Kálnay család. (Kis- és nagy-kálnai †.)

Teljes szövegű keresés

Kálnay család. (Kis- és nagy-kálnai †.)
Barsvármegyének ősrégi kihalt családa, melynek ismert törzse Zendi máskép Nagykálnai István 1377-ben élt. Tőle a család leszármazása a következő:
Zendi I. István 1377.; I. Mihály 1415. 1437. de Kálna; I. László 1415. 1435. de Kálna; I. György 1415. de Kálna (Várday Agatha); I. Miklós; II. István; II. László 1505. Bars v. követe; Bora (Majthényi Ráfael); II. Mihály; III. István. †; II. György; II. Miklós; III. György; III. Miklós; III. László dictus Pazon; Gergely; V. István de Nagy-Kálna et in Bölgyén 1594. (Vásárdy Bora); IV. György; III. János; Kata (Vásárdyné); VI. István; András. 1640.; György 1616–1626.; Zsófia 1614. (Lipthay Imre); István.; Ferencz (Ujfalussy Kata); I. Ferencz 1530.; I. János elesett 1526.; IV. István elesett 1526.; Anna (1. Czobor Márton. 2. Majthényi Márton); Imre 1525. kir. titk.; Bora.; Albert 1584. Bars v. alispán; II. János; Ferencz.; IV. János. 1622.; Zsuzsa 1611. (Sambokréthi Kristóf); Krisztina (1. Mere Gergely 2. Appony Gáspár).; Anna (Appony Miklós).
A család törzse Zendi máskép Nagy-Kálnai István 1377-ben I. Lajos királytól borsodmegyei Zend helységre uj adományt nyert fi-ágra.
1415-ben I. Istvánnak fiai I. Mihály, György és László nyitramegyei mindkét Bölgyént kapják Zsigmond királytól.
1434-ben I. Mihály egyedül maga kapja Zsigmond királytól adományban egész Borfeőt.
1434-ben ismét mind a három testvér Zsigmond királytól adományt nyernek borsodmegyei Zend, Almás és Szőkeháza, barsmegyei Kálna és Geletnek, zemplinmegyei Fölvár és Zadvar, nógrádmegyei Alsó- és Felső-Kürt és Halgacs helységekre, és ugyan ez évben mind ezekben tisztán beiktattatnak.
1435-ben ismét a három testvér három rendbéli adomány-levél erejénél fogva Zsigmond királytól nyerik Hont megyében Dalmadot, Abaujban Zend, Kersed, Gibárt, Nógrád megyében Eskent és Puszta-Megyer birtokokat.
1437-ben Zsigmond király I. Mihálynak hétezer forintban beirja Sárfeő, Sárkuska, és Karkoz nyitramegyei helységeket.
II. László 1505-ben Bars vármegye követe volt a rákosi országgyülésre *. Fiai közűl I. János és IV. István 1526-ban Mohácsnál esett el. Imre II. Lajos király titkára volt, ki által 1526-ban az esztergami érsekhez küldetett levéllel *.
Jászay Pál, A magyar nemz. napjai a mohácsi vész után 157. lap.
Engel Monumenta p. 217.
Kis-kálnai Kálnai Miklós (talán az, ki a táblán III. Miklósnak van irva) 1560-ban Bars vármegye szolgabirája volt *.
Sz.-benedeki Convent. Fasc. 115. Nro 5.
Nagy-kálnai Kálnay Albert 1584-ben Bars vármegye alispánja volt *.
Eredeti okirat.
V. István és általa nejétől Vásárdy Borától származott fia György uj királyi adományt szerez 1594-ben Nagy-Kálna, Geletnek, Szénásfalu, Vichnye, Felső-Várad, Kis-Salló, Kis-Vezekény, Kis-falud helységekre, és Kis-Baracska, And, Valkó, Felső-Vásárd pusztákra, melyekbe a szent-benedeki convent által beiktattattak.
V. Istvánnak leánya Zsófia Lipthay Imre neje volt, kinek testvérei István és György 1623-ban geletneki részeiket Lipthay Imrének adák el *. Már előbb (1614-ben) geletneki részét nővérével Zsófiával a felső-váradi birtokért cserélé el *.
Sz.-benedeki Convent Prot. K. pag. 125. 140. – Capta Fasc. I. Nro 20, és Fasc. XXX. Nro 19.
Sz.-benedeki Convent Prot. J. pag. 579. – Protoc. K. pag. 124.
IV. János 1618-ban nyitramegyei sárfői és födémesi, és 1624-ben barsmegyei n.-rendvei részbirtokát idegenité el Lipthay Imrének *.
Sz.-benedeki Convent 1618. Protoc. K. pag. 24. – és 1624. Prot. K. p. 155. Láss többet rólok Nagy Iván „Kisfaludi-Lipthay nemzékrende és oklevelei.“ Pest 1858. XX–XXIV. lap.
Ugy látszik – legtovább élt a családban IV. Istvánnak fia András, ki 1640-ben gróf Pálffy Pállal s többekkel együtt vitt Bölgyénre uj adományt, és abba be is iktattatott az esztergami káptalan által *. Benne fiágon a család elenyészett.
Esztergami káptalan 1640. Capsa 2. Fasc. 4. Nro 5.
Nem találjuk a családfán Kálnay Dorottyát 1626-ban Pély Mihály özvegyét.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT