Pápay Sámuel
Pápay Sámuel
Jóval tovább haladt e téren PÁPAY SÁMUEL,* ki 1770 március 8-án a zalamegyei Felső-Örsön született, Győr- és Veszprém-megyékből ideszakadt nemes családból. Középiskoláit Kassán és Pesten, jogi tanulmányait az egri lyceumban és – ennek bőkezű alapítója: gr. Esterházy Károly püspök további pártfogása mellett – a juratériát (1793–6.) a kir. táblánál Pesten végezte, s 1796-ban letette az ügyvédi vizsgálatot is. Ekkor veszi hirét, hogy az egri lyceumban megüresedett a magyar nyelv ás irodalom tanári szée. Pápay folyamodik s a püspök ki is nevezi, mert (saját lev. szerint) már egri jurista korában »nemcsak a törvényi tudományokban, de a magyar nyelv és literatura tanulásában is, az oskolai exameneken nyilvánságosan kimutatta előmenetelét.« Az irodalom iránti szeretet és lelkesedés még kassai tanuló korában ébredt fel benne; ép akkor működött ott B. Szabó D., Bacsányi és Kazinczy triásza, s ez utóbbinak már akkor lett lelkes tisztelője s ízléses munkáinak csodálója. Fejlett nyelvérzéke már arra is képessé tette, hogy Ivánkai Vitéz Imrének sajtó alá írt munkájában kijavítsa a hibás kifejezéseket. Ezt az érdeklődést aztán rendszeres tanulmány táplálta Egerben, hol Daykával és b. Révay Lászlóval buzdítgatták egymást, s pesti jurátus korában, annyira, hogy pártfogójának ajánlkozva, készséggel vállalkozott volna arra is, hogy a pesti egyetemen »tanítói próbát tesz« a magyar nyelv és irodalomból. De a püspök e nélkül is megbízott benne. S Pápay valóban nagy buzgalommal látott a tanításhoz, melynek anyagát legnagyobbrészt maga gyűjtötte s önállóan állította rendszerbe. Lelkes előrelátásaival sok buzgó hívet szerzett fejledező irodalmunknak s a fogságban szenvedő Kazinczynak, kinek munkáit követendő példákul idézte s olvastatta. Vitkovics Mihály, Pápaynak ekkori tanítványa, évtizedek múlva is hálával emlékszik vissza e »boldog órákra, melyek az ő lelkét a magyar nyelvhez édesítették és Kazinczy nevét nála imádásban hagyták.« (Vitkovics levele Kazinczyhoz 1812.) Pápay azonban négy év alatt nagyon belefáradt a munkába, többször betegeskedett, s mivel atyai pártfogója, Esterházy püspök is elhúnyt, a következő év (1800.) nyarán megvált tanári székétől s Pápára költözvén, ügyvédi gyakorlatot kezdett. Egy év múlva már Veszprémmegye tiszteletbeli ügyésze, majd 1802-ben – testvérbátyja kora elhúnyta után – gróf Esterházy Miklós devecseri s utóbb összes uradalmainak első ügyvéde lett.
L. bővebben: Az első magyar irodalomtörténetiró. Pápay Sámuel élete és irodalmi működése. Akadémiai székfoglaló. Irta dr. Badics Ferenc. Budapest, 1897. Athenaeum.
Pápai Sámuel arcképe és névaláírása.
