Karácsony család. (Hodosi).

Teljes szövegű keresés

Karácsony család. (Hodosi).
Hodos magyar falu Posony megyében Szerdahelytől 1/2 mértföldre; innen veszi eredetét a hodosi Karácsony család.
Már 1295-ben Bulchu-nak fia Miklós és Karachon Balás Torcs nevü földjükből száz holdat eladnak nemzetségükbeli Benedeknek hat markaért a bécsi széles denárokból (pro 6 marcis latorum denariorum viennensium) örökösen a pozsonyi káptalan előtt *.
A pozsoni káptalanban az eredeti Fasc. 18. Lit. T. 3. Torcs. Ferber Józs. közlése szerint.
Az itt emlitett Bulcsú utódjai, Bucsuházán lakozó Bucsuházyak most is élnek. A nevezett Karácson Balás pedig törzse a Karácsony családnak.
A családot illető okmányokból közölhetni még a következő adatokat:
1325-ben Kozmának fiai Péter és Pál hodosi nemesek, más részről pedig Karacsynus (Karacsony) Andornak fia (filius Andurnak) Lőrincz és János Varknak fiai, és Péter hodosi Chetnek fia egyik vérrokonuknak Ponka fiának Pálnak birtokát maguk közt fölosztják, Károly király osztató parancsa folytán, mely osztálylevél 1339-ben a pozsonyi káptalan által átiratott.
1472-ben gúthi Országh Mihály nádor előtt compromissum utján bizonyos választott birákban egyeznek Pokahaba nevü Karaczon János birtokainak szomszédságában Pozsony megyében fekvő pusztának felerésze iránt 50 marka kötés alatt Hodosi Györgynek fiai Miklós és János, és Hodosi Mártonnak fia Simon, más részről pedig Andrásnak fia István, Péternek fia Antal, Györgynek fia Kelemen, Matyusnak fia Balás, és Antalnak fia Jakab, mindnyájan Hodosi-ak.
1482-ben kelt egyezség utján osztály-levél Karachon György-nek fiai Miklós és János; Hodosi Mártonnak fia Simon, nevezett János fiának Jánosnak, és unokájának Bálintnak terheit is magára vállalván, egyrészről; – másrészről Hodosi Györgynek fia Kelemen, és Lukácsnak fia Gergely, nevezett Kelemen elvállalván Péter fiának Antalnak, és Máté fiának Balásnak, és Antal fiának Jakabnak terheit is, György pedig elvállalván Hodosi András fiainak Orbánnak és Istvánnak, továbbá Péter fiának Lukácsnak, és Sik-abonyi Benedek fiának Péternek terheiket, harmadik részről Balasechei Pálnak fia Péter között pozsonymegyei Hodos helységbeli két helyen fekvő nemesi ülések, és ugyanazon határban fekvő kilencz és fél hold szántóföldre nézve a pozsonyi káptalan előtt *.
Szintén Ferber Józs. közlése nagyobbára az egész családról.
Ez osztály-levél szerint a Karácsony családnak ily ágazata derül fel:
Karáchon György; Miklós. 1482.; János. 1482.; János 1482.; Bálint.
1628-ban hodosi Karáchon Lukács, János, Imre, Márton, István, Miklós, Gergely, és ismét másik János és Miklós, András és Pál Pozsony megyében a Csallóközben fekvő Hodos helységben az egész Egyős birtokrészre Esterházy Miklóstól uj nádori adomány-levelet kaptak.
Ugyanezen évben néhai idősb hodosi Karácson Jánosnak fiai Lukács és János kiveszik a pozsonyi káptalantól azon záloglevelet, mely szerint halászi Nagy Miklósnak fia Tamás Hodos helységben egy elpusztult nemes teleknek részét szántóföldekkel együtt Hodosi Simon Máténak és Jakabnak 65 frtért elzálogositá; mely elzálogitás ellen nevezett Karácson Lukács, testvére János nevében a káptalan előtt tiltakozott.
1641-ből egy hiteles tanuvallatás van Simon Máté részére arról, hogy azon alkalommal, midőn a Simon és Karáchon család a n.-bányai nemesekkel a Kis-böjtös nevü erdő végett perlekedni akartak, mások közbenjárására ugy egyeztek meg, miszerint a nagy-bányai nemesek a nevezett kis-böjtösi erdőt a Simon és Karáchon családokkal egy harmadrészben birhassák; a mint a Karachon család birta is azt.
1650-ben a nyolczados törvényszéknek megnemjelenés miatt kelt marasztó itélete hodosi Karáchon Jánosnak, ki fia idősb Jánosnak, a ki Mihálynak, a ki Györgynek volt fia; – továbbá Karáchon Lukács fiainak Istvánnak, a ki testvére Jánosnak, azután Istvánnak és Miklósnak, kik fiai néhai Mihálynak, ki Miklósnak ki Eleknek fia volt, és a kikre a per Márton és György testvéreik részéről is ezek halálával háromlott, végre Karáchon Istvánnak, ifjabb János fiának, ki másik ifjabb Jánosnak, a ki ismét nevezett Eleknek, a ki pedig emlitett Karácson Györgynek fia volt, és a kire atyjának halálával szálott e per; mindnyájának mint fölpereseknek, nemes Simon Mátyás, és néhai Czucz Péternek fia János és István ellen, kikre atyjok halálával a per szállott, mint alperesek ellen inditott perben.
Az eddig felhozott oklevél-kivonatokból és egyéb adatokból következő töredék nemzékrend mutatja fel magát, mely azonban csak a XVII. század közepéig terjed:
Karácson György; Mihály; Elek; Mihály; Miklós; ifj. János; idősb János (alter); Mihály; ifj. János (alter); Lukács; id. János 1628.; István.; István.; György.; Márton.; Miklós. 1650.; István.
A mult századi nemesi vizsgálatkor többen igazolák nemességüket a családból. Igy 1725-ben Pozsony megye előtt Karácson Pál, Gergely, András és egy másik András Rétlen lakozók, IV. László királynak 1279-ben némely Hodoson fekvő birtokra szóló adománylevelét, ugy nemkülönben egy a megye előtt 1636-ban folyt perbeli itéletet mutattak elé.
Ugyanakkor Hodoson lakozó Karácson id. és ifj. András, Péter, id. és ifj. Ferencz, id. és ifj. Gergely, János, Márton, Gergely, id. és ifj. Mihály, Ábrahám és Péter előmutaták őseiknek 1482-ki az Ur menybe menetelének ünnepe előtti tizedik férián kelt osztálylevelét a győri káptalantól.
Az 1755–1759-ki nemesi vizsgálatok szerint Ferencz, két Gergely, két Mihály, István, Miklós, Péter, két János és két András, Ábrahám, György Hodoson, Imre Alistalon lakott.
Az 1823-ki pozsonymegyei tisztválasztáskor hatvannyolcz Karácson szavazott.
1699-ben Karácson János neje Bély Judit ellentmond Petrovay László beiktatásának Réthen.
A család egyik ágának ősanyja volt Bóka Magdolna, kinek leánya Nagy Katalin, kinek fiai Karácson Péter és András éltek 1727-ben. Péternek gyermekei: Katalin Gancs Jakabné utóbb nagy-padányi László Istvánné. Imre, Erzsébet és János 1754-ben.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT