Döry család. (Jobaházi gróf † báró és nemes).

Teljes szövegű keresés

Döry család. (Jobaházi gróf † báró és nemes).
A Döry család magát azon Ompudtól származtatja, ki eredetileg Sopron megyében a Rába-közben telepedvén le, róla a megtelepitett terület Ompoldföld-nek neveztetett, és kinek állitólag utódai közül Ompud vagy Ampudinus előbb bán, utóbb 1165–1172-ben nádor volt. Ompud földjét szakadatlanul birtokolták Ompud név alatt a családbeliek, mig a XIII. század végén és a XIV. századnak elején élő Ompudföldi Sebestyénnek (Sebastianus de Ompudfölde) két fia Mihály és Benedek, – és több rokon, kik közt Domokos horvátországi itélőmester, – 1360-dik évben virág-vasárnap előtti második ferián Visegrádon kelt adomány-levélnél * fogva I. Lajos királytól a vári jobbágyság alól (Jobbagionatu Castrensi) fölmentetvén, az ország nemesei közé bevétettek. Ez időtől Mihály magát Csáfordról, – Benedek pedig Jobaházaról nevezteté. Ez utóbbitól származik jelenkorig le a család. Benedeknek Jakab nevü fiátóli unokái Fábián, István, Sebestyén és János a győri püspökségtől 1407-ben Dőr (Deőr) helységben praedialis adomány nyervén, magokat e birtoktól jobaházi Döry (Deury, Dewry) névvel neveztettek. Igy támadt a család-nevezet.
Fejér Dod. Diplom. tom. IX. vol. III. p. 684.
A család ősi nemesi czimere – mint itt látható – egy fenálló hadi paizs függőlegesen kétfelé szelve, a jobboldali rész ék, a baloldali vörös szinü; a paizs aljáról emelkedő hármas zöld dombon egy kettős farkú oroszlán áll hátsó két lábán, első jobb lábával kivont kardot villogtatva, másik lábával ragadozásra készülve. A paizs fölötti sisak koronájából szintén oly oroszlán emelkedik föl. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. Némely festésekben a nemesi czimereknél az oroszlán egészen vörös mezőben áll. – A bárói czimer a leirt nemesi czimertől nem különbözik, csakhogy a paizs fölött bárói korona nyugszik, és a fölöt van a koronás sisak.
A család lesarjadzása Sebestyéntől kezdve * következő:
A család szives közlése szerint, mely a családi levéltár Fasciculasaira hivatkozik, s melyért köszönet.
I. tábla.
Sebestyén de Ompudfölde 1291.; Mihály de Csáford 1360.; Benedek de Jóbaháza 1360.; Jakab; Balás †; (Margit); Gál †; Fábián †; István 1438.; II. Sebestyén 1407-ben Jóbaházat kapja.; János †; Miklós; Boldizsár; I. Lénárd (Mosonyi Ilona) 1458.; György 1458.; I. Ferencz; Pál †; György; I. Ambrus (Vörös Anna) Lásd II. táblán.; II. Lénárd; III. Ferencz Borsod, Gömör, Torna v. jegyző 1608. (Bornemissza Zsuzsa); András; Miklós; István Gömör v. jegyző.; II. Ferencz; Ambrus; Márton; III. Lénárd Borsod, Csongrád vm. alispán. (Szeghy Erzse); István; I. András Borsod várm. alispán.; Pál (Patay Anna); II. András 1687–1730. (1. Pécsy Anna. 2. b. Nikházy Mária) † 1758.; Zsuzsa (Battik György); István; János; Lénárd
II. András 1687–1730.; IV. Ferencz báró és gróf Főpohárnok 1757. † 1778. (b. Sennyey Klára); László kir. tan. (b. Sennyey Jul.) †; András †; Krisztina Kata (Plathy Sándor özvegye 1758.); Gróf Gábor 1770. kir. kam. szepesi kam. tan. (b. Eötvös Kata); Teréz (b. Andrássy István); Gr. nep János † 1822.; Ernesztina szül. 1791. (gr. Pálffy Fidel)
Mielőtt a XVII. század elején nagy terjedésnek indult családfát folytatnók, elmondjuk a megjegyzendőket e táblázat tagjairól, melyen a kihalt grófi ág végig van lehozva.
I. Lénárd Mosonyi Ilonát vévén nőül, Mosony helységre 1438-ban adományt nyert, melytől azonban később a család elesett. I. Lénárdnak unokái II. Lénárd és Ambrus terjeszték mai napig le a családot. Ambrus a Dunántúli ágazatok törzse lőn; – utódai a következő táblázaton tünnek föl.
II. Lénárd Borsod vármegyébe származott, és ága jobbadán e vidéken virágzott. Fia
III. Ferencz Borsod, Gömör, Torna megyék jegyzője volt 1608-ban. Neje Bornemisza Zsuzsánna, kitől egyik fia
III. Lénárd Borsod és Csongrád megyék alispánja Szeghy Erzsétől ismét két fiut nemzé, kik közül
I. András ismét Borsod megye alispánja volt, fiai közül
II. András egyike volt azoknak, kiket 1687-ben Caraffa elfogatott az eperjesi vértörvényszék elő állitandót, de még az országgyülés alatt onnan kiszabadult *. Mint Rákóczy hive 1706-ban az adórovások megvizsgálására biztosul rendeltetett. 1722–1729-ben Borsod vármegye országgyülési követe *. Első neje Pécsy Anna, második báró Nikházy Mária volt. 1758-ban kora 72-dik évében * Miskolczon halt meg. Gyermekei közül
Szirmay C. Zemplin not. hist. 270.
Lehoczky Stemmatogr. P. I. p. 190.
Engelmayer Sámuel által fölötte mondott halotti beszéd.
IV. Ferencz legmagasbra emelé családja fényét. Már 1757-ben báró, arany-sarkantyús vitéz, a hétszemélyes tábla ülnöke, és Zemplin vármegye főispánja, később egyszersmind cs. kir. kamarás, valós. belső titkos tanácsos. – 1770-dik év előtt grófi rangra emeltetett utódaival együtt, és egyszersmind – mint itt látható – czimere megbővittetett; melynek leirását alább adandjuk. 1771-ben főpohárnok lőn. Mint Zemplin megyének főispánja S. A. Ujhelyben megyeházat épittete. – Az 1758–1778-ki porosz háborúkban katonaállitásra mintegy negyvenezer forintot áldozott. – Meghalt Miskolczon 1778. dec. 18. *. Neje kis-sennyei b. Sennyey Klára volt. Ettől gyermekei Teréz báró Andrássy Istvánné, és
Szirmay C. Zemplin not. hist. 319.
Gábor gróf cs. kir. kamarás, és a szepesi kamaránál tanácsos 1770-ben. Ennek fia Nep. János meghalván 1822-ben, benne a gróf Döry-ek férfi-ágon megszakadtak. Leánya Ernesztina grófnő született 1791-ben, gróf Pálffy Fidel neje, csillagkeresztes és palota-hölgy.
A grófi diplomában ez ág czimerbővitést is nyert. A grófi czimer, – mint fölebb a metszvény mutatja – négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik arany mezőben egyfejü fekete sas; a második és harmadik kék mezőben ágaskodó szarvas látható. A közepén az ősi czimer egy kisebb vért vörös mezejében a kardos oroszlán tünik föl. A paizs fölött grófi korona nyugszik, azon három koronás nyitott sisak, melyek közül a baloldalin a fekete sas, a jobboldaliból a szarvas, a középsőből az oroszlán emelkedik föl. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék; a középső sisak foszladéka arany-vörös. A paizst telamonok gyanánt jobbról oroszlán, balról grif fogja.
Következik II. Lénárdnak testvérétől I. Ambrustól a másik ágazat:
II. tábla.
I. Ambrus ki az I. táblán. (Vörös Anna); János; István; Pál (Fodor Magdolna); László (Kisfaludy Róza); Ferencz; I. Ignácz (1. Bezerédj Jul. 2. Zeke Magd. 3. Fileky Kata); I. Ádám 1760. (1. Feke Bora. 2. Polányi Klára). Lásd III. táblán folyt.; László; Gábor kanonok.; János Antal; Ignácz.; Vincze kir. tan.; Ferencz; Mihály; István; László; Gábor n.-váradi ker. főisp. Báró 1854. (1. Döry Erzse. 2. Nunkovics Sarolta); Ágnes (Szár Lajos); Antonia; Julianna; Mária (gróf Pejachevich Ferd.); Károly Gyula (Erdély Mária); Vincze (Gianony Rozina); Constanczia; Gabriella (gr. Pejachevich László); László; Ödön (Malenicza Mária); András; Sarolta; Mária; Anna (b. Rudnyánszky Iván); Stefánia; Dezső; Claudia; Gejza; Kamilló; Aurel; Sándor (Döry Sarolta); Mária; Imre (Vida Teréz); Mihály (Heiner Laura); Thekla (Czinderyné); József 1816. báró † 1839. (Domokos Julia † 1844.); Károly † (Döry Mária); László (Lázár Erzse); Mária (Püspöky); János (báró Rudeka Hora); Karolina.; Fany; Zsigmond (Bernrieder Mária); Erzse (Ludviger Guido); Klára; Thekla; István (Vizer Teréz); Mária (b. Menczingen); Franciska.; Sarolta; Friderika (Knorek Gusztáv); Amália (báró Ricci); Gizella; Árpád; Lajos Vincze szül. 1824. (Semsey Etelka); Etelka szül. 1820. (Klobusiczky Edvard); Irma sz. 1826. (Mülhens Tivadar); Julia szül. 1834. (b. Lusenszky Sándor); József sz. 1836.; Adorján szül. 1854.; Victor; Crescentia; Laura; Mihály; Natália; Kazmér; Ernő; Pál
Az e családfán lejövők utódait sem adhatók mind e táblázaton a szétterjedés szélessége miatt; ez okból I. Ádám utódai a III. táblán vannak feltüntetve.
I. Ignácznak első nejétől Bezerédj Juliannától fiai László, Ignácz, második nejétől Gábor kanonok, János Antal; – harmadik nejétől Fileky Katalintól: Vincze kir. tanács., Ferencz, Mihály és István. Ezek közül
Lászlónak fia Gábor a nagyváradi kerület cs. kir. főispánja, 1854-ben birodalmi báróságot kap.
Ignácznak fia József 1815-ben magyar báróságra emeltetik. Meghalt 1838-ben. Neje Zalakapólcsi Domokos Julianna. Meghalt 1844-ben. Gyermekeit a táblán láthatjuk.
Ferencz, Mihály, István is a jelenkorig nyujtják le család-ágaikat.
I. Ignácznak testvérétől I. Ádámtól a tolnai ág ered, és igy sarjadzik le:
III. tábla.
I. Ádám tolnai alispán 1760–1770. kir. tanácsos és kir. táblai ülnök. (Feke Bora); János nep.; Ádám (Cseh Julianna); Ferencz; Gáspár pap.; József; Károly fő-sz.-biró.; Pál (Tallián Krisztina); Frigyes tolnai alisp. 1848. (Boronkay Laura); Teréz (Högyészi Pál); Elek (muracserneczi Muray Fáni); Lajos † (b. Laffert Klára); Ádám (pongyeloki Róth Mária); András; Ernesztin; Ádám; Hugo; Bodog; Klára; Lajos; Jenő; Irén; Jusztina (gr. Aichelburg özvegy), Miklós (gr. Aichelburg Kata); Erzse (Döry Gábor); Paulina (Almássy László); Gyula Zombán. (gr. Kornis Anna); Ilona (Muray Lajos); Miklós; Mathild; Béla; Mathild; Emma; Flóra; József; Vilmos; Dénes; Ágota; Eliza; Albertin
I. Ádám, kinek nemzedékét e táblázat tünteti föl, Tolna megye alispánja volt több mint tiz évig; egyszersmind kir. tanácsos, és utóbb kir. táblai ülnök. Nejétől Feke Borbálától több gyermeke közt csak Ádám és Pál nyujtott le ágazatot. Amannak ágán Frigyes 1848-ban Tolna megye másod alispánja, nejével nezettei Boronkay Laurával nyolcz gyermek atyja.
Pálnak vizeki Tallián Krisztinától fia Miklós, ennek gróf Aichelburg Katalintól a többi közt fia Gyula lakik Zombán; nejétől gönczruszkai gróf Kornis Annától fia Béla, leánya Mathild.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT