Bánó család.
Bánó család.
Ősi székhelye Sáros vármegye, hol ősi birtokai nagy részének jelenleg is birtokában ül. A család ősei saját okirataik szerint* már IV. Béla ideje előtt ott birtokosokúl tünnek föl. Legelső tudható törzsöke a családnak Vizibor vagy Isabor, kinek Gyármán fiától a Báno családon kivül a még élő Kálnássy és Kükemezey, és már kihalt Bagosi és Gyármán családok származtak*, mint ezt a következő táblázat mutatja.
A család szives közléséből nyert okleveli kivonatokból és töredékekből. Mikért köszönet.
E szerint Lehoczky id. M. 42. l. hibásan emlit Komlósy, (Kalnásy helyett) Gyarmati (Gyármán) és Körtvélyesy családot is. Ez utolsó – mint tudjuk – a Rákóczyakkal egy törzsből a Bogathradván nemből ered.
Vizibor 1190–1220; Gyármán kitől; Rénard. Jund. Chyma.; Adorján (kitől a Bagosi család † 1511.). Voltér (kitől a Báno család). Sebestyén (ettől a Kükemezey család). Gergely (a Kálnássy család törzse). János (a Gyármán család törzse). † a XVII. sz.;
Gyármán Vizibornak fia IV. Béla király idejében a tatárok ellen harczol, és ezeknek táborából Nath testvérével egy elrablott magyar herczeg asszonyt kiszabadit; egy ütközetben pedig buzogányával egy osztrák herczeget vert agyon*. E jelenetekre vonatkozik a családnak (a még élő Kalnássy és Kükemezeyekkel egyenlő) czimere, melynek paizs udvarában két oroszlán egy herczegnő fejére koronát helyez. (A két oroszlán Gyarmánt, és egyik testvérét jelentené). A paizs fölötti koronából pedig egy bajnok emelkedik ki, kezében buzogányt tartva. (Ez magát Gyármánt jelvényezné fölebb emlitett vitézségeért). E czimerrel él a család jelenleg is.
A család eléadása szerint.
Gyármán fölebb emlitett vitéz tetteiért, s több oroszországi követségeért, mellyekre a király által bizatott meg*, (és ezek közt Damilla oláh (?) herczeg a király rokonához is küldve volt), IV. Béla királytól 1251-ben Sáros megyében a Komlósi és Nádfői birtokot kapta (földet) Prócs (máskép Istvánfalva) Pósfalu, Dienesfalva, Dukafalu, Salamonfalu, Kükemező, Luchka (Lucska) Kálnás helységekkel, Cservélyes és Kanyarék pusztákkal azon meghagyással, hogy ő vagy utódai valahányszor szükséges lesz, oroszországi követségben hűségesen tartozzanak szolgálni*.
Az oklevél szavai: „Gyarmannus de villa Cumlous ad Sáros pertinens in deferendis legationibus nostris ad Russiam fidele servitium exhibuerit.“
„Ita tamen, quod in deferendis legationibus ad Russiam nobis sicut hactenus fideliter servire teneantur.“ Az okmány szavai.
A fölebbi adománylevelet kiadta IV. Béla 1259-ben is, és megujitá 1261-ben*.
Mind ez okmányok egy a nyolczados törv. szék (jud. octavale) előtt Visegrádon 1399-ben inditott, és 1402-ben befejezett; – és ismét egy a leánynegyed iránt támasztott, és Visegrádon befejezett pörben mutattattak föl, és mindkét helyen az elészámolt családok egy törzsről szakadt régi nemeseknek elismertettek.
1264-ben István ifjabb király a keresztes vitézek által jogtalanul lefoglalt Komlós földének egy részét Gyármánnak és maradékinak visszaadatni parancsolja.
IV. László király Gabrianus, Adorján és Voltér (Gyármánnak fiai) kérelmökre meghagyja Márton és Bereczk sárosi ispánoknak (Comites), hogy Gerendely, Margonya és Megymezeje helységeket, mellyeket Damd fia Finta erőszakkal elfoglalt Gyármánnak utódaitól, a folyamodóknak mint ősi tulajdonosaiknak adják vissza. Ez oklevelek oda mutatnak, hogy Gyármán és atyja Vizibor már IV. Béla adománya előtt is birtak oly birtokokat, mellyek IV. Béla adományaiban emlitve nincsenek, és igy már előbb is nemesek valának. – A család hagyomány után magát Lehel utódainak tartja.
Gyármán öt ágra illetőleg családra szakadt maradékának első osztály levele 1350-ben kelt, mellyben „Nobilium de terra Komlous et Natfew“ neveztetnek. 1412-ről ismét osztálylevelük van*.
Wagner: Dipl. C. Sáros 365.
Gyármánnak Voltér fiától ered Rinald, Arnold, László, András, ki már Lucskai Bánónak neveztetett, és élt 1412-ben. Gyakran azonban a Báno ág is magát Kükemezői, sőt később egy Zsalmányinak is irá előnevét.
Emlitett Andrásnak (1412.) fia volt Péter, ennek ismét András, ennek ismét Péter, kinek utódaival 1560-ban febr. 10-én Kálnássy Ferencz, (ki előbb Gyulai, azután sárosi várkapitány volt) I. Ferdinand királytól uj adománylevelet nyert a Kükemezei és Bánó család részére is az őseik által birt minden birtokra.
1562-ben Bánó János és Boldizsár és György szereznek uj adománylevelet, és ezt a Kükemezey ágra is kiterjesztik. Nevezett Boldizsár Zrinyivel esett el Szigeth alatt 1566-ban.
Emlitett Bánó György Báthori István lengyel királytól lengyelországi nemességet és uj czimert nyert Varsóban 1576. april 18-kán kelt Armalisban maga, testvérei és nagybátyja gyermekei részére*. A czimer ez: A paizs vörös mezejében zöld tér fölött egy medve ül, melly szájában egy görbe kard élét, jobb lábával a markolatot, a ballal a kardhegyet tartja. A sisak koronájából ugyan olly medve emelkedik ki. A foszladék mindkét oldalról vörös és fehér szinü, mint ezt a metszvény mutatja.
Wagner: Dipl. C. Sáros 427. – és Lehoczky id. h.
Az 1562-ben élt Bánó Jánosnak gyermekei ezek: Menyhért, Simon, András, Farkas, György éltek 1571-ben. – Ezek közül Menyhért nemzé Andrást, ennek fia Ferencz, ennek Imre, ennek ismét Imre, kitől a család mostanáig jő le, mint alább a családfa mutatandja. 1703-ban Ferencz és János Rákóczy táborában szolgáltak, egyik a Vág melletti csatában esett el.
Szintén a mult században élt Imrének fia Imre, ki családja nagyrészben elzálogositott javait visszaváltá. Ennek testvére András Eperjesen a Jesuitákhoz került gyermekkorában, és az ágostai vallásból a kath. vallásra téritetvén, mint apátúr halt meg.
Imre utódait a következő családfa mutatja:
Imre; Imre. (Makranczon Abauj várm.) orvos. Gábor.; András; István 1857. (Wieland Franc.); Antal. György.; Georgina. (Meliorisz Aurelné).; József. (Dobozy Roza).; Miklós. (Dessewffy Alb.). Krisztina. (Puky Pálné). Rozalia. (Puky Györgyné). József. (Jeszenszky Liza). 1848-ban alispán Sárosban.;
Imrének fia közül Gábor több ezernyi kötetből álló könyvtárát az eperjesi Collegiumnak hagyta. Adnrásnak fia és unokái élnek.
József a Dobozy Rozalia férje korán elhalt. Fiai közül Miklós a fölkelőkkel mint önkénytes táborozott, neje Dessewffy Albertina, D. Albertnak a volt tábornok testvérének leánya. József (Miklós testvére) 1848-ban Sáros megye másod alispánja volt. Neje nagy Jeszeni Jeszenszky Riza, Jeszenszky János septemvir. leánya. Miklós Kükemezőn lakik.
A család ki van terjedve Sáros megyén kivül Abauj, Torna és Zemplin megyékben.
A család Lucskai és Kükemezői előnévvel él.
