Xerxes, Xerses

Teljes szövegű keresés

Xerxes, Xerses, Ξερξης, ó-perzsául Ksâjarsâ. – 1. Dariusnak és Cyrus leányának Atossának fia, ki anyja befolyása folytán könnyü szerrel nyerte el a trónt (a 485. év őszén) idősebb mostohatestvérei ellenében. Hdt. 7, 2–5. Miután Aegyptusban a még atyja idejében kiütött lázadást leverte, Mardonius tanácsára, nem törődve nagybátyjának Artabanusnak intelmeivel, nagy előkészületeket tett a Görögország ellen indítandó háborúra, melyre a saját becsvágyán kívül még az udvarában tartózkodó Pisistratidák (illetőleg ezeknek eszköze, a jós Onomacritus) és a thessaliai Aleudák is folyotn ösztönözték. Hdt. 7, 9 skk. 480 tavaszán indult el Sardesből a cappadociai Critallában összegyült óriási seregével, két hidat veretett a Hellespontuson s ugy ment Therméig (a mai Saloniki), hol hajóhadával találkozott. Herodotos gyalogos hadseregének számát 1,700,000-re, lovasságát 80,000-re teszi, azonkívül szerinte kb. 1200 háromevezős hadihajója volt, úgy hogy összes embereinek száma az 5,000,000-t is meghaladta. Herod. 7, 186. Ez természetesen óriási túlzás. Ephorus (Diod. 11, 3, 7) és Ctesias (Pers. 23) a szárazföldi hadat csak 800,000-re becsülik, Busolt szerint 300,000 emberből és 1200 hajóból állott hadserege (Griech. Gesch. 2,2 671), míg Ed. Meyer (Gesch. des Alterth. 3, 375 l.) szárazföldi hadseregének számát 100,000-re, hajóéit (Salamisnál) 4–500-ra becsüli. Az óriási sereg Thessalián keresztül Atticáig nyomult előre (l. Perzsa háborúk); a salamisi tengeri ütközet után seregének nagyobb részével Xerxes visszafelé indult s 45 napi út után érkezett a Hellespontushoz Sestusba, innen aztán hazatért Sardesbe. A plataeaei és mycalei ütközetek után véglegesen lemondott Görögország meghódításának tervéről, s uralkodásának hátralevő 14 évét már csak élvezetek és asszonyi perpatvarok között (Hdt. 9, 108 skk.) töltötte. Alatta már egész határozottan mutatkoznak a perzsa birodalom romlásának előjelei, bár a persepolisi fényes építkezések (l. 894. á.) és még inkább az Africa körülhajózására kiküldött expeditio arról tanuskodnak, hogy a nagy vállalkozások iránti érzék még nem halt ki teljesen. Xerxest, a ki tulélte még az Eurymedon melletti vereséget (467-ben), 465-ben testőreinek vezére Artabanus meggyilkolta, ugyanaz, a ki valamivel később Dariust, a király legidősebb fiát is megölette öcscse Artaxerxes (I) által, úgy tüntetvén fel a dolgot, mintha Darius lett volna Xerxes halálának okozója. De mikor Artaxerxes ellen is fondorkodni kezdett, életével lakolt. Ctesias 29, 29. Justin. 3, 1 – 2. II. Xerxes, I. Artaxerxesnek egyetlen törvényes fia és utóda, kit pár hónapi uralkodás után mostohatestvére Sogdianus vagy Secydianus pár eunuchus segítségével meggyilkolt. Sogdianust ismét mostohatestvére Ochus (melléknevén Nothus), Hycrania helytartója, mint király II. Darius, ölette meg 424-ben. Ctes. 29, 44 skk. Diod. Sic. 12, 71. 108. SZI. GY.

894. Xerxes persepolisi palotája (reconstructio).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT