Keczer család. (Lipóczi.)
Keczer család. (Lipóczi.)
Sáros vármegyének egyik előkelőbb, régi nemes családa, melynek eredetét némelyek az Aba nemzetségbe (genus) viszik föl *.
Lehoczky Stemmat. II. p. 3., a mit ugyan ez p. 5. és 215. ir az Akaczir-okról (ebből lett volna szerinte Keczer); az nem egyéb ügyetlen szójátéknál. – Az Aba-nemből származtatás emlittetik Egyetemes Encyclopaedia I. köt. 25. lapján is.
A család törzseül bizonyos Keczer Kuthasi Antal neveztetik meg, kitől a családnak 1631-ben II. Ferdinand királytól nyert czimerlevelében a leágazás következőleg hozatik le:*
Wagner Dipl. Sáros p. 438
I. tábla.
Keczer-Kuttasi Keczer Antal; radváni Keczer Péter; Frank de Keczer-Kuttas; László de Radvány †; Péter de Keczer-Lipócz; István de Radvány †; Antal de Szék-Udvar.; Miklós Keczer de Szék-udvar; László de Lipócz et Radvány.; Miklós de Kutas et Szék † 1341.; Sandrin de Rad.; István de Lipócz.; István † 1434.; Péter Drag de Miske; László de Kis-Peklin.; István de Lipócz; Ferencz de Kutas; László de Szék-udvar; János de Lack; Ambrus (Bocskai Kata) Folyt. II. táblán.; Péter.; György.; Lukács.; Demeter. †; Lukács; Imre.; Demeter; János.; György.; Ferencz.; Péter. †; Péter. †; István. †; Antal.; András; Mihály; István; Lajos. †; János. †; György; Simon; Ferencz de Rad; Péter.; Tóbiás. †; István; Vitus †; Bernát. †; György.; György de Miske, ki utóbb miskei Drági lett; Gáspár; János de Radvány (utóbb Radvánszky); Kristóf.; Boldizsár 1631. †; Kristóf. †
II. tábla
Ambrus, ki az I. táblán. 1542. (Bocskai Kata); I. András Sáros várm. alisp. 1581.; Ferencz. †; I. János (Csanády Bora); István †; II. András Sáros v. alisp. 1600–1635. (Kamper Flora); János (Mednyanszky l.); Ferencz (Báthori Klára); István (Fúló N.); Anna; György. †; László †; János elesett 1686.; András. †; István. †; János (Palugyai Anna); Sándor 1709. (Sándor Zsófia); István czimz. püsp. 1741.; Sándor †; Pál (Dobay Zsuzsa); Péter (1. Segnyei 2. Sztankay 3. Berzeviczky); Pál. †; Ferencz. †; Ambrus. †; Zsigmond. †; Pál. †; Imre (Füzy Erzse); András (Borsi Anna); András. †; István (Zombory Ágnes); János (Semsey Zsuzsa); László (Péchy Bora); Pál (Farkas Zsuzsa); Sándor (Péchy Mária); József †; János.; László.; Ambrus.; György.; Menyhért; Antal (1. Péchy Zsófia 2. Raisz Mária); János. †; András (Sputenb Anna M.); János; Ádám (Sirmiensis Zsófia); II. Ambrus. 1682. †; Menyhért † külföldön (Mariássy Erzse); Sándor † párbajban; III. András kivég. 1687. (Csicséri Zsuzsa); Anna (Szirmay Péter); Klára (Szinyey Miklós); Sára (Székely János); András 1690.; Gábor kivég. 1687.; Ilona (Sárosy Márton); Zsuzsa (Zimmerman Zsigm.); Klára †; Anna (Dobay Zsigm.); Krisztina.; Kata. †; Éva.; István.; István.
Mint ágazott le a család, és mely nemzedék mily névvel különbözteté magát, azt a nemzékrendi táblázat mutatja. A családi táblázatokon álló jegyzetek szerint az ötödik izen álló Sándor vagy Sanrin V. László királytól nyerte adományban Zaránd vármegyében Lakot, Radványt, ugy Lipócz várát, Peklint és Misket is *. Fiainak egyike Péter utódaiban miskei Drági nevet viselt; és emez ágon János Radványról neveztetvén, leánya fiusitása által a Radvánszky család gazdagitását eszközlé.
Wagner Mss. tom. LXX. p. 306. – És Sz.-Iványi Ráfael által 1701-ben szerkesztett nemzékrend, mely azonban emettől elütő, és igen hibás.
Sandrinnak fiától Istvántól ered le mostanáig a Keczer család. Nevezett Istvánnak fia Ambrus I. Ferdinand király korában élt, és mint a család nemességét 1631-ben megerősitő czimeres oklevél mondja, ennek hive levén, a Szapolyai pártja által Lipócz várában ostrom alá fogatott, és ott 1543. táján megöletett. Halála iránt sajnálkozva irt Martinuzzi György Szapolyai kanczellárja, Sáros vármegyének, és az esemény megtörténtét tudta és akarata elleninek nyilatkoztatván, meghagyja, hogy Lipócz vára adassék vissza fiának Andrásnak *. Fia
Wagner Dipl. Sáros p. 39. az oklevél közölve.
András, ki 1581-ben Sáros vármegye alispánja volt *, és e hivatalt kilencz évig viselte. Több rendbeli hadjáratokban vévén részt, 1594-ben Fülek vára visszavételekor az egész magyar gyalogság főkapitánya volt; végre felső Magyarországban fő hadi biróvá neveztetett, és haláláig az ausztriai ház hűségében maradt *. Fiai közűl
Lehoczky Stemmatogr. I. 205.
Wagner Dipl. Sáros p. 440.
II. András fiatal korában gróf Thurzó Györgynél, a bányavárosi véghelyek főkapitányánál szolgált, mint annak fegyvernöke, és miután Bécsből, hová Thurzó által a német nyelv megtanulása végett küldetett, visszaérkezett, urának oldalánál részt vett 1602-ben Pest visszavételében, 1603-ban Buda ostromában. – 1604-ben Bocskai támadása idejében, Kassára küldetett Thurzó által a támadók elleni működésre, és ezen időközben Tokaj és Várad védelmében is részt vett, majd pedig mint futár a felső Magyarországban táborozó Basta Györgyhöz Mátyás főherczeg titkos levelét juttatá el; és miután Biche várát véres ütközet után feladák, Thurzóval együtt Letavá várába voná magát. 1611-ben a felső magyarországi hűségben maradt megyék által Prágába küldetett Mátyás királyhoz követségbe segély végett, és még ugyanazon évben Kálló vára ótalmában is részt vett. 1616-ban a felső magyarországi megyéktől ismét Prágába küldetett eme vidéknek adandó segély végett. A következett Bethlen Gábor féle fölkelés idejében szintén előbbi hűségében maradt meg. 1622-ben a Sopronyi országgyülésre Sáros megye követeül küldetett; a következett 1623-ban a felső tizenhárom megyék követeül küldetett Bécsbe a hódolat megviteleül. 1625-ben a Sopronyi országgyülésen ismét mint Sáros vármegye követe volt jelen *, valamint szintén az 1635-ki országgyülésen is *. 1631-ben nyerte ősi családi czimerének megbövitését. Gyermekei voltak: II. Ambrus, Sándor, III. András, Menyhért, és Sára, Mária, Anna, Zsuzsanna, Klára, kikről alább.
Wagner Dipl. Sáros p. 443–445. a II. Ferdinand diplomájában.
1635-ki 54. záradéka.
II. Andrásnak testvére I. János, ki 1631-ben testvérével együtt nyerte a családi czimer bővitést, nejétől nagy-mihályi Csanády Borbálától nemzé: Istvánt, Ferenczet, Jánost és Annát. Ezek közűl Istvánnak Fuló leánytól fia Sándor 1709-ben Rákóczy alatt az oeconomicum consilium Senatora volt; testvérének Jánosnak fia István pedig 1741-ben czimzetes makari püspök *.
1741. törv. záradéka.
Visszatérvén II. Andrásnak gyermekeihez, ezek közűl Menyhért külföldön élt, nejével Máriássy Erzsével együtt. – Sándor párbajban halt meg. II. Ambrus Tököly Istvánnak Késmárkon leghívebb embere volt; és pompaszerető, vendégeskedő urának javai az ő gondolkodása által csak szaporodtak. Érdekes tudni, miként jellemzi őt Bethlen Miklós, ki Telekivel Tököly Istvánt meglátogatván Késmárkon, Keczert is ismeré; ide vágó szavai ezek: „De mindezekre őtet (t. i. Tökölyt) segitette egy Keczer Ambrús nevű, köszvény miatt kezetlen lábatlan, ágyban fekvő, és székben hordozott főemberszolgája, kihez hasonlót sem láttam, sem hallottam, sem olvastam soha, hogy a más ember dolgában, kihez sem atyafisága, sógorsága, sem semmi világi testi relatiója nem volt, sem magának, sem atyafiainak semmi haszna, interesse nem volt (mert magának sem felesége sem gyermeke, másként szép főemberi jószága, melyet vesztiben hagyott az öcseinek András és Menyhártnak, kik tisztességes gazdák, főemberek voltak) olyan szorgalmatos legyen; mert az erre az emberre magára, gyermekeire (mert özvegy volt ekkor Tököli) a disznópásztorra, a béres bocskoráig ugy viselt gondot, hogy azt nem lehet kimondani. Fuit miraculum voluntariorum servorum.“ * Ambrusnak testvére
Gróf Bethlen Miklós önéletirása. Kiadta Szalay László. 345–346. l.
III. András 1659-ben Sáros vármegye követe volt *; és ugyan ez évben nejével Csicséry Zsuzsannával hevesmegyei Pásztó mváros, Hasznos, Bátor, Terebes egész puszta, és Lengyeled, Puszta-Bátony birtokrészekbe, nemkülönben nógrádmegyei Verebély és Sós-Hartyán helységek, Tót-Vereb és Tepke puszták birtokába iktattatott, de többen ellentmondtak *. Az 1662-ki országgyülésen egyike volt ő az evangelikus ügy legbuzgóbb védőinek. 1687-ki mart 5-én Caraffa által az eperjesi vérpadon legyilkoltatott *. Ugyanakkor veje Zimmerman Zsigmond, mart. 22-én pedig fia Gábor, és másik veje Sárossy Márton szintén Caraffa parancsára Eperjesen lenyakaztatott *. Már 1690. jul. 28-án örökösei részére uj adomány-czimen minden javaira kir. megerősités adatott *; de 1700-ban is a kir. ügyész azokat még Nigrelli számára kérte megerősiteni *. Nejétől Csicsery Zsuzsannától több leány-gyermeken kivül az emlitett kivégzett Gábor, és András nevü fia volt. Mindkettőnek István nevü fia maradt. Ezek egyike 1710-ben Jenában járt az akademián *.
1659-ki 52. törv. cz.
Sz.-benedeki Convent Capsa A. Fasc. 6. nro 21.
Szalay L. Magyarország története. V. 351. 352.
Szalay L. Magyarország története. V. 353.
Cathalogus Mss. Musaei Széchenyano-regnic. III. 358.
Cathalogus Mss. Musaei Széchenyano-regnic. III. 359.
Haan A. Lud. Jena Hungarica p. 38.
És itt – mint látjuk – a családfa folytatása a mult század elején megszakad, melynek adatok hiányában kipótlását nem eszközölhetvén, a most élők közűl csak a következőket emlithetjük meg:
Keczer Bertalan, ki 1846-ban Sáros vármegye szolgabirája volt, birtokos Bogdányban és Bunyitán.
Keczer Imre (lak. Bogdányban) birtokos Bogdány, Bunyita és Zsegnye helységben.
Keczer György (lak. Bogdányban) birtokos szintén a most emlitett három helységben.
Keczer Károly (lak. Eperjesen) birtokos a nevezett három helységben és azon fölül Lápispatak, Keczer-Lipócz, Ófalu, Tuchrina helységekben.
Keczer Tamás (lak. Lápispatakon), birtokos Bunyita, Lápispatak, Keczer-Lipócz, Ófalu, Keczer-Peklin, Tuchrina, Várkony és Zsegnye helységekben *.
Fényes E. Magyarország statistikai, birtokviszonyi és topographia szempontból. I. 334.
A család czimere – mint az 1631-ben aug. 4-én II. Ferdinand király által megbővíttetett, következő: a paizs négy részre oszlik; az 1-ső és 4-ik osztály vörös udvarában egyfejü fekete sas szemlélhető szétterjesztett szárnyaival, melyek körül a jobboldalin aranykorona ragyog, a sasnak csőrében arany gyürü füg. A paizs 2-ik és 3-ik osztálya kék udvarában hátulsó lábain álló, kettős farkú oroszlán látható, első jobb lábával arany keresztet tartva. A paizs közepét egy kissebb császári koronás paizs foglalja el, melynek fekete udvarában arany F betü (Ferdinand nevének első betüje) ragyog. A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobboldalin a leirt oroszlán, a baloldalin fekete oroszlán látható. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-vörös.
