Kármán család.
Kármán család.
Kármán András 1762-től losonczi tanár volt, ennek fia Kármán id. József szül. 1738-ban; losonczi ref. lelkész és superintendens 1792-ki jul. 26-án I. Ferencz király által nemesittetett meg.
Czimere négyfelé osztott paizs, az 1- és 4-ik osztály arany, a 2- és 3-ik osztály ezüst udvart mutat; a paizs aljáról szürke sziklás halom emelkedik fel, mellyen kék mezü kar könyököl, irótollat tartva. A paizsfölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között zöld koszoru lebeg. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék *.
Adami Scuta gentil. tom. IV.
A czimerben látható irótoll, id. Józsefnek irodalmi müködését példázza; mert tőle következő munkák jelentek meg: 1. „Istennel való társalkodás a regveli és esteli orákban.“ Sturm és Tiegde után forditva, Pozsony 1784. – 2. „Ekklesiai Agenda.“ U. ott 1787. – 3. „Az esztendőnek minden szakaszaira alkalmaztatott könyörgések.“ U. ott. 1789. – 4. „Katekizmus“, Osterwald után. U. ott. 1789. Meghalt 1795-ben. Nejétől Szalay Klárától
Fia ifj. József 1771-ki jan. 15-én Losonczon született. Az 1790-ki országgyülés után ügyvédi vizsgát tett, de az irói pályára lépett, és 1794-ik elején az ,Uraniat' inditá meg, melyben dolgozatai megjelentek. Azonban e vállalat három kötet után megakadt, és ifj. József haza vonulván, – mint életirói irják – ifjonti bűnök miatt kora halál áldozata lön 1795-ben. Izletes irálya – ha oly korán nem hal, – őt irodalmunk egyik nevezetességévé teendik. Munkái kedvesének az ismeretlen Fanny-nak hagyományaival együtt 1843-ban Toldy F. által szerkesztve a nemzeti könyvtárban értek második kiadást *.
L. életrajzát az id. nemzeti könyvtárban munkái előtt, és magyar irók életrajzi gyüjt. I. 235. II. 130.
A család jelenleg is él; s közűlök József mint uj-verbászi, Pál pócs-megyeri reform. lelkészek, szintén az egyházi pályán állanak.
