Káldy család. (Alsó- és felső-káldi.)
Káldy család. (Alsó- és felső-káldi.)
Vasvármegyei eredetü birtokos ősrégi nemes család, kiterjedve lakás, vagy birtokra nézve Sopron, Veszprém, Zala, Pest és Nógrád megyére is.
Eredetét a család a Herény nemzetségből (genus) veszi. Ismert törzse Káldy Paris, Bana ispánnak fia (Paris de Káld, filius comitis Bana de genere Herény).
Ettől a család leszármazása következő: *
A vasvári káptalanban lévő, és a ,Farkas erdeje' iránt Draskovicsné fölperessége alatt több szomszédok ellen folyt perben is felmutatott genealogia szerint.
I. tábla.
Káldy Paris; I. Imre.; Egyed.; Miklós.; Ifj. Imre; András.; I. János (dictus Tőke); Ifj. Paris. (Sitkey Ilona); Imre.; Benedek. †; Demeter.; László. †; János. †; Margit.; I. István.; Ilona.; Skolastika.; I. Ambrus (Fodor Kata); Kata (Sibrik Osváld); II. Ambrus. (Szentiványi Bora); Gergely. (Botka Kata) †; III. György (Kartonfalvy Priska); II. István (Zichy Kata); Fruzsina (Hetyey Tamás); Miklós; II. György kapit.; Gáspár.; III. János (Köcsky Orsolya); György.; Ferencz.; Zsigmond.; Miklós.; Péter.; III. Ambrus; Krisztina (Dugovics György); Bora.; Kata (1. Jakab Pál, 2. Palásthy Pál); Krisztina (Farkas János); Bertalan. †; János. †; I. György (Szép Erzse); Neythe (Ecsini Gelyi Miklós); Albert. Folyt. II. táblán.; IV. János.; Pál.; Kristóf.; IV. Imre; Miklós; Klára.; Bora.
II. tábla.
Albert, ki az I. táblán. (Plakay Kata); IV. Ambrus (Ujváry Margit); III. István (Jánosfai Erdős Bora); Tamás (Adviga); Gergely.; Bertalan.; György (Nádasdy Agatha); Gergely (Dömölky Éva); János (Polányi Orsolya); Jusztina (Boldy László); Anna.; István (Deső Éva); Ferencz (Vittnyedy); Anna.; V. János; Krisztina (1. Farkas János, 2. Mátyás György.); Sandrin. †; Dávid.; László.; Gáspár.; Erzse (Tompa István); Pál (Döbrössy Judit); Zsigmond (Hegyi Erzse); VI. János. (1. Sándor Erzse. 2. Jánossa Judit); Éva (1. Döbröntei Ádám 2. Zente János); Miklós (György Mária); Gergely; János; Pál (1. Ziros Anna 2. Dubraviczky Anna); 1-től: Zsuzsa (Armpruszter Mihály); Mihály (Unger Judit); Lajos (Antal Judit) †; 1-től Pál.; 2-tól István.; Pál.; Samu.; János.; Kata.; Judit.; Zsuzsa.; Krisztina (Könczel István).; Zsigmond.; Sándor.
A legérezhetőbb hiány a családfán az, hogy rajta nincsenek feltéve az évszámok, melyeket felrakni minden igyekezetem mellett is biztosan nem merhettem; és igy közvetlenül a családfához már kevés felvilágositó adat közölhető.
A törzs Parisnak egyik fia Egyed ága hamar kihal, mert bár két fia volt, és ezek közűl ifj. Páris Sitkey Istvánnak Ilona nevü leányát birta nőül, mégis gyermekeiről a leszármazási fa mit sem tud.
Idősb Párisnak másik fia Imre fentartá a családot, időrűl időre mindinkább terjedő ágazatokban; mert fia ifj. Imre már épen számos gyermek atyjává lön, kik közűl azonban tartós ágazatot csak Demeter alapitott; mert I. Ambrus ága hamar kihalt, I. Istvánnak csak leánya Kata maradt, ki szarvaskendi Sibrik Osvald neje volt.
Demeternek fia I. György Szép Lászlónak leányát Erzsébetet vette nőűl; és ettől született Albert, és János, kik közűl az előbbi a legtovább élő ágazatott alapitá, mint a II. táblázaton láthatjuk.
Nevezett Albert neje Plakay Kata volt, ki utóbb Eszéki Pál deákhoz (litterator) ment nőül. Egyik fia IV. Ambrus Ujváry Benedeknek Margit leányát vette nőül, és négy gyermeket nemze, kik azonban harmad izen a család nevét sirba vivék. Ezen gyermekek közűl Györgynek neje Nádasdy Lászlónak leánya Agatha volt, ki utóbb Megyeri Tamás felesége lön.
III. István ágazata itt leterjed egész a mult század végeig, és igy – ugy látszik – erről csak a három utóbbi nemzedék hiányzik. Unokája V. János, hat gyermeknek volt atyja. Ezek közűl a) Pál Döbrössy András leányát Juditot birá nőül. Ezen Juditnak anyja Nagy Erzse volt, leánya kis-völcsi Nagy Farkasnak győrfalvai Balog Judittól, Balog István leányától. Pál fiainak u. m. Mihálynak neje Judit, leánya volt a Kőszegen lakó Unger Mihálynak. Lajosnak felesége pedig Antal Jánosnak leánya Judit volt.
b) Zsigmond hitvese Hegyi Andrásnak leánya Erzsébet, utóbb Armpruszter Ferenczné volt. Fiok János.
c) VI. Jánosnak első neje Sándor István leánya Erzse, a 2-ik Jánossa István leánya Judit. A 2-diktól leánya Zsuzsa Armpruszter Mihályné.
d) Éva neje előbb Döbrentei Ádámnak, utóbb Zente Jánosnak. Utódai a Potyondi család stb.
e) Miklósnak neje György Mária, előbb Hajas János özvegye, harmadszor Lőke Péter neje. Fia Pál volt, mint a tábla mutatja.
f) Györgynek gyermekeit a táblázaton láthatjuk:
A közlött táblázaton annyira hiányozván az időkor, nem határozhatjuk meg a hivatalt viselt, vagy egyébképen kitünt családtagoknak a táblázaton állókkal való azonságát sem; és csak némelyeket jelölhetünk meg gyanithatólag, míg másrészről több ismert családtagot pedig a családfán épen nem lelhetőknek találok, mint azt a következőkben elésorolandom.
Káldy Ambrus, ki 1608- 1622-ben Vas vármegyének szolgabirája volt *, valószinűleg egy a II. táblázaton látható IV. Ambrussal. 1630-ban alispán és követ volt *.
1608-ki 15. k. u. – 1613: 8. – 1618: 49. – 1622: 36. törv. cz.
Lehoczky Stemmat. I. 191.
Káldy Imre 1630-ban volt Vasmegye szolgabirája *, ugy látszik az, ki a I. táblán IV. Imrének iratik.
1630-ki 3. törv. cz.
Káldy Ferencz, ki 1635- és 1647-ben országgyülési követ volt, és többféle választmányi tagúl is kineveztetett *, Vasmegyének adószedője is volt, és 1646. tájban Pozsonyban egy Ferencz (tán ez?) vice Capitaneus in partibus Regni ultra-Danubianis *.
1635: 57. 60. 63. 72. – 1638: 37. – 1647: 71. 91. törv. cz. – Lehoczky Stemmat. I. 191.
Tudománytár 1835. III. köt. 297. lap.
Hasonlóan felső-káldi Káldy Péter, ki 1649–1662-ben mint országgyülési követ, és több országos választmány tagja emlittetik törvénykönyvünkben *, és 1646- 1662-ben * Vasmegye első alispánja volt; szintén a táblázaton állók közűl ki nem jelelhető.
1649: 60. 1662: 26. 37. 39. törv. cz.
Lehoczky Stemmat. I. 191.
Nincs a családfán azon Káldy György sem, kitől 1402-ben a Bánffyak Pápa vára védelmére a csehek ellen segélyt kértek *. E György Káldy Miklósnak fia volt, és 1404-ben a vasvári káptalan előtt Sitkey Mátyástól Gyűrűs helységbeli részbirtokát veszi 50 forintért *. Ez oklevélben György magisternek neveztetik.
Fejér Cod. Dipl. tom. X. vol. IV. p. 157.
Registrum Literalium Instrumentorum Sitkey-Nagyianorum p. 85. – Ráth Károly közléséből.
A családnak, – mely valamint régebben – ugy jelenleg is protestans vallásu, nehány tagja kath. papi pályán tünt. Ilyen Káldy György, kinek atyja szintén György Pozsonyban tartózkodott II. Ferdinand király korában, ki neki 1625-ben évenkint száz magyar-forint segedelmet rendelt, és azt 1629-ben még 50 forinttal toldotta meg *. Fia az emlitett György 1570. táján N.-Szombatban született, és a jezsuiták közé lépvén, mint a ,Bibliának' magyarra forditója tevé nevét emlékezetessé. Meghalt 1634-ki oct. 30-án kora 64. évében *.
Tudománytár 1835. III. k. 297.
Tudománytár 1835. III. k. 297.
Káldy Márton is volt jezsuita, és egyházi beszédeket hagyott kéziratban maga után *.
Tudománytár 1835. III. k. 297.
Káldy Mihály 1629-ben soproni plebános *. 1638-ban papóczi sz.-léleki prior, és győri nagyprépost volt *.
Tudománytár 1835. III. k. 297.
Tudománytár 1835. III. k. 297.
Káldy Zsuzsánna 1629-ben már mint Cziráky Mózses kir. személynök özvegye élt *.
Péterfi Concilia II.
1811-ben emlitetnek a családból János táblabiró; Katalin Gyömörey özvegye, Zsuzsa Vidos Sándor özvegye, és Judit Enessey György neje.
Káldy János (tán a följebbi) Sopron vármegye alispánja, a dunántúli ágost. evang superintendentia főinspectora, meghalt N.-Geresden 1826-ki mart. 30-án, kora 62. évében.
Nógrád megyébe telepedett Káldy István, neje bibithi Horváth Anna, és utánna Magdolna. Legéndi birtokát jelenleg fia birja.
A család czimere a paizs kék udvarában koronás szirén.
