Cavriani család.
Cavriani család.
Eredetét a mantuai herczegségből veszi. Cavriani Konrád IV. Károly császár által 1359-ben, Cavriani János pedig ujra 1452-ben III. Frigyes császár által báróságra emeltetett. Cavriani Frigyes 1548-ban I. Ferdinand német császár által megerősittetett a Piombino herczegségi helytartóságban, és czimere kétfejü sassal szaporittatott. Ennek unokája Cavriani Frigyes II. Ferdinand császár özvegyének mantuai Gonzaga Eleonorának, azután III. Ferdinand császárnénak főudvarmestere, 1643-ki márczius 10-kén birodalmi grófságra emeltetvén, Ausztriába szakad *, és az 1659-ki országgyülésen Magyarországban is indigenává fogadtatik *.
Histor. Herald. Handbuch. z. Taschenb. d. gräfl. H. 124.
1659-ki CXXXI. törv. cz.
A magyar indigenatust nyerő Cavriani Frigyesnek két kis unokája Miksa Gvidobaldtól és Kristóftól jő le a maig élő család. Amaz (szül. 1704. † 1776.) gróf Thürheim Alojziával egybekelve alapitá az ugynevezett osztrák vonalt. Kristóf (szül. 1715. † 1783.) törzse lőn a csehországi vonalnak. És ezenkivül virágzik a család még egy harmadik – mantuai – vonalon.
Minket leginkább érdekel az első vonal, melynek családfáját * következve láthatjuk.
Goth. geneal. Taschenb. d. gräfl. H. 1835. 124. és 1857. 146.
Miksa Gvidobald szül. 1704. † 1776. (Gr. Thürheim Luiza); N. N.; Miksa szül. 1773. cs. kir. titk. tan. és kamarás. (gr. Eszterházy Jozefa); Nepomucena szül. 1775. (1. gr. Kollonicz Lászlóné. 2. gr. Zichy Ferencz); Teréz sz. 1779. (gr. Pergen Józs.); Kristóf sz. 1780. (gróf Cavriani Erzse); Gvidobaldin sz. 1783. (hg Paarné); Mária Anna sz. 1787. (báró Skrebensky); Frigyes sz. 1789. cs. k. kam. (gr. Hartman Klarstein Róza); Lajos sz. 1812. lembergi korm. tan. (ns. Medvay Janka); Fülöp sz. 1817. cs. k. kam. s követ tan.; László sz. 1820. cs. kir. százados. (gr. Auersperg Luiza); Ferencz sz. 1825. cs. k. kam. és százados.; Erzse sz. 1852.; László sz. 1851; Luizsa sz. 1852; Janka sz. 1853.
Miksa, szül. 1773. cs. kir. titk. tan. és kamarás. (Gr. Eszterházy Jozefa); Károly sz. 1803. nyug. altábornagy. (Herczeg Eszterházy Pál leánya Teréz); János nep. sz. 1804. cs. kir. kam. s huszár-kapit.; Mária sz. 1841.; Pál sz. 1843.; Miklós sz. 1845.; Zsófia sz. 1847.; Ferencz sz. 1852.
Czimere a családnak négy udvarra osztott paizs, egy középvérttel. Az első és negyedik ezüst udvarban kétfejü koronás fekete sas; a második és harmadik fekete udvarban ezüst egyszarvu látható. A közép-vért fölváltva három három ezüst és fekete rézsutos csikolatot (schräge balken) mutat.
A család kath. vallásu.
