Appony család. (Nagy-Apponyi, gróf).
E család az Árpáddal bejött 108 magyar nemzetség egyikének a Pécz nemnek sarjadéka. A család levéltári oklevelei szerint* a Pécz nemzetségből 1250 élt Ivánka ispán (Comes), kinek következő négy fia volt: Péter, Aladár, László és János. Ezek III. András mellett harczoltak a németujvári grófok ellen 1291-ben. Aladár ott esett el Adorján vár ostromában. János súlyos sebeket kapott. László, ki „Horrusoni” nevezettel élt, trencsini Csák Máté ellen vivott, és ettől kínzatást szenvedett. Érdemeiért Aladárnak fiaival Tamás- és Miklóssal 1317 szép jószágokat kapott adományul. Aladár említett fiai: Tamás tán szinéről ‚röt'-nek is (rufus) neveztetett. Miklós vagy Mikos pedig „Orros”-nak. Amaz (t. i. Tamás) Csejte, Érsek-ujvár és Berencs vár várnagya volt, és 1343-ban I. Lajosnak a pápához Avignonba követe. 1347-ben Vecsei Iban (Iván) fiának Bertalannak magvaszakadtán kapja Pozsony megyében Vecsét és Mezőkeszit, Nyitrában Nagyleányt, Széplakot, Nadánt, Sipkót és Veszka helységet; Pestben Megyert stb. cserélte el továbbá Hemet, Kulpud, Baab, Cseklész váráért; – Appony Lehotkát, Körtvélyes Vörösvárért*.
Mednyánszky Hormayr Taschenbuch f. 1827. 28. s. k. l.
Lehoczky: Stemon. 14.
Aladárnak második fia Miklós hont megyei főispán említett Tamás testvérével I. Lajos királytól adományban kapván Kis-Eőrt, 1335-ben* kezdé magát innen is nevezni. 1392-ben pedig Cseklészért Appony várát cserélvén be, erről nevezé magát, és így lőn az Appony család törzsévé. Azonban mind a mellett még ezután is gyakran megtörtént, hogy utódai is szintén egy századig illettettek e névvel, így még 1411-ben Gara Miklós nádor adománylevelében is, míg végre e név feledésbe ment, és az Appony megállandósúlt. Említett Miklóstól tehát, ki első használá az Appony nevet, így hozzák le a családot*.
Hormayr Medn. Taschenbuch 1827. Ig. 39.
Geneal. auth. Mss. Mus. 207. Tom. I. és Lehoczky.
I. Tábla.
Appony Miklós.; Zsigmond.; Bora (Ujfalusi Imre); Péter.; István.; Péter; István.; Ilona. (Bossány István.); János. (Bekény Orsolya.; Balás.; Balás az iró 1624.; Ilona (Palocsay Gáborné.); Éva (Czobor Imréné).; János.; Imre.; Mátyás fölveszi a Nagy-Apponyi előnevet.; György † 1596.; Miklós 1600.; István.; Zsuzsa. Juli. Mária. Judit. Kata. (Névery Gergely.); Balás. (Lásd őt, és gyermekeit a II. táblán.); György. Lásd ezt és ivadékát a III. táblázaton.);
4) Lehoczky e Péter helyett Jánost nevez, és annak fiául Balást, annak leányaiul Ilonát és Évát, ez ágon az utolsókat teszi. Az eligazodást a család eszközölhetné.
II. Tábla.
Balás; Ádám.; György †.; Borbála. Éva. Magdolna. Klára.; László.; Balás.; Károly; 1. Balog Klára. 2. Ballom Anna.; Az 1-sőtől László. A 2-iktól György. Julia (Cziglerné); Anna. (Rudnyánszkyné.);
Mielőtt a következő nemzékrendet adnók, visszatekintve e két táblázatra Balást az irót látjuk kitünni, ki az 1625-ki országgyülés által mind a nyolczados törvényszéknek, mind a határigazgatási választmánynak tagjául neveztetett. A munka, melyet irt, Dávid zsoltárainak magyarázata. Ő kapta Körtvélyest, Szomorfalvát és Pereszlét Zay Ferenczczel. Neje Serély Borbála volt*. Az ő atyjának Balásnak volt pedig az özvegye azon Mérey Katalin, ki Appony várába éji szállásra a rokonok által csak szolgái nélkül bocsáttatott be 1587-ben*.
Lehoczky Stemm. 15. l.
Hormayr: Taschenbuch 1827-ki foly. 49. l.
A második ágon György Mátyás fia mint vitéz katona 1596-ban a csatatéren lelte halálát.
Miklós harmadik fiától ezen ágazat támad:
III. Tábla.
György; Márton v. Móricz.; Tóbiás.; Miklós.; Gáspár.; Miklós (Pongácz Eszter.).; (Lázár L. utódait a IV. táblán.); Miklós †.; Ferencz †; Péter.; Pál † 1624.; Péter †.; Ambrus.; Benedek.; János.; Miklós. 1718.;
3) Az idézett kézirat szerint Iván fia és Miklósnak unokája, mely esetben Miklósnak két János fia volna, mi ismét kevéssé valószinü, noha nem lehetlen.
Ez ág termé a legnagyobb Apponyiakat, és ez tartá fen mostanáig a családot. Benedek 1542-ben élt, és Jánossal a vár birtokosával pörlekedett. Péter 1517-ben II. Lajos udvarnoka, 1519-ben kir. beiktató levelet kap szerzett javaira. Fiának Pálnak az 1606-ki bécsi békekötés alatt leljük nevét. 1618-ban a határszélek eligazitására rendelt választmány tagjául, 1622-ben pedig koronaőrré választatik. Bethlen Gábornak fogságába esett, és 50 ezer frton váltá meg magát. Volt Bars megye főispánja is. Meghalt 1624 sept. 8-kán, kora 60 évében. Eltemettetett Kovarczon. Öcscse Péter kapta meg a koronaőri fölmentvényt 1625-ben az országgyüléstől Pálra nézve. Sem egy, sem a másik örököst nem hagyott. Ez az ág kifogyott.
Tóbiásnak fia Miklós a török elleni csatákban szerzett érdemet. Vitézségét Keresztesnél és Fejérvár alatt tanusítá. Idősb fia Gáspár hasonlóan a török ellen harczolt, és ugy esett el. Gáspárnak fia ismét Miklós, a ki Buda ostrománál 1686-ban végzé vitézül életét. Nejétől Pongrácz Esztertől fiai Lázár és Miklós. E Lázár lőn a mostani mágnási ág alapítója. Érdemeiért 1718 febr. 16-kán bárói rangra, majd 1739-ki május 30-kán grófságra emeltetett. Nejei 1. gr. Viczay Rebeka 2. arezzoi Gvadagni Anna Mária határgrófné volt. Utódait a következő táblázat mutatja:
IV. Tábla.
Lázár 1739. gróf.; József jesuita.; György † 1782. (Gr. Lamberg Spritzenstein Francis.); Josephin. (B. Perényi Imre).; Antal György sz. 1751–1817. (Gr. Lodron Laterano Karolina.); László †. csatában esett el.; György † 1849. (Gr. Zichy Anna.); Károly. tábornok sz. 1805. (Gr. Klebesberg Leopoldina.); Leopoldina. Franciska.; György szül. 1808. volt kanczellár. (Gr. Sztáray Jul.).; Victor Geiza sz. 1853 febr 8.; Georgina sz. 1841. mart. 16. Alb. György szül. 1846 máj. 20.; Antal párisi köv. szül. 1782–1852 (Gr. Nogarolla Teréz.; Rudolf szül. 1812. (Gróf Benkendorf Anna.); Gyula szül. 1816. (Gr. Sztáray Zsófia.); Mária sz. 1821. (Gr. Eszterházy Alb.); Sándor szül. 1844 jan. 19. Ilona. szül. 1848 nov. 15.; Lajos szül. 1849 máj. 4. Antal sz. «»1752 dec. 29.; József Eusták szül. 1784 sept. 20. (Gr. Pejacsevich Teréz.); Karolina szül. 1814 oct. 18. (Hzg. Collalto Eduárdné.); Karolina szül. 1790. (Collalto Antal hzgné.); Francziska szül. 1793. (Gr. Tige Józsefné.);
Az e táblázaton láthatók majd mind kormányhivatalokat viseltek a legfőbb polczig. Lázárnak, ki az idősb grófi ág alapitója, Gyögy fia előbb kapitány a bajor-franczia háboru alatt, azután kamarás. 1760 helytartói tan. 1763 val. belső t. tanácsos. 1764 marmarosi főispánná. 1777-ben tolnai főispánná lesz. Szerzi az eberhardi és hőgyészi birtokot. Meghalt 1782-ben. Nejétől gróf Lamberg-Spritzenstein Francziskától 1751 dec. 4-én született fia Antal György. 1772-ben cs. kam. 1774 galicziai, 1778-ban fiumei kormányszéki tanácsos; 1779-ben m. kir. helytartósági tanácsos, 1780-ban tolnai főispán lőn. 1779-ben vette nőül gr. Lodron Laterano Mária Karolinát, kitől kilencz közől a táblázaton látható öt gyermeke maradt. Meghalt 1817 máj. 17-kén. Fiaira oly szép könyvtárt hagyott*, mit 1774 táján kezdett gyüjteni, hogy azt osztály útján Antal fia 70 ezer pengő frtban vette át.
L. leirását közhasznu esm. tára I.
Antal György fiai: a) György cs. kir. kam. meghalt 1849 aug. 3-kán. Neje gróf Zichy Anna, kitől fiai: Károly kam. és tábornok, 1847 óta nős, birja az apáti majorátust, a hőgyészi és eberhardi uradalmat. – György* a kanczellár szül. 1808 dec. 29. Ő erőlködött a megyékbe az administrátori rendszert behozni, mi a martiusi visszahatást eredményezte. Neje gróf «»Sztáray Ilona csillag ker. és palotahölgy. Két gyermeke a táblázaton áll.
Életrajzát, jellemzését adja az Ujabb Ism. tára. I. 135.
b) Antal (másik fia Antal Györgynek) szül. 1782 sept. 7-kén. 1806-ban az osztrák vürtembergi követségnél kezdé hivatali pályáját. 1809-ben bádeni, 1814-ben toskánai követ lőn, egyszersmind Leopoldrendi köz. keresztes és val. b. titk. tan. 1819-ben római követ. 1821-ben sz. István rendi nagy keresztes. 1824 kinevezve nagybrittaniai követnek, de rendkivüleg Nápolyba küldetett, 1825 pedig a franczia udvarhoz küldetett követül és ott maradt végig. Meghalt 1852 oct. 17. Birta a nagy-apponyi és kölesdi uradalmat. Ő állítá föl Pozsonyban az Appony könyvtárt. Neje gr. Nogarolla Teréz, kitől idősb fia Rudolf kam. rendkivüli követ a britt udvarnál Londonban. Ennek valamint Gyula testvérének is gyermekei vannak.
Antal Györgynek fia c) József Eusták szül. 1784 sept. 20. cs. kir. kam. a pálfai és szent-györgyi uradalmak birtokosa, és gróf Pejacsevich Teréznek 1813 óta férje, atyja Karolinnak, ki 1834 óta herczeg Collalto Ede cs. kir. kamarásnak hitvese.
Ez volt az idősb grófi ág.
De van az Apponyi családnak egy ifjabb grófi ága is. Ez Jánostól ered. Ennek báró Korlatkői Teréztől fia volt Pál, ki gróf Herberstein Jankától nemzé Józsefet. Ez kapta a grófságot 1808 april 8-kán. Meghalt 1852. Most is élő fiai: Lajos szül. 1801 dec. 2. cs. kir. kam. és Nagy-Appony s Korlátkő örököse. – Gusztáv szül. 1804 dec. 12.
Czímere a családnak, mint a metszvény mutatja, négy részre van osztva. Az 1. kékszín mezőben arany korona fölött pánczélos kar ezüst vadászkürtöt emel. A 2-ik arany mezőben négy sziklacsúcson vörös várfal két rovátkos toronynyal, és a tornyok közt kék országalmával látható. A 3-ik arany udvarban balra forduló két farkú vörös oroszlán áll. A 4-ik mező rézsút kétfelé oszlik, felső kék része arany korona fölött három fehér strucztollat láttat. Az alsó zöld osztályban három ezüst hullámos szalag nyúlik át. A közép vért az ősi czímert mutatja: vörös mezőben szerecsenfejet ezüst átkötővel, szájában zöld száron piros rózsát tartva. A czímert a grófsági oklevél irja így le. – A szerecsenfőről mondatik, hogy az még a keresztes hadak idejéből eredt volna, vagy a tatárjárás korából. Említi, noha festve nem adja azt a Balás részére 1624-ben kelt bárósági oklevél*. Az bizonyos, hogy régebben a család tagjainak czímerpecsétében egy kar volt, mely kardot tart, mellette három liliom, s fölötte csillag és félhold. Ily pecséte volt Appony Pálnak is 1619-ben*.
Hormayr: Taschenb. 1827. 35.
Liptay török követ. M. Acad. Történelmi tár. I. 206.
