Phaeax
Phaeax, Φαιαξ. – 1. Erasistratus fia, athenaei szónok és államférfiú, Nicias ifjabb kortársa és Alcibiades ellenfele. Plut. Alcib. 13. 422-ben Siciliába küldték, hogy ott pártot szervezzen a syracusaei aristocrata párt ellen. Thuc. 5, 4 és 5. Visszatérése után kibékült Alcibiadesszel s vele együtt támadta meg Hyperbolust, kit azután számkivetett a nép. Plut. Alcib. 13. Nic. 11. Beszédeiből semmi sem maradt ránk. Mint szónokot így jellemezte Eupolis: λαλειν αριστος, αδυματωτατος λεγειν, «fecsegni tudott, a beszédhez mit sem értett.» – 2. Építő, ki a himerai csata után az agrigentumi építkezéseket vezette. Diod. Sic. 11, 25. GY. GY.
