10. MK – TERSZTYÁNSZKY MIHÁLYNAK [Szklabonya, 1870. tavasz elején]
10.
MK – TERSZTYÁNSZKY MIHÁLYNAK
[Szklabonya, 1870. tavasz elején]
MK – TERSZTYÁNSZKY MIHÁLYNAK
[Szklabonya, 1870. tavasz elején]
Kedves barátom!
Esküszöm a sárga nyakkendőmre – hogy soha se kurizálok senkinek, sohasem teszek vizitet senkinél.
A sors a Bende Gyula bőrébe bújt és olyan »giri gárét« osztogat, hogy mindég odavesz a »visim«.
Tegnap hat órakor elhatároztuk, hogy meglátogatjuk Polgárfinál Petőfi Julcsát, és íme mi nem történik… midőn hazamentem, apám elbeszélte, hogy a Julcsa ma délután körülbelül négy óra táján ment haza Bodonyba, s Szklabonyán, illetőleg nálunk megállt meg akarván Mari testvérem sírját látni…….
Ebből az a tanúság, hogy »most már« minek mennénk Kis-kürtösre?
Bizony csak ménkő pechvogelek vagyunk mi.
Ha ma elhatározzuk, hogy Gyarmatra megyünk, az éjjel zicher elviszi a nagy hidat az Ipoly vize… s mához egy hétig bizonyosan Győrt is elsüllyeszti a föld színéről valami »non putarem« elemi csapás.
Hanem ez azért bennünket nem confundál.
Egyébiránt, kedves Sanyikám! elvárlak délután hozzánk, neked sem fog ártani egy kis séta – aztán megint egész házatok ajtajáig, illetőleg ablakáig kísérlek.
De eljöjj, mert másképp nem megyek Gyarmatra…
Van ám nekem sok dióm, meg mogyoróm… neked is adok belőle.
Aztán kalácsom is van… Friss Borsszem Jankóm, amin vannak gyönyörű képek… régi magyar kártyám, amin ki vannak festve ékes ábrázatú alsók és felsők…
Azért számoltam össze mind a jókat, mert attól félek, hogy nem jössz el blindre.
Hanem én akkor aztán látva sem megyek veled Gyarmatra, s a világ nem fogja látni, hogy a mi »nadrágunk« egyforma.
Eljöjj, mert különben én »nadrágollak« el.
Huncut a német!
Kulacsos pajtásod
Patay Están
Patay Están
[Címzés:] Tekintetes Tersztyánszky Mihály úrnak,
Ebecken
