ERDÉLY

Teljes szövegű keresés

281ERDÉLY
Erdély népi építészetének tagolódása még a 20. századi források alapján sem teljesen egyértelmű. A lakóház-tipologizálás Bátky-féle modellje egyetlen „keleti-magyar vagy erdélyi háztípus”-ról szól (Bátky Zs. 1930a: 116–123), és csak a „szamosi házterület” újabb keletű fogalma utal arra, hogy a lakóházak terén sem tekinthető Erdély egységesnek. Még inkább így van ez, ha a népi építkezés egészét vizsgáljuk.
A földrajzilag erősen tagolt, etnikailag sokszínű Erdély magyar falvainak építészete a 20. századra több kistáji formára oszlott. Ennek előzménye a 18. században az a két, illetve három építészeti övezet, melyek nem kizárt, hogy már akkor is kisebb egységekre oszlottak, vagy legalábbis magukban hordozták ezek csíráit. Úgy tűnik, hogy számolnunk kell ebben az időben egy közép- és egy délkelet-erdélyi nagytájjal, a harmadik pedig a Kárpátok láncolatán kívül élő moldvai magyarok építészete. A három közül csak a délkeleti tájak építészetét ismerjük bővebben, de ez is viszonylagos, mert a jelenkori vagy a közelmúlt jelenségeinek megértését nagymértékben nehezíti, hogy a történeti folyamatok tisztázatlanok.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT