ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
Tanulmányunkban megosztott településnek nevezünk minden olyan települést, amelyben a lakóhely funkciójú telkek és a paraszti gazdasági telephelyek térben elkülönülnek egymástól. A megosztott település fogalma magába foglalja a szálláskertes települést és a korai tanyás települést egyaránt. Ezenkívül benne foglaltatnak a különböző átmeneti típusok, amelyeknek számát egyre gyarapítja a kutatás. A megosztott települések csoportosításának, tipizálásának elsősorban a tartozéktelepülések különbözősége, illetve a lakótelepülés és a tartozéktelepülések kapcsolódásának, összetartozásának jellege az alapja.
12Tanulmányunkban a megosztott településnek két alaptípusát különböztetjük meg: a belterületi osztottságot jelentő szálláskertes települést és az összhatárbeli osztottságot jelentő korai tartozéktanyás települést. A megkülönböztetés nem mindig egyszerű. Főleg az utóbbi évtizedek kutatásai tártak fel olyan különleges tartozéktelepülés formákat, amelyek a hagyományos szálláskertkép és a szintén hagyományos tanyakép között állnak. A feldolgozás, a bemutatás szempontjából elkerülhetetlen a szállásfajták elkülönítése, de hangsúlyozzuk, hogy a tudomány kreálta szállástípusok a valóságban egy bizonyos szállástartó elv, egy település- és gazdaságszervezési gondolat különböző megjelenési formái voltak.
A településmegosztottság jelenségét Györffy István fedezte föl a néprajz, a földrajz és a településtörténet számára. Hatására a megosztott települések története és élete a magyar néprajz egyik legexponáltabb kutatási területévé vált. Különösen sok szellemi energiát emésztett föl a geneziskutatás, a településmegosztottság eredeztetésének nyomozása.
A hazai adatok és a külföldi párhuzamok alapján úgy látszik, hogy a megosztott település, beleértve a belterületi szálláskertes megosztottságot és a tartozéktanyás osztottságot egyaránt, valamiféle gazdaságszervezési elemi gondolat, amelyet a legkülönbözőbb történelmi időpontban, a legkülönbözőbb földrajzi és gazdasági adottságok közepette, a legkülönbözőbb népek egyaránt alkalmazhattak. A más-más viszonyok és a különböző népi, földrajzi és gazdasági adottságok azután egyenesen vezettek a településmegosz-tottság sokféle megjelenési formájához. Ma már úgy látszik, hogy a településosztottság az emberi településhelyek egy részének alapvető sajátossága. Ha ez így van, erősen veszít jelentőségéből a magyar néprajz fél évszázados vitája a megosztottság eredeztetéséről (Bárth J. 1982: 135).
