Ács család.
Ács család.
Ily néven czimeres nemes levelet Lőrincz szerez III. Károlytól 1737. januárban*. Czimere vörös paizs, melyben zöld tér fölött fehér négy szögü kövekből épült, ezüst pántokkal erősített várfal látható, tetején arany háromszöggel, a vár alatt fehér s vörös agár vigyáz. A zöld téren két oldalról két arany búzakalász leng. A paizs fölött szokásos sisak, fölötte sárga oroszlán két fekete sas-szárny között kardot villogtat. A foszlányok innen ezüstvörös, onnan arany vörösszínt mutatnak. Ily nevü nemes család él jelenleg Gömör vmegyében; de egy-e a Lőrinczével, – nem állíthatjuk. – Irodalmi történelmünk kettőt mutat föl e néven. Atyát és fiút, mindketten: Mihály egykoron vittebergi tanuló, és evang. pap, magukat kemenes-alyi sz. Mártonról eredettnek vallák munkáikban. Idősb Mihály előbb kemenesalyi, utóbb győri lelkész. Hittani munkákat irt magyarul és latinul. Kijöttek Tübingben, Strassburgban és Lőcsén 1669–1748-ig. Fia ifjabb Mihály bártfai gymnasiumi igazgató volt. Hason tartalmu és nyelvü munkái Straszburgban és Lőcsén 1699–1708. időközben jelentek meg*
Collect. Herald. museumi kézir. Nro. 309. és 125. lap.
Munkáik sorát l. Horányi Memor. Hung. I. és Nova Memor. és utána Básthy M. Eml. 313.