Kossuth család. (Kossuthfalvi és udvardi.)
Kossuth család. (Kossuthfalvi és udvardi.)
Turócz vármegye legrégibb ős családainak egyike. Törzse Kossuth, kitől a család nevét vevé, 1350. tájt élt. Ennek fia Pál és András, kiknek azon megyei Udvarcz (Udvard) helységbeli birtokukról szóló okleveleik elveszvén, arról királyi rendelet folytán Turócz vármegyének Szent-Mártonban sz. Mihály napja előtti negyedik férián 1391-ben tartott közgyüléséből adatott oklevél, mely azon évben Bebek Imre országbiró vizsgáló széke előtt is nevezettek által felmutattatott *.
Regestrum de Turócz, Engel Monumenta Ung. p. 77.
Mint származik le a család a nevezett törzstől, adatok hiányában nem közölhetjük. Czimerük a paizs kék udvarában egy ágaskodó zerge, mely első lábaival három kinyilt rózsát tart; a paizsfölötti sisak koronájából ugyan olyan zerge emelkedik ki.
A család ősi fészkében Turócz megyében megyei hivatalokat viselt. Igy Kossuth Lajos 1842-ben Turócz megye főszolgabirája volt.
Azonban a család Turócz megyéből az ország több megyéjébe is elszármazott, mnt Zemplin, Sáros, Nógrád, Pest stb. megyékbe.
Nógrád megyében kosúhtfalvi Kosuth Tamás 1755 előtt szakadt Losoncz-Apátfalvára.
Pest megyében K. Sámuel 1789-ben N.-Abonyban b. Prónay Gábor tisztartója volt.
A Sáros megyei ágból K. Antal 1846-ban ugyanott esküdt.
A Zemplin megyei ágból ifj. Sándor 1843-ban azon megye esküdtje.
Ugyancsak a zemplin megyei ágból való Lajos a forradalmi krományzó, ki Zemplin megyei Motókon született 1806. april. 27-én. Egybekelt 1841-ben Meszlényi Zsuzsannával, kitől gyermekei vannak.
