A HUSZÁRTISZT (1816–1848)

Teljes szövegű keresés

A HUSZÁRTISZT (1816–1848)
Mészáros Lázár főhadnagyot 1816. április 1-jén áthelyezték a 7. huszárezred szlavóniai, Eszéken állomásozó tartalék századába, majd június 1-jén a Vukováron állomásozó ezredesi osztály 1. századába, ahol mint 2. főhadnagy sok energiát szentelt a szolgálat ellátására, és az idejüket leszolgált huszárok helyébe toborzott újoncok kiképzésére. 1817 októberében nagy élményben volt része, mert 17-én a 7. huszárezred tisztikara fogadta a határtartományt beutazó Ferenc császárt és Karolina Auguszta császárnőt, akik Zimonyban találkoztak Mahmud belgrádi pasával. Ugyancsak októberben tartották meg századának szemléjét, ekkorra már a század 1. főhadnagya. A főhadnagy jó viszonyban volt gróf Zichy Ferdinánd ezredes parancsnokkal, aki egyengette előmenetelét. Ennek érdekében helyezték át 1818. október 31-én a Pakracban állomásozó alezredesi osztály 2. századába első főhadnagynak.
Az itt eltöltött évek jótékony hatással voltak Mészáros főhadnagy egyéniségének fejlődésére. Sokat olvasott, elmélyült tanulmányokat folytatott. Tiszttársai nagyon megkedvelték, ami abban is kifejezésre jutott, hogy csak Lázinak nevezték. Az 1820as év arról volt nevezetes, hogy az abszolutisztikus kormányzás Magyarországon egyre nagyobb tiltakozást váltott ki a nemességből és a vármegyékből. Az ezzel szembeni erődemonstrációt szolgálta az 1820. szeptember második felétől október elejéig végrehajtott hírhedt pesti lovas hadgyakorlat. A 7. huszárezred is részt vett a 16 lovas-ezreddel végrehajtott gyakorlaton, melyen Mészáros főhadnagy kitűnt parancsnoki és harcvezetői képességeivel.
A hadgyakorlat alatt írt, 1820. szeptember 25-i leveléből kiderül, hatott rá I. Ferenc rendeleti kormányzása és a megyei ellenállás, mert kifejtette, hogy neki „kétféleképpen köll szolgálni’ – katonaként a királyt, ám magyarként nemzetét.
1821-ben találkozott először az életében később nagy szerepet játszó gróf Josef Radetzky altábornaggyal, aki ellenőrizte a 7. huszárezredet. Az 1824. esztendő két esemény miatt maradt emlékezetes számára. Ezredét meglátogatta Károly osztrák főherceg és a hesseni nagyherceg. A másik esemény az volt, hogy 1824 októberében elkészült minősítése, melyben ez olvasható:
„Rendfokozat: főhadnagy. Előlépett: 1813. augusztus 1-én. Elő- és utóneve: Mészáros Lázár. Nőtlen vagy házas, gyermekkel vagy anélkül: nőtlen. Születési év: 1792. Születési hely: Baja, Magyarország. Szolgálat, hol szolgált: ebben az ezredben főhadnagyként 8 év 7 hónapot. Más ezredben vagy karban: bácsmegyei veleseknél főhadnagyként 2 év 8 hónapot. Összesen 11 év 3 hónapot. Más hatalmat: nem. Vásárolt rendfokozatot: nem. Mi volt a foglalkozása: nem volt. Van-e anyagi támogatása: igen. Egészségi állapota: jó. Kedélyállapota: komoly és megállapodott. Természetes tehetsége: nagyon sok. Nyelvismerete: németül, magyarul, latinul, olaszul, horvátul jól, franciául, görögül valamennyire. Jártassága gyakorlaton: nagyon jó. Kiképzésben: nagyon jó. Műszaki ismeretei: nincsenek. Más tudományokból: olvasott és jártas a történelemben. Lovaglása: jó. Lóismerete: közepes. Milyen hadjáratban vett részt: 1814, 1815. Magatartása, ellenség előtt: minden alkalommal jól teljesítette kötelességét. Civilekkel: udvarias és komoly. Az ezredben: nagyon kedvelt. Alárendeltjeivel: jó és méltányos. Szorgalma és alkalmassága: igen nagy. Jó gazda: igen. Iszákos: nem. Játékos: nem. Adóssága: nincs. Kötekedő: nem. Különben a szolgálatban: igen használható. Megérdemli az előléptetést: igen rangsorban. Hányszor és milyen okból mellőzték: soha.”
Ezredét 1825-ben nevezetes személy látogatta meg: Don Miguel, Portugália régenshercege. 1826 nyárutóján az alakulatot Eszéken vonták össze az elmulasztott ezred- és osztályalakzati kiképzésre. Ennek során kitűnt Mészáros főhadnagy, akit 1826. szeptember 10-én előléptettek második lovasszázadosnak, és kineveztek az alezredesi osztály 2. százada parancsnokhelyettesének. Az 1826 októberében készült minősítése mindenben megerősítette az előzőt, de kiemelte parancsnoki képességeit, mely szerint beosztottjaival: „szigorú, jó, méltányos és őket rendkívüli módon képes vezetni”. Az új másodlovas-százados gazdag ismereteit és tapasztalatait jól hasznosította: kiemelkedő teljesítményét tükrözi 1828. évi minősítése, mely szerint a szolgálatban „igen használható és megbízható”.
Az 1830. júliusi francia forradalom nyomán Olaszországban is veszélybe került a Habsburg Birodalom pozíciója. Ausztria az itáliai nemzeti mozgalmak kibontakozásának megakadályozására megerősítette csapatait. Ennek során a 15 éve Szlavóniában állomásozó 7. huszárezredet áthelyezték Észak-Olaszországba: Vukovárból 1830. október 25-én érkeztek meg Cremonába. 1831 februárjában felkelések törtek ki a Habsburg főhercegek uralkodása alatt álló párurai és modenai hercegségben, a toszkánai nagyhercegségben és a pápai államban, melyek leverésére báró Frimont lovassági tábornok, főhadparancsnok cs. kir. csapatokat vezényelt.
-Mészáros százada kitűnt San Benedetto és Novi elfoglalásában, Carpi, Modena, Castelfranco, Imola, Faenza, Forli megszállásában, majd a március 25-i rimini ütközetben. Március végére az osztrák haderők elfojtották a nemzeti mozgalmat, és visszaállították a korábbi hatalmi rendszert. Ezután Mészáros százada Modenában és Cremonában állomásozott. 1831 decemberében gróf Josef Radetzkyt nevezték ki lombard-velencei főhadparancsnoknak. Ez fordulatot jelentett Mészáros pályafutásában is, mivel a főhadparancsnok hamarosan felfigyelt a tehetséges huszártisztre. Radetzky 1832-től olyan korszerű reformokat vezetett be, hogy az itáliai osztrák hadsereg gyakorlatai a valóságos háborús helyzeteket megközelítő körülmények között folytak le. A 7. huszárezreddel Mészáros is részt vett az 1832. és 1833. évi hadgyakorlatokon, és minősítése szerint kitűnt a váratlan harcfeladatok megoldásában.
Mészárost 1833. június 1-jén előléptették első lovasszázadosnak, és kinevezték az alezredesi osztály 2. százada parancsnokának. Ekkor már nemcsak az ezred legkiválóbb főtisztje volt, de kiemelkedett az egész itáliai cs. kir. hadsereg főtisztjei közül is. Századával kitűnt az Európa-szerte nagy elismerést kiváltó 1834. évi valeggiói-veronai hadgyakorlatokon. Az 1834. októberi minősítése a már ismert képességein kívül kiemelte: „Becsvágyó, komoly és megállapodott. Jártassága gyakorlatokon: igen ügyes és felkészült.” És ami a leglényegesebb: „Megérdemli-e az előléptetést: Mindenképpen.” Parancsnokai tehát feltétlenül javasolták őrnagyi előléptetését.
A következő három esztendő Mészáros első lovasszázados számára a szokásos katonai szolgálati elfoglaltságot hozta, igaz, közben herceg Heinrich Reuss-Köstritz lovassági tábornok lett az új ezredtulajdonos, és az ezred teljes törzstiszti kara is kicserélődött. Ez a nagy mozgás azt jelentette, hogy napirendre került Mészáros Lázár őrnagyi előléptetése. 1836 októberében készített újabb minősítése ismételten megerősítette pozitív jellemzését, és külön kiemelte: „Szikár, mindenesetre erős szervezetű és igen jó az egészsége. Tudása más tudományokból: történelem, földrajz, katonai irodalom és állatgyógyászat… Megérdemli-e az előléptetést: mindenesetre.” Így a 7. huszárezred rangidős első lovasszázadosának őrnagyi előléptetési javaslata, Radetzky lombard-velencei főhadparancsnok támogató soraival, a cs. kir. Udvari Haditanács elé került.
Az Udvari Haditanács elnöke, gróf Hardegg lovassági tábornok, 1837. február 9-én juttatta el az uralkodónak a „Legkegyelmesebb előterjesztést”, és az abban szereplő öt első lovasszázados rangsorában 2. helyen olvasható „Mészáros Lázár a Reuss-Köstritz huszárezredből”. Az indoklás szerint az előléptetésre ajánlottak életkora arra a reményre fogósít, hogy jó fizikai erőnlétben magasabb beosztásba kerülhetnek, amiből – a nevezettek kiváló tulajdonságaiknál fogva – a szolgálat a legnagyobb előnyt szerezheti. Ezért javasolta többek között, hogy „Mészáros lovasszázadost a Reuss Köstritz-küszároktól létszámfeletti őrnaggyá léptessék elő”.
Ferdinánd császár és király 1837. március 17-én Schönbrunnban hagyta jóvá a törzstiszti előléptetéseket. 24 esztendei tiszti szolgálat után Mészáros Lázár életének jelentős fordulópontjához érkezett: Az Udvari Haditanács 1837. március 24-i rendeletével létszámfeletti 3. őrnagyként a 7. huszárezredből áthelyezte az ugyancsak Lombardiában állomásozó 5. huszárezredbe. Az ezred első tulajdonosa Károly Albert szárd király, másodtulajdonosa gróf Josef Radetzky tábornagy, az ezredparancsnok, őrgróf Friedrich Fürstenberg ezredes, aki Mészárossal együtt szolgált 1814 és 1821 között a 7. huszárezredben.
Mészáros törzstiszti működését akkor kezdte meg, amikor az udvar és a kormány mindenütt forradalmi összeesküvéseket vélt felfedezni, és a birodalom gyenge pontjának, a nemzeti reformmozgalom kibontakozása miatt, Magyarországot tartotta. Létszámfeletti 3. őrnagyként részt vett az ezred kiképzésében, szemléin és gyakorlatain: 1837. április 14-én Mihály orosz nagyherceg előtt mutattak be gyakorlatokat, a júliustól októberig tartó hadgyakorlatok során az ezredparancsnok megbízásait hajtotta végre.
Ezredével 1838. szeptember 8-án részt vett Milánóban Ferdinánd császár és király Lombardia és Velence királyává történő koronázási ünnepségén. 1838. december 31-én Mészáros Lázár létszámfeletti 3. őrnagyot kinevezték tényleges 2. őrnagynak és osztályparancsnoknak.
Ettől kezdve vezetnie kellett osztálya két századának mindennapi tevékenységét, törődnie kellett tisztjeivel, 350 altisztjének és közhuszárjának kiképzésével, fegyelmével, ügyesbajos dolgaival. Az 1839 júliusától októberéig tartó hadgyakorlatok alatt Mészáros 2. őrnagyi osztálya a meneteket, a század- és osztálygyakorlatokat, a támadó és védelmi lovas harcászati eljárásokat sikeresen végrehajtotta, majd a hadsereggyakorlat utáni szemle befejeztével a cremonai helyőrségbe menetelt.
1840. június 9-én igen sikeres szemle zajlott le Mészáros osztályánál, aminek törzstiszti előmenetel lett az eredménye: 1840. augusztus 21-én kinevezték 1. őrnaggyá. Már ebben a beosztásban érdemelte ki októberben Radetzky elismerését. Az 5. huszárezred iskoláján 1840-41-ben olyan kiválóan oktatta a tábori szabályzatot, hogy elöljárói újabb dicséretben részesítették. 1841-ben teljesen kicserélődött az 5. huszárezred közhuszárállománya, az öreg huszárok leszereltek, és 1500 újonc érkezett az alakulathoz. A huszárújoncok kiképzése és irányítása sok munkát adott. 1842 júliusától októberéig osztályával kiemelkedő teljesítményt ért el a hadgyakorlatokon, melyek során a 7. huszárezred 1500 katonája lovasrohamot hajtott végre a szintén 1500 fős 5. huszárezred (közte Mészáros 350 fős 1. őrnagyi osztálya) ellen, amelyet az sikerrel hárított el. Eredményesen zárultak számára az 1843. évi hadgyakorlatok is.
A 48 éves Mészáros katonai pályafutásában jelentős állomás volt az 1844-es esztendő. Elöljárói nagy megelégedésére bizonyította parancsnoki tehetségét osztálya színvonalas kiképzésével és a gyakorlatok kiváló végrehajtásával. 1844. október 17-én megtudta, hogy elő fogják léptetni alezredesnek. Radetzky 1844. szeptember 20-i felterjesztésében azt javasolta, hogy nevezzék ki Mészárost ezredparancsnoknak, ám az Udvari Haditanács másként vélekedett. A haditanács elnöke 1844. november 16-i előterjesztésében elismerte, hogy: „E jeles őrnagy rendelkezik az ezredparancsnoksághoz szükséges kitűnő személyi adottságokkal, de vagyoni helyzete miatt ezen jelentős kiadásokkal járó előléptetés nem kívánatos. A jelen körülmények között az Udvari Haditanács alázatosan csak azt a javaslatot teheti, hogy Őfelsége ezt a méltó őrnagyot ezredében majd a megüresedő alezredesi rendfokozatra ajánlja.” Ferdinánd császár és király 1844. december 16-án saját kézjegyével jóváhagyta az előterjesztést; így lépett elő Mészáros Lázár első őrnagy alezredessé. Ezt az Udvari Haditanács 1844. december 19-i rendeletével tudatta az illetékes parancsnokokkal.
Ezredparancsnok-helyettesi működését 1845. január 16-án kezdte meg a tisztikar és a legénység nagy megelégedésére. Helyzetéről Antal bátyjának 1845. július 25-én írt levelében ez olvasható: „Obesterem, 4 generalis üres hely levén 5-6 hét múlva general tesszen, innént kezdve két hó múlva, ki fog tetszeni hogy akarnak e obesternek tenni, ha nem, úgy jövő évben látjuk egymást, ha igen akkor csak 47-ben. Sok bajjal kezdem új pályámat mivel obesterem, szabadságra menve, nekem hagyta az idei fegyvergyakorlást és pedig Milánóba, hol a vicekirály 1-ső szülöttje herczeg Leopold alattam, velem fogja tanulni lovassági kötelességét.”
Ebben az időben azonban már folyamatban volt ezredesi előléptetése és ezredparancsnoki kinevezése. Radetzky tábornagy 1845. augusztus 14-i előterjesztésében az Udvari Haditanács elnökének ajánlotta „Mészáros alezredes urat ezredesnek és ezredparancsnoknak javaslatba hozni”. A tábornagy annyira biztos volt a kinevezésben, hogy azt 1845. augusztus 27-én közölte Mészárossal, aki két nap múlva megírta József unokaöccsének: „Tegnapelőtt neveztettem ki Obesternek, ad köszöntésemmel tudtára atyádnak.” Az Udvari Haditanács csak 1845. szeptember 23-án terjesztette az uralkodó elé a kinevezési javaslatot, melyben gróf Hardegg megjegyezte, hogy Mészáros „egyike a legdisztingváltabb huszártörzstiszteknek. Ezredparancsnoki alkalmasságáról ennél a csapatnál meggyőződtem, és csak ismételni tudom, hogy a legmagasabb szolgálat érdekében igen kívánatos kinevezése.” Ferdinánd császár és király 1845. október 20-án írta alá az előterjesztésben: „Kinevezem a Szardíniai királyi huszárezred ezredesévé és ezredparancsnokká Mészáros Lázár alezredest.”
Az Udvari Haditanács 1845. október 24-i rendeletével együtt küldte meg az uralkodó és a haditanács elnöke által aláírt díszes kinevezési diplomát. Mészáros gyors, 10 hónap alatt kétszeri előléptetését az évente megjelenő katonai sematizmus sem tudta követni, mert még az 1845. éviben is mint az 5. huszárezred első őrnagya szerepelt. Ha viszont a következő évek katonai sematizmusának a 12 huszárezreddel foglalkozó részét tanulmányozzuk, érdekes dolgot fedezhetünk fel. A többi ezred parancsnoka báró, gróf, herceg vagy több érdemrenddel kitüntetett ezredes, egyedül Mészárosnak nem volt arisztokrata címe és érdemrendje, viszont ő volt a hadsereg egyetlen olyan ezredparancsnoka, akit levelező tagjává választott hazája tudományos akadémiája. Ez a hivatalos katonai sematizmusban így olvasható: „Mészáros Lázár ezredes (a Magyar Tudós Társaság tagja), ezredparancsnok.”
Egy 1847. március 4-i levelében megjegyezte, hogy a „postató gyanánt szolgáló ezredesnek sok dolga mellett” nem könnyű tudományos kérdésekkel foglalkoznia. Ezredével kiválóan szerepelt az 1847. évi hadgyakorlatokon, amely lényegében az erősödő nemzeti mozgalmak megfélemlítését szolgálta. 1847. október 30-án készült el a Radetzky tábornagy által jóváhagyott, igen találó katonai portrét rajzoló minősítés, amely olyan parancsnokot mutat be, aki alkalmas magas vezetői beosztás eredményes ellátására. „Mészáros ezredes rendkívül rátermett, kiváló ezredparancsnok, és minden tulajdonsága megvan ahhoz, hogy mind háborúban, mind békében rendkívül használható tábornokká váljon.”
Ebben az időben Mészáros felismerte, hogy nemcsak Itáliában, számos európai országban is robbanásig feszült a helyzet, és mint 1847. november 24-i levelében megállapította: „…egy európai esetre vár, hogy kitörjön, mit hozzand a tavasz nem tudom.”
Az itáliai események 1848. január elején kezdődtek a milánói „dohánylázadással”, az osztrákok által forgalmazott dohánytermékek bojkottjával. A felhalmozódott ellentétek az 1848 februárjában Párizsban kitört forradalomhoz vezettek, melynek hatására Európa-szerte és a Habsburg Birodalomban is felkelések kezdődtek. Március 15-én győzött a magyar forradalom, és március 18-án Milánóban is megkezdődött a nemzeti felkelés. A négy napig tartó heves utcai harcokban Mészáros ezrede is részt vett. Annak a hírére, hogy Károly Albert szárd király hadat üzent, és hadserege Milánó felé tart, a cs. kir. csapatok kiürítették a várost. Radetzky megbízásából Mészáros készítette elő az alakulatok Lodiban való elhelyezését, de onnan a túlerő elől április elejére Veronába vonultak. Mészáros ezredével sikeresen szerepelt az 1848. május 6-i Santa Lucia-i csatában, melyben Radetzky olyan súlyos vereséget mért a szárd hadseregre, hogy az az osztrákok számára kedvező fordulatot idézett elő a katonai helyzetben.
Ám ekkor Mészáros sorsában és további pályafutásának alakulásában már nem az itáliai, hanem a magyarországi események váltak meghatározóvá.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages