Kollonitz család. (Kollegrádi, gróf.)
Kollonitz család. (Kollegrádi, gróf.)
E család Horvátországból eredt, és ott már a XIII. században birta Kollegrad-ot, honnan előnevét vevé. A XV. század elején a török pusztitások elől a stajer és osztrák tartományokba huzódtak, hol 1583-ban az uri rendbe (Herrenstand) vétettek föl, 1598-ban pedig és 1604-ben Magyarországban is megnyerték a honfiusitást, melyet az 1608-ki és 1618-ki országgyülés törvényczikkbe iktatott.
I. Siegried, ki 1529-ben Bécs védelmében vett részt, hadi érdemeiért másodszor nyeré a lovagi rendet. V. Károly császárt és I. Ferdinandot mint udv. kamarása szolgálta, és negyven évig mint alsóausztriai hadi tanácsos működött. Meghalt 1555-ben Bécsben. Fiai és unoka-öcscsei 1583. sept. 1-én birodalmi báróságra emeltettek.
Már a grófságot ágak szerint különböző időkben nyerék.
A báróvá lett Ádám fiai: Otto-Gotfried cs. kir. kamarás, és ausztriai belső titkos tanácsos, és Rázmány német rendi lovag 1637-ki jan. 12-én emeltettek grófságra.
Ernest ezredes és komáromi várkapitány, valamint testvérének János-Györgynek gyermekei 1638-ki dec. 3-án nyerték a grófságot.
A család leszármazása következő: *
Wagner tabulae geneal. XXXVIII. – Geneal. autent. II. – Lehoczky Stemmat. II. stb.
I. tábla.
Miklós 1400. (Krusith Anna); János 1420. Stajerba költöz (Gregorich Anna); Márton Salenauban temetve. (1. Gregorianich Erzse. 2. Gáll Bora); 1-től Péter.; Mária (Keglevich N.); 2-tól Dániel (Libisvald Anna); Márton.; Marusch (Herberstorf Ulrik neje); György Burgschleinicz épitője (Rottall Bora); I. Siegfried † 1555 (lothringi Orsonau Janka); Gábor (1. Gayer Magdolna 2. Schiffer Krisztina), János ezredes és tanácsos † 1640.; György báró 1583. (Neuhaus Marusch); Anna (1. Wogt Jakab. 2. Pötting Leopold. 3. Lamberg János); György-Siegf. báró 1583. (Fuchs Bora); Folyt. II. táblán.; Erzse (Burgstall Kristóf); Ferdinand 1560. tanács. (1. Teubenegg Mária. 2. Wagensberg Borbála); Johanna (2. Herberstein N.); Ádám báró 1683. szádvári kapit. (Schadel Johanna); György egri kapit. (Zerotin Antonia); Sigfried Esztergamban lovas százados.; Eszter apáczafőnök Gössben.; Otto Gotfried gróf 1638. † 1664 (Turn Zsófia); György-Godfrid (Stuberg Erzse).; Johanna (Otto-Sigefr.); Mária Constantia; Anna Rozina.; Rázmány gróf 1637. német r. vitéze. † 1640.; János-Bert. tokaji kapit. kassai táborn. † 1587. (1. Rechenberg Ilona. 2. Rueber Mária);
II. tábla.
György-Sigfried, ki az I. táblán. báró 1583. (Fuchs Bora); Frneszt gróf 1638. magyar indig. (1. Gondesdorf Sabina. 2. Kuefstain Erzse); György-Vilm. kamarai tan. (Werdenberg Czeczilia); M.-Teréz (Haller Ádám); Johanna-F. (Kuefstain Leopold) Hannibal alezredes; János-Ernő kapit.; Leopold sz. 1631. † 1707. bibornok eszterg. érsek.; Ferdinand komáromi kapitány † 1611.; János-György gróf 1638. (Urczeszovszky Ludmilla); Ulrik (1. Trautmansdorf Sidonia. 2. Windischgrätz Éva); 1-től Janka-Erzse (b. Zay N.); Sidonia.; 2-tól Anna Kata (Geymann Ernő); M.-Polex. (b. Zay Lőrincz); b. Zay László.; M.-Eleonora (Heger Fer.) Ádám hadvezér (Czobor Krisztina) J.-Zsigmond* lov. ezr.; J.-Zsigmond 1722. bécsi érsek bibornok †; Leopold karmelita. †; János-Ernő elesett Siklósnál.; György-Ferd. százados. †; A.-Mária. †; Henrik-Kár. alezredes (Meggau M.-Ilona), János (Aspermonth Ernesztina) János-Henrik kamarás (Waldstein M.-Erzse); M.-Eleonora sz. 1712. † 1759. (b. Zay László); Folyt. III. táblán.; Ádám. †; M.-Erzsébet.; György-Siegfr. † 1646.; Keresztély-Ferd. (Kajnach Jacobina); Ludmilla-M. (1. Osztrosith Miklós. 2. Zay Andr.); Ehreich-Siegfr. † 1659.; György-Siegfr. zászlótartó.; II. Siegfried érsekujvári kapitány m. kir. főlovász m. (1. Perényi Zsófia. 2. Saurau Mária); Károly ezredes 1577.;
Ezeknek nővéreik még Sepes, Eva, Regina, Lucretia, magtalan elhaltak.
III. tábla.
B. Zay László, ki a II. táblán. sz. 1705. † 1780. 1722. adoptált gróf Kollonitz (1. gr. Kollonitz M.-Eleonora 2. gr. Hamilton Valburga); Első hitvesétől 11 gyermeke, kik mind kihaltak, lásd itt alább *) jegy alatt.; 2-dik nejétől Maximilian sz. 1761. † 1827. cs. kir. kamarás altábornagy m. testőr kapit. (gr. Haugwitz) Katalina sz. 1771. † 1827.; II. Maximilian sz. 1799. jan. 8. (gudenai báró Vorst Augusta sz. 1801. jun. 3.); III. Maximilian sz. 1822. april 7. † 1824. april 23.; Karolina sz. 1823. nov. 16.; Ottilia sz. 1826. mart. 18.; Erzse sz. 1828. nov. 30.; Paulina sz. 1830. jun. 28.; László sz. 1833. jul. 12. (gr. Podstatzky Lichtenstein Adalberta).; Klementine sz. 1842. jan. 4.
1.Maria-Francisca szül. 1729. † 1766. gr. Falkenhayn Miklósné. – 2. Károly-József cs. k. kam. és táborn. sz. 1730. † 1804. gr. Cavriani Friderika nejétől fia László volt, de elhalt. – 3. M.-Erzsébet sz. 1732. † 1754. gr. Thun János-Józsefné. – 4. M.-Terézia sz. 1733. † 1802. gr. Wrbna Eugen-Venczelné. – 5. Zsigmond cs. k. kam. és tábornok, sz. 1734. † 1784. Neje gr. Morzin Aloyzia. – 6. László kalocsai érsek szül. 1736. † 1817. – 7. M.-Eleonora sz. 1737. † 1807. gr. Abensberg és Traun Ferencz neje. – 8. József cs. k. kam. és tábornok, szül. 1740. † 1799. – 9. Henrik sz. 1742. † 1746. – 10. Maria-Anna szül. 1744. † 1802. gróf Schafgotsch Antal-Gothard neje. – 11. Maria-Antonia szül. 1746. † 1771. gróf Kottulinszky Ferencz neje *
Ezeknek leányági utódaik következő családok: Lichtenstein, Lobkowitz, Schoenburg, Solms, Trautmansdorf, herczegek; Auersberg, Bissingen, Bylandt, Falkenhayn, Goesz, Hardegg, Harach, Kinszky, Kottulinszky, Thun, Traun, Wallis, Wiltsek, Worasitzky, Wrbna, Wratislaw, Zamoyszky, stb. grófok, – Dobrzenszky, Reisach, Stillfried bárók stb.
Visszatekintve az I. táblázatra, látjuk, hogy I. János fiának Mártonnak ága hamar kihalt; míg a másik fiának Györgynek ága mindinkább terjedt.
György épité Burgschleinitz várát Stájerországban. Fia I. Siegfried V. Károly császár és I. Ferdinand kamarása volt. Eltemettetett Bécsben sz. Mihály templomába. Fiai közűl
Janos-Bertalan Miksa és Rudolf királyok alatt tokaji kapitány, utóbb kassai országos főkapitány. Meghalt Kassán 1587-ben. Két nejétől sem maradtak gyermekei.
György-Siegfried báró, Fraknó és Kis-Marton kapitánya, eltemettetett Judenspojgenben Ausztriában. Ennek fiai
Ernő, ki gróf lett, ezredes volt, és 1634-ben halván meg, Bécsben temettetett. Testvére
Gr. Ferdinand Komárom várparancsnoka volt. Meghalt 1611-ben, és Prágában temettetett.
Gr. János-György Judenspojgenben temettetett el. Fiai a II. táblán láthatók.
I. Ferdinandnak fiai közűl Ádám szádvári kapitány volt; ennek egyik fia György egri kapitány, Siegried Esztergam várában lovasság századosa.
Gróf Rázmán (Erasmus) a német vitézi rend commendatora Lajbachban, hol 1640-ben meghalván eltemettetett.
Gr. Otto-Godfried III. Ferdinand alatt belső tit. tanácsos, majoratust alapita családja részére. Meghalt 1664-ben és Gréczben temettett el. Unokáiban kihalt.
Emlitett gróf Ernő is fiaiban és unokáiban kihalt, fiai közűl megemlitendő
Leopold a bibornok és 1695–1707. esztergami érsek, a magyar állami intézményeknek és protestantismusnak egyik legnagyobb ellensége *.
L. Szalay L. M. ország tört. VI. köt.
A II. táblázatot II. Siegfried inditja meg, ki előbb érsekujvári kapitány, majd kir. fő lovászmester volt. Meghalt 1623-ban. Két nejétől 1. Perényi Zsófia és 2. Saurau Máriától több gyermekei maradtak, ezek közűl Ulrik, és Henrik ága élt legtovább.
Azonban Henrik ága, miután kis unokája Ádám a Czobor ezredbeli alezredes – ki Losensteint pisztolyával végzé ki *, magnélkül meghalt, csak egy leányban gróf Eleonorában báró Zay László cs. k. kam. és belső tit. tanácsos nejében állott fen. Ulriknak utódai is mind elhalván, János-Zsigmond (szül. 1677. † 1751.) 1716-tól bécsi érsek és 1727-től bibornok * emlitett báró Zay Lászlót, kinek anyja is már Kollonitz leány: Kollonitz Polexina volt, 1722-ben adoptálta, melynél fogva báró Zay László a protestans hitről katholikussá lön, a gróf Kollonitz nevet vevé föl, és minden Kollonitzféle majoratus és egyéb uradalmak reá szállottak; előbbi családi czimzeteiből csupán csak a „Zay-Ugrócznak örököse“ czimet tartván meg.
L. Szalay L. M. ország tört. V. köt. 292.
A protestantismusnak szintén nagy üldözője volt.
Igy halván ki a kollegrádi Kollonich család, mely 1715-ben még gróf Ádámban magyar koronaőrt is mutatott fel *, – uj sarjadzást eme család a báró Zay ágon nyert, és ámbár Zay Lászlónak első nejétől gr. Kollonitz Eleonorától nemzett tizenegy gyermeke magtalan mult ki, második nejétől származott fia I. Maximilian cs. kir. kam. M.-Terézia lovagrend kis ker. vitéze, altábornagy, és m. kir. testőr kapitány utódaiban, mint a III. táblázat mutatja, a család mostanáig virágzik.
1715-ki 38. törv. cz.
A kollegrádi gróf Kollonitz család czimere egy, függőlegesen kétszer, és vizirányosan egyszer, és igy hat udvarra osztott paizs. Az 1-ső és 6-ik osztály vörös udvarában egy jobbról balra rézsútosan vont fehér szelemen, melyből három fehér tengeri-levél (Seeblätter) nyúlik ki. A 2-ik osztály fekete udvarában egy három szegletü hegyével felfelé álló fehér mű-kő látszik. A 3-ik és 4-ik osztáyl vörös udvarában természetes szinű hiuz ágaskodik. Az 5-ik osztály vörös udvarában arany hal-borda látszik. A paizs közepét egy keresztvágással négyfelé osztott kisebb grófi-koronás paizs foglalja el, melynek 1- és 4-ik osztálya fehér udvarában barna farkas ágaskodik; a 2- és 3-ik osztály vörös udvarában egy-egy arany kerék, nyolcz küllővel látható. A nagy czimerpaizs fölött kilencz ezüst gombos arany grófi korona áll, és a fölött öt arany sisak arany koronákkal födve látható; jobb oldalról kezdve az 1-ső sisak koronájából egy fehér vadász kutya nyúlik ki, vörös nyelvét kiöltve; a 2-ik sisak koronájából öt vörös strucztol leng, és az előtérben az arany halborda áll; a 3-ik sisak koronájából két egymásra helyezett kiterjesztett vörös sas-szárny emelkedik ki, az előtérben levőnek közepén az arany kerék ragyog; a 4-ik sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny emelkedik, az egyik vizirányosan félig vörös, félig ezüst, a másik ellenkezőleg félig ezüst, félig vörös; a két szárny között a paizsbelihez hasonló farkas emelkedik ki; az 5-ik sisak koronájából hiúz nyúlik ki. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-vörös *.
Adami Scuta gentil. tom. V. – Hist. Herald. Handbuch 431. stb.
