SZENCZI MOLNÁR ALBERT 1574–1633*
SZENCZI MOLNÁR ALBERT
1574–1633*
1574–1633*
MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT MEGBIZÁSÁBÓL
SZERKESZTI
SZILÁGYI SÁNDOR
SZERKESZTI
SZILÁGYI SÁNDOR
BUDAPEST A FRANKLIN-TÁRSULAT KÖNYVNYOMDÁJA
1897
SZENCZI MOLNÁR ALBERT
(1574–1633)
(1574–1633)
IRTA
Dr. DÉZSI LAJOS
Dr. DÉZSI LAJOS
BUDAPEST
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA 1897
Fejkép*
A Czímlapot Cserna Károly festőművészünk tervezte. Szintén tőle való az első könyv fejképe: Göncz, a második könyv élén álló s irói jelvényeket ábrázoló fejkép s a harmadik könyv fejképe: Kolozsvár, mely Hufnagel metszete (1617) nyomán készült.
SZENCZI MOLNÁR ALBERT.
(Cserna Károly eredeti rajza az «Institutio» fordításának czímlapján közölt egykorú metszet után.)*
Szenczi Molnár Albert arczképét Cserna Károly festette a «Keresztyéni religiora és igaz hitre való tanítás. Mellyet deákul irt Calvinus János … Magyar nyelvre fordított Molnár Albert. Hanau 1624.» czímű mű czímlapján közölt arczképről. Ez Molnárnak egyetlen képe, melynek hitelessége kétségen felül áll. Molnár ugyan még fiatal korában maga lefestette magát, melyet metszet utján sokszorosíttatott is, (Bod szerint Custos Domokos volt a metsző), de ez nem maradt ránk. Emlékét Rittershausen K. 1604 jul. 6-án kelt levele tartotta fenn: «Pro effigie tua gratias ago tibi una cum domino Rhumelio. Is cuperet se quoque eadem forma depingi ad vivum ideoque me rogavit, ut ex te quaererem de nomine pictoris et sculptoris illius, deinde de pretii quantitate». Ezen kívül van még két olajfestmény, az egyik a Történelmi Képcsarnok tulajdona, mely a millennáris kiállításon is be lett mutatva (XXXV. 6213. sz.): mult századi megrongált festmény «MOLNÁR ALBERT» felirattal; a másik a kecskeméti ref. kollégium birtokában levő olajfestmény, melynek festőjére, korára és hitelességére nézve hiányzanak a biztos támpontok. A kép baloldali felső szegletében e felirat van: «szenczi molnár albert», az alul ragasztott papirszeleten elmosódott betűkkel ez áll: «Néhai főtiszt: superint. Veresmarty Vég Sámuel ur bibliothekájából maradt annak successorára Harsányi István uramra, a ki is az oskola bibliothekájának ajándékozta 1802-ik esztendő Martii 16-ik napján.» Barabás rajzáról készült kőnyomat után (először megjelent Erd. prédikátori tár 1837. 7. és Vas. Ujság 1863. 33.) ez volt eddig Molnárnak egyetlen általánosan ismeretes arczképe.
BEVEZETÉS.
ELSŐ KÖNYV. A VÁNDORDEÁK.
MÁSODIK KÖNYV. AZ IRODALMI MUNKÁSSÁG ÉVEI.
HARMADIK KÖNYV. A VÁNDORPAP ÉS ISKOLAMESTER.
FÜGGELÉK.
HASONMÁS SZÖVEGE.
