Kvassay család. (Kvassói és brogyáni.)
Kvassay család. (Kvassói és brogyáni.)
Trencsin vármegyei curialis nemes család, hol Kvassó helységet birja. Ezen kivül elterjedt egyéb megyékben is, főleg Bars megyében, hol Kvassay László már 1730-ban Brogyán felét birá és ott ékes kastélya volt *.
Bel M. Notitia nova Hung. IV. p. 241.
1736-ban Trencsin megyében a nemesi vizsgálat alkalmával igazolta nemességét a Bars megyében lakó Kvassay László és György; Nemes-Kvassón pedig 23 férfi tagja a családnak.
Az 1748-ki nemesi összeiráskor Kő-Porubán székelt Ferencz, fiával; – N.-Kvassón Miklós (Pavlovich), János, Ferencz; András Györgynek fia, és egy másik György, András (Hornich), István, Miklós, másik István (Davidovich), János, Mihály, Ádám, Pál, Miklós (Zsákovich), ifj. András, ifj. György, ifj. Mihály (Adamovich), András, János, közepső Ádám, ismét János, György, Pál és András, – Trencsin sz. kir. városban György és András; – Drskóczon János; – Domaniczon János, Györgynek a fia.
1768-ban Kvassón már 89 férfi tagja iratott össze a csaádnak; – Trencsin sz. kir. városban András, fiával Jánossal; – Csuklászon Miklós; – Drskóczon János fiával Istvánnal.
1803-ban összeirattak Domaniczen János; – Kasszán István és fia János; – Klobusiczen András és Imre; – Savcsinán József és ennek két fia András és János; – Csuklászon János és fia István; – Drskóczon István és fia István; – N.-Kvassón pedig már 117 férfi tagja volt a családnak.
1837-ben Domaniczen János, – Savcsinán András, János és József; – Trencsin sz. kir. városában István és három fia Alajos, István, Dienes; – Kasszán János; – Csuklászon István és két fia József és János; – Drskóczon pedig István és fia szintén István; – Nemes-Kvassón pedig már 143 férfi tagja élt a családnak *.
Szontagh Dán. közléséből.
Az utóbbi időkben Trencsin megyében János 1836. 1840-ben alszolgabiró, Károly táblabiró volt. – 1850-ben Antal Nyitra egyházmegyei és pöspökségi ügyész; István cs. kir. állam-hivatalnok Zolnán.
A családnak nevezetesebb hivatalt viselt tagjaiból ismeretesek István, ki az 1687-ki 15. törv. cz. szerint itélő mester volt, József már 1760-ban a m. k. udv. helytartó tanács titkára, 1767-ben az urbéri ügyekben királyi biztos *, 1770-ben már helyt. tanácsos és altárnok.
Szirmay C. Ugocsa pag. 56.
László 1741-ben Bars vármegyei alispán és követ *, 1760-ban már kir. tanácsos, kir. táblai ülnök, és al-országbiró.
Lehoczky Stemmat. I. 188.
Károly 1767–1770-ben Bars vármegyei alispán *.
Lehoczky Stemmat. I. 188., és tiszti névtár.
József 1810–1816-ban a m. kir. udv. helytartó tanács titoknoka volt.
