Csengery család.
Csengery család.
Eredetét s nevét Szathmár vármegye Csenger nevü mezővárostól veszi. Elődei a XIII. században a szathmári vár jobbágyai voltak. 1239-ben Mátyás és Miklós a szathmári várnak jobbágyai Csengerből perelnek Ponyth főispánnal két ekényi föld iránt, egyesség utján Ponyth főispán az érdeklett földet nekik engedé, ők pedig Chengerben viszont egy telket adának *.
Szirmay: Szathmár várm. II. k. 129.
1330-ban Robert Károly király Chengery Péternek fiait Miklóst és Jánost a szathmári vár jobbágyság alól fölmentvén (eximalván), azon vármegyei Reszege helységet nekik s társaiknak királyi adományban adá *.
Szirmay: Szathmár várm. II. k. 27.
Zemplin vármegyében élt 1634-ben Csengery István *, és ezen vármegyében birtokos a család Zomborban és Szürnyeghen *.
Szirmay: C. Zemplin not. top. 55.
Szirmay C. Zemplin not. top. 158. 238.
Csengery Ferencznek fia József született 1795-ben Vilyben, Abauj vármegyének Zemplin felé fekvő szélén. 1824-ben Sáros-Patakon a világtörténet, oklevél-isme tanára lőn. Meghalt 1850-ki aug. 18-án. Önálló müve: Az egyetemes történettudomány vázlata. S.-Patak, 1834. *.
Danielik: Magyar Irók II. köt. 64.
A család egyik ágának lakhelye Bihar vármegye. E megyében született Csengery Antal 1822-ben Nagyváradon, hol atyja jeles jogtudós és keresett ügyvéd volt. Csengery Antal szerkeszté 1845-től 1849-ig a „Pesti Hirlapot“; jelenleg a „Budapesti Szemlét.“ Irt több jeles munkát. Mint legjelesb iróink egyike ismeretes *.
Életrajzát l. Ujabb ismeretek tára II. k. 252. l.
Csengeryek vannak Borsod vármegyében is, hol Bódva helységben bir Csengery József *.
Fényes: Geogr. szótár I. köt. 143. l.
