HUTźRA FERENC

Teljes szövegű keresés

HUTźRA FERENC
KARASSZON DÉNES, 1975
Hut˙ra Ferenc (Szepeshely, 1860. szept. 6. – Bp., 1934. dec. 20.): orvos és állatorvos, főiskolai tanár, az MTA tagja (l. 1910, r. 1921). Tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte, 1883-ban lett orvosdoktor, 1883-tól az egy. kórbonctani intézetében gyakornok, 1886-ban az állatorvosi tanintézetben (majd főisk.-n) a belgyógyászat és járványtan segédtanára, 1890–1933-ban ny. r. tanára, 1888-ban az egy.-en az állatjárványtan, állategészségügyi rendészet és hússzemle magántanára lett. 1897-ben az Állatorvosi Ak. ig.-ja, 1899-től 1933-ig, az átszervezés után az Állatorvosi Főisk. rektora. 1899-ben egy.-i rk. tanári, 1906-ban udvari tanácsosi címet kapott. 1917-ben ideiglenesen vezette a kórbonctani tanszéket. Korszerű tudományos intézménnyé fejlesztette a Főisk.-t. Nemzetközi elismerésben részesült az állatjárványtan terén kifejtett munkássága. A sertéspestissel kapcsolatban elért eredményei tették lehetővé az e betegség elleni védőoltások kidolgozását, miután kimutatta a kórokozó vírusjellegét és kidolgozta az oltóanyag gyakorlati előállításának módszerét. Részt vett az állattegészségügyi törvényhozás korszerűsítésében. 1927-től a felsőház tagja volt. – F. m. A háziállatok fertőző betegségeinek oktana (Bp., 1888); Kórbonctani diagnosztika (Bp., 1888); Állatorvosi belgyógyászat (I–III. Bp., 1894–98); Spezielle Pathologie und Therapie der Haustiere (I–II. Jena, 1905, majd Manninger Rezső és Mócsy János társszerzőkkel angol, olasz, orosz, spanyol, török és – részben – finn nyelven is több kiadásban); Törvényszéki Állatorvostan (Bp., 1908). – Irod. Szabó Pál: A Magy. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága (Pécs, 1940); Manninger Rezső: H. F. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1944); Bencze József: H. F. (Orv. Hetil. 1964. 52. sz.)
„Minden siker azé, aki a kellemest összeköti a hasznossal” – mondotta Horatius. Sikerült is minden Hut˙ra Ferencnek, aki ragyogó tehetséggel felruházott kellemes adottságait az állatorvos-tudomány és állategészségügy felemelésén keresztül hasznos céloknak: a társadalom anyagi jólétének és a legmagasabb humánumnak, a társadalom, az emberiség egészségnek szolgálatába tudta áltani.
Hut˙ra Ferenc nagy volt mint tudós és mint tanítómester, nagy volt mint közéleti személy, és nagy volt mint ember. Szobrot emeltek emlékének, és utcát nevettek el róla, mert büszkék voltak rá és csodálták. Emlékérmet alapítottak tiszteletére, és a posta emlékbélyegre nyomtatta arcképét, mert valóságos fejedelem volt, állatorvosok fejedelme, akihez fogható nem volt és talán nem is lesz a mi korunkban. Megszemélyesítője, géniusza lett az állatorvos-tudománynak, befolyása az állatorvos-tudomány további fejlődési irányára döntő jelentőségűvé vált. Működését, tevékenységének jelentőségét mégsem lenne helyes csupán az állatorvostudomány keretei közé szorítva értékelni, mert Hut˙ra Ferenc az ősidők óta pusztító, történelemformáló jelentőségű járványok ellen küzdő emberiségnek vált kiemelkedő, felejthetetlen alakjává.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT