Klobusiczky család. (Klobusiczi és zettényi gróf és nemes †.)
Klobusiczky család. (Klobusiczi és zettényi gróf és nemes †.)
Származási fészke trencsinmegyei Klobusicz helység, hol Miklós 1456-ban részbirtokot nyer, és fiai már Klobusiczky-aknak iratnak. Később a család egyik tagja János bizonyos Moczko Annával valószinűleg jó házasságot tett és innen a család Moczko-Klobusiczky-nak is neveztetett. Ámbár a család-leágazást az első szerző Miklóstól nehány izen, mint alább következik, tudjuk is; de a másik máig leszármazó ágazat táblázatát emezzel összekötni nem birjuk.
Az emlitett első rendbeli leágazás * imez:
Geneal. auth. tom. I.
Miklós 1456. (Klobusiczon részt.); Klobusiczky Benedek; Klobusiczky István; István (bohaniczi Jakussith Anna); János (Moczkó Anna); II. Miklós sz. 1597. † 1630 (1. Osery Erzse 2. Mednyanszki Jusztin 3. Podhraczky Dora); Sándor (Hencsovich Orsolya); 1-től György.; Ilona (Pongrácz János); Éva.; 2-tól Judit (Marsovszky Zsigmond); Baruch (Zalusky Jusztina)
Az e táblázaton álló II. Miklós 1597-ben született. Meghalt 1630-ki october havában a bohaniczi kuriában; eltemettetett a kozecsi templomban.
Három nejétől gyermekei egy fiu György maradt, azonban ennek utódairól mit sem tudunk.
A XVI. század közepén 4 testvér élt János, András, Benedek és Miklós, a két első korán elhalván, Benedek és Miklós 1578-ban osztozott meg. Miklósnak ágazata idővel, – mint alább látandjuk – Felső-Magyarországra és a tisztántúli vidékre származott át, azonban még mintegy 1730-ig Trencsin megyében is élt e család másik ágazata *. Leszármazásuk táblázata imez:
Geneal. auth. tom. I. L. Vay Német hivség 425–454.
I. tábla.
Klobusiczky N.; János. †; Benedek 1578. (Latkóczy Ilona); András †; Miklós 1578. (Sándor Anna); János elesett 1596-ban; György (Halacsy Anna); Benjamin.; András (Tessény Anna); Kata (Ikadei Miklós); Rebeka; Mihály.; Miklós.; János; Miklós; Benedek; Magdolna (Podhraczky János); János (Prusinszky Kata); Kata.; Pál (Klucsay Erzse); Mária; Anna (Bajza Pál); György †; András 1655. köv. Zettényi-ág; István 1612–1622. Folyt. II. táblán.; Eszter (Holló Mátyás); Ferencz 1682–86. zemplini alisp. kir. személynök Aradi főispán 1695. báró (Soos Krisztina); Pál 1683–5. zemplini alispán.; György 1681. zemplini aljegyző.; Antal 1747–56. Zemplini főisp. 1756. gróf. (Szapáry Teréz); Ferencz gróf 1751–1760. kalocsai érsek.; István; Julianna (Fischer Mihály); Krisztina (gr. Grassalkovics Antal).; Imre alezredes.; Vincze cs. k. kam. 1806.
II. tábla.
István, ki az I. táblán. 1612–1622.; I. Zsigmond orsz. birói titkár. †; Mária; Dániel Galgóczon harminczados (Hanaky Zsuzsa); I. Gáspár munkácsi harminczados ker. t. ülnök. (Révay Julia); II. Zsigmond (Nedeczky Mária); György 1698–1709. szatmári alisp. 1723. ker. t. üln.; Éva (Tarnóczy Imre); Anna-M. (Baltazár István); Éva (Pracsek András); Teréz (Kakonyi Mátyás); István. †; Menyhért Bereg megyei tbiró 1736.; II. Gáspár. 1736.; Erzse (Csató Imre); László 1770. ker. t. ülnök (kölcsei Kende Anna); Klára (Sőtér József); Boldizsár katona. †; Ferencz Bereg várm. hivatalnok.; György jesuita n.-váradi kanonok 1786. 1825.; Antal 1787. helytart. tanácsos (Pruszkay Antonia); László jesuita, katona †; Péter sz. 1751. † 1843. kalocsai érsek.; József 1810–25. borsodi főispán. (I. Noszky Karolina 2. Semsey Mária); Ignácz * ker. tábl. titkár (Bogáthy Teréz); Károly a hétsz. táb. iktató 1825.; Fány (Zaffiry György); Antonia; Jozefa.; Czeczilia.; József eperjesi ker. táb. üln. 1844.; János; Karolina.; János. 1810.; Pál.; István.; Erzse.
Ezeknek nővéreik még: Francziska előbb Marsinszky András Bihar megyei fő adószedő, utóbb Helbinger Koszta debreczeni hadi-biztos neje. 2. Éva, Szatmár megyében Dósa Imre hadi-biztos neje. 3. Julianna sipeki Balás István Arad s Temes megyei kamarai ügyész neje. 4. Anna, szerepi Kelemen István Bihar megyei volt fő adószedő és főszolgabiró hitvese. 5. Czeczilia, vásáros-náményi Eötvös Imre Tiszán túli ker. táblai ülnök felesége.
Az I. táblán álló Benedeknek fia János 1596-ban esett el a török elleni háborúban az Unna vidéken *.
Istvánffy 1685-ki kiadás 445. lap.
Benedek utódai, – mint emlitők – Trencsin megyében éltek. Miklósnak egyik fia András 1655-ben az országgyülés által az ország határainak, és a lengyel által okozott károknak megvizsgálására biztosul küldetett ki *. Ugyan ő az erdélyi fejedelemmel kötött békeszerződésre is egyik biztosúl volt megbizva *. Ez András telepedék meg Zemplin megyében Zetényben, hol egy kis részt birtokolt; innen ivadéka megkülönböztetőleg az István ágától Zetényi előnevet használt, míg a másik csak klobusiczi előnévvel élhetett.
1655-ki 82. törv. cz.
Kemény János önéletirása. Kiadta Szalay L. 463.
Andrásnak fia György 1681-ben Zemplin megye aljegyzője *.
Szirmay C. Zemplin not. hist. 329.
Pál 1683-ban Tökölyi pártja által Zemplin vármegye alispánjául választatott, 1685-ben lemondott az alispánságról, melyet nyilatkozata szerint akarata ellen kellett viselnie *.
Szirmay C. Zemplin not. hist. 255. 257. 265.
Ferencz testvéreivel 1680-ban kapja Agh-Csernyő helységet. 1682-ben Zemplin megye alispánjává lett *. 1683-ban a zemplini nemességet Bécs védelmére vezérlé; ugyan ez évben Tököly ellen harczol Tarczalnál. Ez időben egyszersmind a kir. tábla ülnöke is volt .1686-ban megerősitett az alispánságban, és a vérengző Caraffa megszeliditésére a zempliniek irányában ennek a megye részéről Eperjesre négyszáz vert aranyat és 24 átalag aszu szőlő bort ajándékozott *. Ugyanez 1686. évben sept. 24-én a zettényi kastélyra és curiára, a bési és abarai birtokra, mely utóbbit 1684-ben Zrinyi Ilonától zálogul szerzé, I. Leopoldtól királyi adományt nyert *. 1688-ban lemondva az alispánságról, minthogy I. Leopold király által Rákóczy gyermekei jószágainak gondnokává rendeltetett *. 1695-ben báróságra emeltetett, majd kir. személynök, és Arad megye főispánjává neveztetett *. 1697-ben Tököly elől Eperjesre fut *. 1700-ban mint királyi biztos irta alá a Kollonichféle papi végrendelkezésről szóló szerződést *. 1702-ben Sáros vármegyei főispáni helyettessé neveztetett. De 1705-ben már mint Rákóczy hive, és ennél az oeconomicum consilium elnöke, vett részt a szécsényi országgyülésen *. Neje sóvári Sóos Krisztina után birta Nagy-Kövesdet is Zemplin megyében *. Gyermekei közűl gróf Ferencz 1732 erdélyi püspök, 1751–1760. kalocsai érsek, valóságos b. tit. tanácsos, és hétszemélyes táblai ülnök.
Szirmay C. Zemplin not. hist. 253.
Szirmay C. Zemplin not. hist. 255. – Szirmay Szatmár várm. II. 220.
Szirmay C. Zemplin not. top. 372. not. hist. 264. 266.
Szirmay C. Zemplin. not. hist. 271.
Szirmay C. Zemplin. not. hist. 274. – Szatmár várm. II. 221.
Szirmay C. Zemplin. not. top. 234.
Szirmay C. Zemplin. not. hist. 253. – Szatmár várm. II. 221.
Csécsi János Diariuma.
Szirmay C. Zemplin. not. top. 293.
Antal 1747–1756-ig Zemplin megyei főispán, 1756-ban testvérével együtt grófságra emeltetett *. Nejétől Szapáry Erzsébettől fia Vincze 1808-ban cs. kir. kamarás.
Szirmay Szatmár várm. II. 221. – Szirmay Szatmár várm. not. hist. C. Zemplin p. 319. 1753-ban mondatik gróf-nak.
Ez ágazatnak Zemplin megyében birtokai igy számitatnak elé: Mád, Barancs, Hrabova-Rasztoka, Nechal-Polyánka; továbbá a grófi-ágé: Mád, Barancs, Czéke, Ahg-Csernyő, Bolly, Szopkócz, Alsó-Ladiszkócz, Pálfölde, Nagy-Kövesd, Abara stb.
A másik ágazat, mely a II. táblán látható, Istvánnál szakadt külön. Ez István 1612-ben II. Mátyás királytól nemességére megerősitést nyert, 1622-ben pedig az Alsó-Klobusiczon fekvő blankai két curiára adományt kap, a Csallóközben mutatott vitézségeért *. Két fia volt: I. Zsigmond és Dániel. – Amaz országbirói titoknok F.-Klobusiczon fekvő curiára, ugy Halacz, Kis-Chleven, Velcsics, Almócz és Kis-Birócz helységekben; azonban magnélkül halt el. Testvére
B. Vay L. Német hivség 427.
Dániel Galgóczon harminczados volt, és az általa szerzett szakolczai birtokon kivül magnélkül elhalt testvérének Zsigmondnak birtokaival is szaporodott vagyona. Nejétől Hanaky Zsuzsannától három fia Gáspár, II. Zsigmond és György, és két leánya Éva Tarnóczy Imrené, Anna-Maria Baltazár Istvánné maradt.
II. Zsigmondnak csak két leánya maradván, férfi ágon kihalt.
György 1693-ban Szatmár és Bereg megye jegyzője, és 1698. 1701–1702. és 1706–1709-ben Szatmár megyének alispánja *, az után a királyi sóhivatalnak administratora, s végre 1723-ban egész haláláig a debreczeni kerületi tábla ülnöke volt. Kihalt magnélkül.
Szirmay Szatmár várm. I. 130. 136.
I. Gáspár munkácsi harminczados, utóbb a munkácsi, szent-miklósi és ungvári kincstári uradalmak praefectusa, végre a szepesi kamarai kerület fő számadás vizsgáló mestere. Testvérével Györgygyel és fiaival együtt 1736-ban a Trencsin megyei nemesi vizsgáló szék előtt mint munkácsi lakos, testvére pedig mint Bereg megyei lakos igazolá nemességét. Nejétől Révay Juliától gyermekei 1. István korán elhalt; 2. Gáspár szintén utódok nélkül mult ki. 3. Erzse Csató Imréné. 4. Klára Sőtér Józsefné. 5. Menyhért Bereg megye táblabirája volt, gyermekei Boldizsár katona, és Ferencz Bereg megyében hivatalnok utódok nélkül haltak el. – 6. László Bereg és Szatmár megyékben szolgabirói és táblabirói hivatalt viselvén; a nagyváradi püspökség és erdélyi földes urak közt fenforgó határkérdések megvizsgálásában mint királyi biztos vett részt, utóbb a debreczeni ker. tábla ülnöke lön 1760. előtt. Nejétől kölcsei Kende Annától hat fia, öt leánya maradt. Fiai a táblázaton, leányai *) jegy alatt a táblázat alatt olvashatók. A fiúk közűl
1. György, előbb jesuita szerzetes, utóbb szepesi, majd 1787. tájától 1825-től nagyváradi kanonok.
Antal már 1769-ben országbirói titoknok, 1770-ben a m. kir. helytartóságnál, majd 1771-ben a m. k. udv. kanczellariánál lett titoknok, és egyszersmind a szent István rendnek is heroldja, majd a szepesi 16 városok kir. administratora, innen pedig a még 1787. előtt a nagyváradi kir. kamarai igazgató, és helytartósági tanácsos lett. Nejétől Pruszkay Antoniától öt leánya és egy fia maradt: Károly, ki 1810–1825-ben a hétszemélyes táblán volt igtató.
3. László előbb jesuita, utóbb a rend eltörlése után katona, gr. Károlyi Antal gyalog ezredében kapitány volt, a franczia háborúban részt vévén, sebeket nyert; de nem sokára rothasztó hideglázban meghalt.
4. Péter szül. Füzes-Gyarmaton Szatmár vármegyében, előbb jesuita, utóbb világi pap, és 1808–1822. szatmári püspök, innen 1822-től haláláig 1843-ki aug. kalocsai érsek, valóságos belső titkos tanácsos stb. *.
L. Szaniszló Franc. Memoria Exc. III. et R. D. Petro Klobusiczky de eadem. Pestini stb. halotti beszédet; – és legujabban latinul terjedelmes életiratát Bedcsula kalocsai kanonok által.
5. József előbb a fiumei kormányszéknél, majd (1770-ben) a m. kir. helytartó tanácsnál titoknok, majd fiumei kormányzó (1807.) m. kir. helytartósági tanácsos, cs. kir. kamarás, 1810. előtt már val. belső tit. tanácsos, és Borsod megye főispánja, még 1825-ki éven túl is. Bihar megyében több jószágot szerzett királyi adományban; első neje Noszky Karolina, kitől József, János és Karolina gyermekei születtek; második neje Semsey Mária volt. Ezek közűl József 1814. táján a Tiszán inneni eperjesi táblán kezdé hivataloskodását, mint számfölötti ülnök, már 1820. előtt valóságos ülnök volt, és az maradt több mint huszonnégy évig.
6. Ignácz már 1787-ben a Tiszán túli ker. táblánál igtató, majd titoknok, utóbb (1806-ban) gróf Károlyiak uradalmi igazgatója. Nejétől Bogáthy Teréziától gyermekei János nep., Pál István és Erzsébet.
Nem tudjuk a táblázaton kimutatni azon Ferenczet, kinek neje Zádory Erzsébet volt; – azon idősb Józsefet, ki 1770-ben helytartósági titkár, és 1787-ben tanácsos volt, a mely évben ifj. József szintén volt tanácsos; és ez utóbbi később borsodi főispán. Végre nem tudjuk kimutatni Sámuelt ki 1770–1787. közben a m. k. helytartóságnál a számvevői osztálynál hivataloskodott.
Gróf Klobusiczky birja Bisztra-Turját Ung megyében *.
Fényes Geographia szótár I. 136.
Klobusiczky Ágoston birtokos Bihar megyében Monos-Petriben.
Eduard ugyanott, és Kis-Kágyan stb.
János Madarászon és Oláh-Homorogon.
László és István Monostor-Pályiban.
A család ősi czimere a paizs kék mezejében egy kifeszitett ivbe alkalmazott, s fölfelé irányzott nyil, fölötte jobbról félhold, balról csillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronájából három strucztoll emelkedik ki.
Azonban – ugy látszik – e czimert csak a zettényi ág használá, mert a másik ágból származott Péter kalocsai érsek czimerében a paizs kék udvarában egy nyakán nyillal átlőtt hattyút viselt.
A grófi czimert följebb a metszvény is ábrázolja; ez egy négyfelé osztott vért, melynek közepét az ősi czimerpaizs a nyillal kifeszitett ív képezi. Az 1-ső és 4-ik osztály fehér udvarában koronás egyfejű fekete sas, vörös lábakkal és csőrrel, és mellén rézsutos aranycsíkolattal látható. A 2- és 3-ik osztály vörös udvarában arany koronából kiemelkedő három fehér strucztoll leng. A paizst grófi korona födi, és azon három koronás sisak áll, a jobboldalin a paizsbeli fekete sas, a középsőn a három fehér strucztoll, és baloldalin egy lábával kövecset tartó daru áll. Foszladék a jobboldali sisak körül ezüst-fekete, a középső körűl arany-kék, a baloldali körűl ezüst-vörös. A paizs telamonjai két felől arany grif *.
Adami Scuta gentil. tom. V. – Collect. Herald. pag. 119.
Ezen kivül egy czimer-gyüjteményben * Klobusitzky néven még ily czimer is lelhető: a paizs vörös udvarában zöld térről egy arany karó mellett szőlőtő virúl, melyről összesen hét pirosló szőlőfürt füg alá. A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny között, melyek közűl a jobboldali vizirányosan félig vörös, félig ezüst, a másik félig arany, félig kék, egy koronás arany oroszlán nől ki, első jobb lábával kivont kardot villogtatva. – E czimer nyilván más ily nevű utóbb nemesitett család czimere lehet.
Burgstaller Collectio Insignium etc.
