Kamuthy család. (Szent-Lászlói †).
Kamuthy család. (Szent-Lászlói †).
Kihalt család, mely bár Magyarországból eredt, de Erdélyben szerepelt a XVII. században.
A család eldődei a XV. század közepén Békes vármegyei birtokosokul tünnek fel, nevezetesen Kamuthi Tamás 1461-ben a maróthiaknak Szileméres iránti beiktatásuknál királyi ember volt; ugyan ez oklevélben emlitetnek Kamuthi András; Kamuthi Istvánnak fia; Kamuthi Domokosnak fia Elek; endrődi Kamuthi Pál; Kamuthi Péter, Kamuthi Istvánnak fia László, s végre Kamuthi Elek Tamás mindnyájan békesmegyei birtokosok, kik a nevezett Maróthi-ak ügyében tanuskodtak *.
Teleki Hunyadiak kora X. 14–17. l.
A Kamuthi családnak Magyarországon, – mint Kővári irja, – egri előneve volt; legalább azzal élve ment Erdélybe Kamuthi Balás, mint derék hadvezér *; és ott 1569-ki mart. 10-én Sz.-Lászlót (Torda várm.), Oláh-Fenes, Sz.-Mihály telke, Magyar és Oláh Tótfalu * egész falvakat, továbbá a tamásfalvi, topa-szentkirályi (Kolos várm. felső kerületében), mező-ujlaki, és velkéri (Kolos v. alsó ker.) rész-jószágokat. Birá ezenkivül – ugylátszik – neje Szentgyörgyi Erzse után a drági kastélyt is, és irá előnevét Drág-ról, majd Sz.-László-ról, míg utódai ez utóbbi ,praedicatum“ mellett maradtak. I. Balás meghalt 1591-ben, mert ekkor már neje özvegyül iratik *. Tőle a leszármazás következő:
Wolph. Bethlen tom. V. p. 498.
Ma csak egy Tótfalu áll a gyalui járásban.
Ellenben élőnek is iratik 1591-ben a csiki vashámorok iránti kiadott oklevélben. Székely Constit. 101. lap.
I. Balás 1569. (Sz.-Györgyi Erzse); II. Balás 1603–1624. Doboka v. főisp. (Zellér Angleta); Borbála (1. Horváth Máty. 2. Hamvay György); Kristóf (Zellér Ágn.) †; Orsolya (Toroczkai László); I. Farkas 1599. Torda v. főisp. (Mojzes Kata); László (Zány Anna); Orsolya (Vitéz György.); Mihály (Fekete Klára); II. Farkas; Kata (Serédy István); István fejed. komornok. 1638. †; Zsuzsa (Bethlen Fer.); III. Balás † 1628.; Miklós (Cserényi Erzse); III. Farkas (Jászberényi Zsófia); Zsuzsa (Mikola Zsigm.); IV. Farkas † 1665.; Erzsébet
I. Balásnak fiai közűl II. Balás 1602-ben Báthori Zsigmond hive, kit Erdélyből kikísér. 1603-ban Székely Mózses mellett harczol, és a Bárczán fogolylyá lesz, de magát nagy sarczon megváltja. Még ez évben Bocskay részére Szamosujvárt beveszi. 1612–1629-ben Doboka vármegye főispánja, és Bethlen alatt államtanácsnok *. Fiatal korában Egerben katonáskodott, és talán innen a Hodor által emlitett egri előnév. Egyébiránt lakott Egren is *. 1620-ban utasitás kelt részére az erdélyi kincstárnokhoz *. „Termetében és magaviseletében rusnya, és igen fortélyos és kegyetlen ember is vala *. Nejétől Zellér Angaletától gyermekei közűl csak László fiának ismerjük fiát Istvánt, ki Bethlen Gábor komornoka volt *, és 1638-ban meghalván, ez ágat sirba vitte.
Kemény János önéletirása Szalay kiadása. 60.
Kemény János önéletirása Szalay kiadása 34. l.
Kemény Jos. Notitia Capit. Albensis II. 36.
Kemény János önéletirása 34. l.
Kállay székely nemz. 255. l.
I. Balásnak másik fia I. Farkas – egy naplóirónk szerint – „igen elmés, discursivus, de természetiben rusnya, köszvényes, és igen negédes, erkölcsös, kegyetlen ember vala; jó deák, olvasott és hatalmas memoriáju ember vala, folyt mint a viz az discursusa, de solida conclusioja ritkán volt“ *. Családját ő még följebb emelé 1599-ben Erdély részéről követ volt a bécsi udvarnál, hová Báthori Endre megválasztását viszi, s hol rövid ideig fogoly. 1603-ban Bethlen Gáborral kimenekül *. Később bátyjával együtt Bocskai zászlója alatt harczol *. 1605-ben Bethlen részéről Nándorfejérvárt jár a töröknél segélyért. 1606-ban pedig Bethlen záratja el Szamosujvárba. Utóbb Torda vármegye főispánja, és székelyek tábornoka lett. 1624-ben april 24-én Bethlen Gábortól javaira uj adományt vitt. Neje volt azon példabeszédben felmaradt Kata, kit még biztatott Gyula vára reményében *, és kinek révén nyerte 1610-ben Gyalu várát Báthori Gábortól, ki emlitetett nejével élt. Azonban mégis Báthori Gábor megölésében is részvétellel gyanusittatott *. 1626-ban Bethlen Gábor biztosa volt Ferdinand királyhoz *. Fiai közűl Miklósnak, kinek Gyula vára 1628. oct. 5-én «»ujra 34 forintba iratott be, – maradtak gyermekei, névszerint fia IV. Farkas, ki 1665. táján meghalván, benne a Kamuthy család férfi ága elenyészett.
Kemény János önéletirása 117. l.
Wolph. Bethlen Hist. tom. V. p. 464.
Wolph. Bethlen Hist. tom. VI. 275. 278. 318.
Kemény János önéletirása 28. lap.
Kazy libr. 1. 2.
Tudománytár 1838-ki foly. IV. köt. 182. lap.
