55. MK – MAUKS ILONÁNAK [Hajdúszoboszló 1873. április 11.]
55.
MK – MAUKS ILONÁNAK
[Hajdúszoboszló 1873. április 11.]
MK – MAUKS ILONÁNAK
[Hajdúszoboszló 1873. április 11.]
Kedves Ilonám!
Nagy örömmel írhatom magának, hogy már ezentúl nem leszünk szegények. Rájöttem, miként gazdagodhatunk meg. Tegnap ugyanis a következő feliratot láttam több debreceni bolton: 100 arany egy poloskáért!!!
Mindjárt eszembe jutott, hogy megírom magának, hogy fogdosson össze egy skatulya poloskát és hozza el. Itt eladjuk drágán…
Tegnap a színházban is voltam. A »Fekete orvost« adták. Szép darab. Csupa bugris civis volt a publikum, s én valódi bámulat tárgya voltam civilizált szabású öltözetemben. Furcsa nép ez az alföldi. Egész élvezettel lesem el szokásait. Barátságos, eszes, de mégis parasztos. Fő jellemvonása a gyors ismerkedés. Még alig jöttem két-három napja Szoboszlóra, és máris tökéletesen ismerős vagyok az itteni családokkal. Van egypár szép leány is: Fogtői Vilma, Lente Lenke, különösen pedig Munkácsi Ilonka. Tegnap Debrecenben felkerestem közös ismerősünket, Tersztyánszky Tónit is. A mai déli vonattal visszalátogatott, és jelenleg, midőn e sorokat írom, itt alussza délutáni álmát a szobámban a díványon, ábrándozva a szoboszlói leányokról, kikkel rövid ismeretség után ma velem együtt sétált ezelőtt egy órával a temető felé. Kifecsegte előttük a zsivány, hogy már otthon, Nógrádban egy gyönyörűséges szép menyasszonyom van (már ti. maga), s ezzel elrontotta a renomémat egészen. A levél végére majd felköltöm őt is, hadd írjon néhány sort…
De íme kezdi már kinyitogatni öreg szemeit… fülét félálmában megrázza… felébredett.
Isten önnel hát a legközelebbi alkal[o]mig, midőn ismét írhatok…
Kálmán
