Kávássi család. (Ravaszi †.)
Kávássi család. (Ravaszi †.)
Régi kihalt család. Már a XIV. században birta Kávássy Mátyás Sáros megyében Tót-Selymest, ennek fia Miklós, ki apródnak is neveztetett, ennek fia János, ki litteratusnak is neveztetett, és élt 1349-ben *.
Katona Hist. Critic. XI. p. 589.
Kávási Jób 1542-ben jelenvolt Fogarasnál Majláth István erdélyi vajda elfogatásánál, és maga is nehezen szabadulhatott a törököktől.
Kávási János Balassa Menyhért részére Léva vára ótalmazásában esett el 1549-ben.
Kávás András megbüntetését illetőleg, mivel két nemes embert vert meg, az 1575-ki országgyülés a 4-ik törv. czikben rendelkezik.
Kávásy-ak birtak Győr vármegyében is Csikvándon a XVII. században. Kávásy Borbála, Dobos Györgyné Csikvándon részét 1648. sept. 8-án Sándor Györgynek.
Ugyancsak 1648. nov. 22-én Kávássy Margit Enyedy Györgyné csikvándi részét elzálogitja Sándor Györgynek és nejének Nikos Annának. 1649-ben Kávássy János is ugyanazoknak adja zálogba csikvárdi részbirtokát.
Kávásy Katalin Vály Ferenczné 1651-ben febr. 3-án elzálogitja szintén csikvándi részét ugyancsak Sándor Györgynek. 1652-ben már mint özvegy, Kávássy Kata ismét egy ottani telkét adja zálogba; s végre 1657-ben ugyanott egy fél puszta telket zálogit el *.
Ráth Károly által közlött okmányok után.
Kávásy család birt Borsodmegyében Visnyón is, hol Kávásy László a reform egyháznak egy malmot ajándékozott, mely malomban maig is a Kávásy sisakját használják vámmértékül, és ezt más bizonyiték-levelük nem lévén, mint kiváltság-bizonyitékot leggondosabban őrzik *.
Fényes E. Geographiai szótár IV. 307. l.
