsárcson lakott, és vacsárcsi előnevet használt, élt 1579–1602. közti években.
A ns. székely nemzet Const. 37.
Kulcsár István, M. Krónika.
II. Bálintnak fia még I. András is, ki felváltva viselte Kászonszékben a királybiróságot és hadnagyságot. Ő az első, ki az oklevelekben „gyergyói és szárhegyi“ előnévvel fordul elő. Róla állitják, hogy 1492. mart. 28-án a szárhegyi templom számára bullát és száz napos búcsut nyert. 1506-ban az agyagfalvi gyülés elnöke volt, és annak végzéseit mint gyergyói Lázár András irta alá. 1507-ben megvette Marosszékben esztergomi Székely Ferencztől a kisfaludi birtokot és három lófő-örökséget, melyekbe 1508-ban iktattatott. A benefalvi székely lakosokat tette szabadokká, és száműzte szentgyörgyi Tóth Miklós főurat egy 1519-ki oklevél tanusága szerint. Ugy látszik e Lázárt irja hibásan a székely krónika udvarhely-székbeli-nek, lehet, hogy egy ideig e székben tartózkodott, de különben fiai is csak csiki, gyergyói és marosszéki birtokaikban emlittetnek. Neje – ugy látszik – Gyalakuti Borbála, vagy Kemény József szerint szent-annai Gyulakuti volt; és tán innen a Lázárok némelyikének a szent-annai előneve. Gyermekei közül
II. Bernárd 1553-ban a Csikba beütött moldvaiak által hurczoltatott foglyul*, honnan utóbb kiszabadult. Madarassi Jánossy leánytól fia Farkas 1597-ben neveztetett ki Csikszék főkirálybirójává; és e tisztét viselte, mig 1599-ben az Ördög Balás által fölizgatott csiki néptől megöletett. Neje mezőmadarassi Bernáld Klára volt. Egy fia, egy leánya maradt. De fiában VI. Jánosban 1622. táján ága kihalt.
Wolph. Bethlen Hist. I. 550.
II. Imre 1599-ben a sellenbergi ütközetben esett el Naskalátnál a csiki havasok közt.*
Wolp. Bethlen Hist. IV. 454.
I. Andrásnak fia I. János Szent-Annáról irta nevét, és itteni birtokát valószinüleg Gyulakuti családbeli anyja után öröklé. 1534-ben mint országos követ szerepelt; 1549-ben tett végrendeletet, melyben öt fia közt úgy rendezte el az osztályt, hogy II. István és Mihály kapta a gyergyói jószágot, Kászont, Lázárfalvát és Szent-Tamást, minden ehez tartozó örökségekkel. II. Imre, III. Ferencz és II. János pedig kapták a szent-annai urodalmat és a kisfaludi malmot és örökséget. De e rész kisebb lévén az előbbinél, hozzá lőn csatolva a szent-annai háznál maradt minden ingó vagyon. Ezenfölül ajtatos hagyományokat is tett. Neje Apaffi Klára volt.
III. Ferencz az 1551. kolosvári országgyülés 16. törv. czikke szerint a könnyű gyalogság vezényletére rendeltetett. 1570-ben mart. 29-én Imre testvérével mint János Zsigmond hive, ettől nyerte Marosszékben az andrásfalvi jószágot. 1571–1575-ben marosszéki székbiró volt. Neje Suki Kata volt.
II. János szent-annai birtokos, 1562-ben részese a székely lázadásnak.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages