MOLDVA

Teljes szövegű keresés

MOLDVA
A moldvai magyarok népi építkezése napjainkban – és minden bizonnyal így lehetett a 18. században is – csak laza szálakkal kapcsolódik a Kárpát-medence belsejében regisztrálható magyar népi falvak építészetéhez. Ennek természetes oka, hogy a Kárpátok külső szegélyén élő magyarok kitelepedésüktől kezdve egy eltérő földrajzi és kulturális környezetben éltek, és ez építkezésükre is alapvető befolyással volt. Ennek 18. századi állapotát szinte reménytelen rekonstruálni, de az valószínű, hogy az idegen környezet miatt a lassúbb belső alakulás e téren is tart, tehát a közelmúlt állapotai nem nagyon térnek el a két évszázaddal ezelőttiektől. A halmazos, a nemzetségekkel összefüggő jellegzetes zsákutcás településeken a telkek szabálytalan formájúak, csoportos beépítésűek. Az épületek kapcsolódásában eltérnek az északi falvak, például Andrásfalva, Istensegíts, ahol a lakóház és az istálló egybeépült, míg délebbre ezek külön állnak az udvaron. A 18. században feltételezhetően az istálló vagy teljesen hiányzott, vagy olyan félig, esetleg teljesen földbe mélyített lehetett, mint amilyeneket a környező román lakosságnál még a néprajzi kutatás is fellelt (Kós K. 1989: 280).
A rendelkezésre álló építőanyag valószínű már a 18. században is eltérő faltechnikákat tett lehetővé a moldvai magyarok körében. Míg a Tatros és Ojtoz felső völgyében élők minden további nélkül hozzájuthattak a fenyő szálfákhoz, addig a távolabbiaknak a környezetükből kikerülő lombos fákkal kellett beérniük. Az anyagtól függetlenül azonban általános volt a keresztfejes boronafal, legalábbis a lakóépületeknél.
A szarufás tető szintén kizárólagos volt, lakóházat nem építettek más tetővel, mindössze egyes gazdasági épületeknél fordul elő a szelemen (Kós K. 1989: 244–245). Némely gazdasági építményeket kivéve a négyoldalú kontyolt nyeregtetőt náddal fedték.

28564. ábra. Csángó építmények: a) Lészped, b) Gyoszény, c) Nagypatak, d) Klézse
A lakóházaknál még a közelmúltban is szinte a teljes „fejlődési sor” összeállítható volt: az egyetlen helyiségből állótól egészen a nagy- vagy tisztaházzal rendelkezőig. A 18. században az utóbbiakkal természetesen még egyáltalán nem számolhatunk, az előbbiek tehették ki az épületállomány túlnyomó részét. A csángó ház jellegzetessége, hogy a magyar nyelvterületen itt van a legnagyobb jelentősége az épület és a bútor közötti átmenetnek, a falak mentén húzódó sárpadkának, a tőtésnek. Az egyetlen helyiségből álló lakóháznál vagy a lakóház egyetlen lakóhelyiségében közvetlenül a bejárat mellett van a tüzelőberendezés, mely a 20. században rendkívüli formai változatosságot mutat. Mögöttük azonban mindenütt felsejlik a zárt tüzelő, a kemence, mely még a közelmúltban is ott volt a régi házakban (Kós K. 1989: 262–267). A kemence nyílt tűzhellyel párosult, és volt valamiféle füstelvezetője is, bár ennek kora, múltja ismeretlen. Feltételezhető, hogy a 18. században a góg, tűzfogó, tüszejkürtő, hornya még nem volt ott a csángó házakban, megjelenésük összefügg a második, színnek nevezett helyiség elterjedésével. Azonban ennek idejét sem tudjuk, csak azt, hogy ez a bővítmény inkább közlekedőtér, esetleg tárolásra szolgál, és benne a zárt tüzelő, a kemence új jelenség.
A csángó gazdasági építmények többnyire szerényebb technikai kivitelűek, mint a lakóház, és feltételezhetően a múltjuk se nagy. Az istálló, a pajta újabb, régebben elegendőnek bizonyulhatott az elkerített telekrész, az akol. Az intenzívebb gabonatermesztéssel és a jószág istállóban tartásával függ össze a székely mintákat szerényebb léptékben követő csűrök elterjedése. Ezek azonban rendkívül újak, az elsők csak a 19. század végén 286tűntek föl, igazi terjedésük az 1930-as évekre tehető (Kós K. 1989). Meg kell még említeni a rendkívül változatos, kisebb, fonott falú gazdasági építményeket, a tyúkpajtát, a kustát, a pujkast, mely a kukorica tárolására szolgál, és sorolhatók még mindazon építmények, melyekkel feltehetően csak az utóbbi száz év során népesült be a csángó udvar.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages