BŐRRUHÁK

Teljes szövegű keresés

666BŐRRUHÁK
Honfoglalás előtti juh, ködmön, szirony szavunk (Bárczi G. 1958: 77) vagy pl. a rostos növények feldolgozásánál nálunk alkalmazott keleti származású bőrtörő eszközök, bőrpuhító eljárások (Szolnoky L. 1972) sejtetik az egykori magyar vargák, szűcsök technológiai tudását és a bőrruhák széles körű használatát. A későbbiekben is, a nyugatabbi Európához képest, nálunk az urak és parasztok egyaránt sok és sokféle szőrmés ruhát hordtak.
Ugyanakkor éppen a szőrmés bőrruhák fejezték ki a legszembetűnőbb különbséget az ünnepi, téli, főúri öltözetek és paraszti megfelelőik között. Az elit apró állatok nemes szőrméjéből összeállított, így aztán felületén drága matériával is borított szőrmeruháival szemben a paraszti felsőruhák juhbőrből készültek. A juhbőr mérete lehetővé tette, hogy borítás nélkül használják. Tiltották is a közembereknek, hogy bőrruháikat bárminemű anyaggal befedjék, s ezzel elöljáróik öltözetéhez hasonlóvá tegyék. Ugyanakkor csak a nemesség paraszti sorú rétege süllyedt odáig, hogy e rangjához nem illő juhbőr ruhákat felvegye. Végül is – mintegy az előkelők köntöseinek juhbőrből szabott „bélése” – paraszti körökben is használatban volt a palást és subica mint suba és asszonyi kisbunda, a hosszú, ujjas köpönyeg mint ujjas bunda, a mente mint ködmön és még a kacagány is, amelyet hátibőrnek neveztek.
Előbb csak a szűcstechnológiából adódóan, a bőr széleit és varrásait megerősítő, majd díszítményként is megjelenő rátétes cifrázás szépítette a bőrruhákat. A 17. század végétől azonban, amikor is az úri divatban fokozatosan hangsúlyt kapott a férfiruhákat is szinte bevonó paszomány, borítás, csipke, majd a hímzés, ezek közül a legkönnyebben elérhető hímzés a parasztok ünnepi felsőruháin is megjelent. S ahogy szaporodtak a túlzott cifrálkodást tiltó rendeletek, úgy lettek mindig kívánatosabbak a cifra ködmönök.
A 18. századtól egyre inkább csak keleti exportból beszerezhető nemes prémek helyébe Európa-szerte a vatelinos felsőruhák léptek. A hazai elit is felvette az „új módit”, a köznépre hagyva a korábban rendeletekkel védett „nemesi” ruhadarabokat. A magyar parasztság azonban továbbra is viselte praktikus bőrruháit is, egészen addig, ameddig a vastag, hímezhető juhbőrhöz hozzájuthattak, amíg a magyar juhállományt le nem cserélték merinói birkákra. De nemcsak a beszerezhető alapanyag silánysága vetett véget századunk fordulójára a szépmíves szűcsök tevékenységének. A jobbágyfelszabadítással 667földhöz jutott, „új gazda” voltát átmenetileg sajátos ruháival is büszkén hangsúlyozó parasztság idővel újabb és újabb csábító, egyre sűrűbben változó divatötletek követésével fitogtathatta gazdagságát.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages