Alaghy család. (Bekényi).
Alaghy család. (Bekényi).
Oly család, melyből egypár történeti hírüvé tette nevét. Eredetét Aba Sámuel idejeig viszik föl bizonyos Mártonig*, ki 1044-ben Abával együtt esett volna el. Tőle igy hozzák le a családot. Mártonnak fia István 1062. I. Béla vezére. Ennek fia András Kálmán király főasztalnoka 1114-ben. Ez nemzé Jónást 1159-ben II. Géza hadvezérét; ki először neveztetett Alaginak, ennek gyermekei II. István szintén hadvezér, elesett 1218. Damietánál a sz. földön. Nővére Borbála Losonczy Antalné. II. Istvánnak fia Miklós. Ettől lett Pál főpohárnokmester 1220. Ez ismét atyja Zsigmondnak, ki 1310-ben beregi főispánnak mondatik, és két gyermeket nemzett: Simont 1380-ban I. Lajos udvari kapitányát: és Jánost kapornaki sz. benedeki apáturt. Simonnak fia Albert beregi főispán elesik Nikápolnál 1396. Nővére Krisztina Aradi Istvánné. Albertnek fia Mátyás szabolcsai főispán 1438. Ennek gyermekei Lajos 1480. hadvezér, és Katalin Perényi Györgyné. Lajosnak fiai Gáspár szabolcsi főispán elesik Mohácsnál 1526. Fia János szintén szabolcsi főispán 1535. Unokája Tamás hasonlóan szabolcsi főispán 1563. Tamásnak fiai Menyhért az országbiró, kiben 1631. a család kihalt.
Genealogiae Authenticae stb. Ms. Mus. Tom. I. és Hevenesi Ms. GG XXVIII.
Azonban e családfa egészen igazolásra vár.
Nem tartom sokkal hitelesebbnek Lehoczkynak hibákkal teljes stemmatographiájában előadott következő nemzéktanát (geneologia) sem:
Alagi N. (Bökényi előbb boldogfalvi.).; Miklós; Maximina (Draskovics Péterné.); Dienes. (Boldogfalvi 1558.).; Gáspár. (Szeredy Verona.).; Benedek.; János.; György.; Menyhért. (Erdődy An.).; Farkas. †; András. † 1571. Judit. (1. Magócsi Andrásné). 2. Rákóczy Zsigmond.).; István †; Ferenc.; Kata (Prépostvári.)
Sokkal biztosabbak e családról a következő adatok: bökényi Alaghy János* jelenvolt a Zemplin megyei nemességgel 105 gyalog puskással (pixidarius) mint kapitányjok* a mohácsi ütközetben 1526. honnét szerencsésen hazavergődvén, 1557-ben a regéczi várkapitányságban találjuk. A két király közől I. Ferdinándnak hódolt, annak volt híve olyan, hogy a hadiköltségekre a kincstárt 18,000 frtig segité. Ezért és egyéb szolgálatiért kapta testvéreivel György és Menyhérttel* 1560-ban a regéczi, és romban heverő Tállya várakat urodalmaikkal királyi adományban. 1564. is élt még János, és jelen volt Miksa koronázásán 25 lovassal*. Anyja Szeredy Verona Szeredy Gáspár leánya volt. Leánya pedig Judit, Magócsy Andrásné*. Alaghy Ferenc – Lehoczky szerint – Györgynek fia, kir tanácsos volt 1591. bírta Mádot 1607-ben Lehoczky szerint báró lett. Testvére István (idősb). Surányi Klárától nemzé ifj. Istvánt és Menyhértet, kiknek nevükben is emlitett Ferencz 1590-ben az egri káptalan előtt osztályos rokonukkal Judittal Rákóczy Zsigmondnéval egyességre lépett, annak Mádot általadván; mit az 1591. férjének vallott be*. Ferencznek még 1606. is volt baja rokonaival. Ekkor az országgyülés végezé el, hogy a király Magócsi Ferenczet, és Homonnai Bálintot (Alaghy Juditnak első férjétőli örököseit) ne háborgassa Regécz vára birtokában, mert Ferenczczel már megegyeztek.
Ha János 1526. Mohácsnál már jelen volt, mint a zemplini fölkelők egy csapatának vezére; valószinütlen, hogy Dienes, kit Lekoczky nagyatyjául ad ki, 1558. élt volna.
Szirmay: Notitia historica Cottus Zemplin: 1804. 47. 76. 79. U. és Not. topograph. pol. 160.
Ez más Menyhért volt, különböző attól, kinek neje Erdődy Anna volt. Siriratából kitünik, hogy az országbiró Menyhért (ennek volt neje Erdődy Anna) még ekkor nem is élhetett.
Ő azon János, ki Budai szerint 1546. Paviában tanúlt, és előbb széplaki apátur, azután ismét világi lőn.
Szirmay ellenkezik magával. – Not. hist. 137. és Not. topogr. 161. azt állitja, hogy Judit 2-or Rákóczy Zsigmond neje volt. – Not. hist. 165. 181. lapokon pedig Alaghy Katalint nevezi Rákóczy Zsigmondnénak, sőt ez utóbbi lapon azt irja, hogy Rákóczy György, fia Zsígmondnak 1648. Katalinnak mint anyjának temetésére hivta Zemplin megyét. Lehoczky – mint láthatjuk – Katát Ferencz leányának, és Prépostvárynénak adja ki. – Juditot teszi Rákóczy Zsigmond nejéül Wagner: coll. gen. dec IV. Kazinczy f. M. orsz. Minerva. 1826 Ha csak tán Katalint is el nem vevé. De ekkor négy neje lett volna egymás után Rákóczy Zsigmondnak.
Szirmay: Not. top. 161. lap.
Az utolsó Alaghy, Menyhért volt. Magas kövér, barna haju férfiú. Különben is dísze családjának. Szül. 1587-ben*. Lett kir. ajtónálló, országbiró; zemplin megyei főispán. 1620. a beszterczei gyülésen Bethlen felső M.országra nézve mint katholikust vallásvédőnek nevezte ki; különbenh nem hive Bethlennek, sőt ennek uralma alatt mint főispán soha megyéje gyülését nem látogatá. Az 1625-iki hongyülés a Magyar- és Lengyelország közti határkérdésben biztossá nevezte. Ezen évben győzelmet is vivott Monoky Miklóssal az egri törökökön. A király 1629-ben felső M. ország gondját mint főtábornokra bizta reá, sőt Kassára helytartójául rendelé. Meghalt Páczin várában junius 15. 1631. kora 44. évében: mag nélkül. Neje kettő volt 1. Erdődy Anna. 2. Nyáry Borbála, ki Leleszen, hová temettetett, ily síriratot tétetett föléje*.
Kemény Ján. önéletirás Szalaynál 233. szerint Bornemisza Kata Kállay Ferencz özvegye, 2-or Prényi Györgyné Alaghy Menyhérttel egy testvér volt.
Szirmay: Not. hist. 150–165.
„Magnifica Domina Barbara Nyáry consors posuit. Hic jacet Illustriss. Comes D. D. Melchior Allaghy de Bekény, Judex curiae Regiae ac Comitatus Zemplén Comes, nec non S. C. R. M. Consiliarius, Camerarius, et partium Regni Ungariae Superior generalis, qui obiit 15. Junii 1631 aetatis suae annorum 44.“
