Kalmár család. (Jászberényi.)
Kalmár család. (Jászberényi.)
Mint előnevük mutatja, Jászberényből eredtek. Jászberényi Kalmár Bertalan anyai ágról már nemes (agilis) 1582-ben nyert Rudolf királytól czimeres nemesitő levelet saját, ugy neje Agatha, fiok Márton és leányuk Orsolya, továbbá veje jászberényi Kis Mihály nevére és utódaik részére, mely czimeres nemeslevél 1582-ben sz. Márton püspök ünnepe előtti negyedik férián Borsod vármegyének Miskolczon tartott közgyülésében hirdettetett ki.
A család czimere a paizs kék udvarában zöld halmon korona, melylyen vörös dolmányos kar könyököl, kardot és annak hegyén vérző török fejet tartva; a paizs jobboldali felső szegletében félhold, a balban aranycsillag ragyog. A paizsfölötti sisak koronáján szintén vörösbe öltözött kar nyugszik, kivont kardja hegyén török fejet tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
A nemesség szerzőnek egyik utóda Kalmár Lukács a mult század közepén élt, és 1770-ki mart. 15-én halt meg Aszódon, kora 62. évében. Tőle a leszármazás következő:
Lukács † 1770. (Neyman Fruzsina); I. Dániel. Pesten 1817. (1. kanisai Váczy Kata); Mátyás Aszódon 1785. (Kurasch Bora); II. Dániel bánki evang. lelkész 1826.; Sámuel insurgens 1809.; Mihály Szarvason 1803.; István, él B.-Gyarmaton ügyvéd 1822–1852.; József sz. 1786. Orosházán jegyző; Sámuel. sz. 1788.; Ferencz sz. 1797.; István sz. 1804.; Ida (Thomka Lajos); József sz. 1823.; Sándor sz. 1824.; Mária sz. 1829.; Geiza sz. 1831.
I. Dániel 1815-ben Aszódról Szarvasra, innen 1817-ben Pestre költözött, és 1803-ban máj. 2-án Nógrád megyétől nemességéről fiai részére is bizonyitványt nyervén, azt azon évi junius 3-án Pest megyében is kihirdetteté. Fiai közül Sámuel Pest megyének 1805- és 1809-ben kiállitott felkelő nemes seregében szolgált. Másik fia II. Dániel nógrádmegyei Bánk helységben ágostai evang. lelkész volt. Ennek fia István B.-Gyarmaton ügyvéd, az irodalomnak könyvtárgyüjtés által pártolója.
Mátyás Aszódon lakott, hol Kurasch Ferencznek Menke Erzsébettől született leányával Kurasch Borbálával 1785-ki april. 18-án kelt egybe. Ettől négy fia született, ugymint a) József született Aszódon 1786-ki mart. 19-én. Idővel (1840-ben Orosházán jegyző volt.) b) Sámuel szül. pestmegyei Valkón 1788-ki aug. 8-án. c) Ferencz szül. Bagon 1797-ki octob. 4-én. d) István szül. Aszódon 1804-ki febr. 10-én.
Józsefnek gyermekei József szül. Domonyban 1823. jul. 3-án. – Sándor szül. Domonyban 1824-ki sept. 9-én. – Mária szül. Egyházán 1829-ki jul. 20-án. – Geiza sz. Egyházán 1831. mart. 31-én.
A család egy másik ágának leszármazása következő:
Kalmár idősb György 1755.; János; András; István bánki evang. lelkész. 1804.; Imre 1804. lak. Albertiben.
E családfán álló Kalmár idősb György 1755-ben a nógrádmegyei nemesek lajstromában előfordul mint felső-sztregovai lakos, ugyanott emlitetnek akkor középső és ifjabb Kalmár György, idősb és ifjabb János, idősb és ifj. András, id. és ifj. Lukács, Mátyás és végre legidősb György.
A családfán álló Andrásnak fiai István és Imre 1804-ki nov. 20-an nyertek nemességükről Nógrád megyétől bizonyitványt *.
Nógrádmegyei 1804-ki jegyzőkönyv. 936. lap.
