Karacsay család. (Vályeszákai, gróf.)
Karacsay család. (Vályeszákai, gróf.)
Eredetét állitólag Circassiából vette, s franczia utazó, ki e családdal is ismeretségben állt, ott egy Kara-Csai néptörzs létezését állitja *. Előbb Boszniába származtak át; onnan Horvátországba, hol a mult század elején Karacsay Péter a horvát-végvídéki őrségnél katonai szolgálatba lépett; igy jöttek Magyarországra.
A gothai Hist. herald. Handbuch 394. l. szerint régi magyar család, mi valószinűbb is, mint a divatos távoli országokbóli származtatás.
Pétertől kezdve a család leszármazási fája következő:
Péter ezredes báró 1775.; Márta † 1757.; András sz. 1744. † 1808. gróf, tábornok (b. Wimmersperg Róza); Kázmér sz. 1746. † 1793.; Fedor sz. 1787. oct. 3. ezredes Persiában (Bianchi-Bellete Josefa); Sándor cs. kir. kam. ezredes sz. 1790. † 1858. sept. 3. (gr. Kornis Róza) † 1847.; József ezredes † 1848.; András-Alpheus százados † 1814.; Sándor sz. 1814. (b. Wesselény Johanna); József sz. 1816. nőtlen.; Elodin sz. 1815. (Wimmer Miksa); Alexandrina † 1837. mart. 3.; Melania sz. 1845.; Klementin. sz. 1847.
A családfa élén álló Péter 1775-ben M.-Terézia által magyarországi báróságra emeltetvén, magyar mágnássá lön. Fiai közűl András (szül. 1744. nov. 30-án) alapitá meg katonai ügyessége által családát. 1764-ben a magyar testőrség közé lépett, három év mulva főhadnagy a szász Albert herczeg karabélyos ezredében, 1779-ben kapitány a darmstadti herczeg nevü dragonyos ezredben. Az 1788-ki hadjáratban Coburg herczeg vezénylete alatt vett részt, és nyeré a Mária-Terézia kiskeresztjét, az 1789-ki martinesti ütközet után pedig ezen rend közép keresztjét. Végre 1802-ben a trebiai ütközetnél tett jó szolgálataiért grófságot nyert *. Meghalt Bécs-ujvárosban 1808-ki mart. 22-én, egy 1800-ban kapott seb következtében. Neje b. Wimmersperg Róza (szül. 1769.) szileziai eredetü volt, és 1832-ben halt meg Bécsben.
Goth. Hist. Herald. Handbuch 394. l. – Ellenben Kővári szerint ezen András lett báró 1779. oct. 29-én, és 1795-ki oct. 1-én római sz. birodalmi gróf.
Fiai a bécs-ujhelyi katonai intézetben képeztettek. A legidősb Fedor, mint nyugdijas ezredes, jelenleg Teheranban a persa király szolgálatában áll: egy mérnöki kar szervezése, és a birodalom erőditvényei felügyeletével van megbizva. Mint iró, több tudós társaság tagja, és több becses munka szerzője. 1853-ban a magyar akademiához irt levelével vonta magára a figyelmet.
Testvére Sándor mint huszár százados Erdélybe telepedett, és ott nyugalomba lépve 1811-ben gróf Kornis Rozáliát vette nőül, ki 1847-ben, ő pedig 1858-ki sept. 3-án halt meg. Fiai közűl Sándor a forradalomban 1848-ban mint a kolosvári vészbiróság elnöke részt vévén, külföldön él. 1844-ben vette nőül b. Wesselény Jennyt, kitől csak leányai vannak. Testvére József, ki Aranykúton bir s lakik, nőtlen; és igy a család e nemzedékkel fi-ágon alkalmasint elenyészik.
A család grófi czimere négyfelé osztott paizs, egy közép-vérttel, melyben rézsutosan egy folyam hullámzik. A paizs 1- és 4-ik osztályában vörös mezőben pánczélos lovag áll, kezében kivont kardot tartva. A 2-ik osztály kék mezejében strucz madár áll, csőrében patkót tartva. A 3-ik osztály kék mezejében öt egymás mellett lángban égő élőfa látszik. A paizst grófi korona födi, és azon négy koronás sisak áll. Az első sisak koronájából, melynek foszladéka ezüst-vörös, két szétterjesztett kék és ezüsttel koczkázott szárny között a struczmadár áll. A második szintén vörös-ezüst foszladékos sisak koronájából a pánczélos vitéz emelkedik fel. A harmadik kék-ezüstös foszladéku sisak koronájából egy vörös mezű kozák emelkedik ki, derekára ezüst övvel, jobb kezében kivont kardot, a balban aranykeresztet tartva. Végre a negyedik kék-ezüstös foszladéku sisak koronájából három (kék ezüst kék) toll emelkedik ki. A paizstartók jobbról egy fekete sas, balról egy arany ló.
