Papyrus-gyüjtemények.
Papyrus-gyüjtemények. Az utolsó évtizedekben rendkívűl felszaporodott a papyrusok száma. Nevezetesen Aegyptus földje valósággal ontotta az ókor és pedig a görög világ e kiválóképen fontos maradványait, s megajándékozott új irodalmi remekművekkel is, mint Hyperides szónoklataival, Bacchylides költeményeivel, Herondas mimusaival s az Aristoteles-féle ’αϕηναιων πολιτεια-val. Fő lelőhelyeik: Herculaneum, Memphis, Thebae, This, Panopolis, Arsinoë (el Fayum), Letopolis, Hermonthis, Elephantine, Syene, Tell Gurob, Hermopolis magna, Socnopaeu Nesus és Oxyrrhynchus voltak. Mi itt tartalmukra való tekintettel az alább följegyzett irodalom útbaigazításai szerint, következőleg tehát csak a görög papyrusokat 3 csoportban ismertetjük: 1) az irodalmi jelentőségű papyrusok, 2) a nem irodalmi jelentőségű s 3) a magikus tartalmú papyrusok csoportjában. – I. Irodalmi jelentőségű papyrusok. Ezeknek főgyűjteményét Kenyon facsimilés kiadása adja Classical texts from Papyri in the British Museum (Oxford, 1891) czímmel kiegészítő publicatiók Wessely, Führer durch die Ausstellung der Papyrus Erzherzog Rainer (Wien, 1894), Grenfell-Hunt, Greek Papyri (Oxford, 1896, 1897), Mitteilungen aus der Sammlung der Papyrus Erzherzog Rainer, 6 kötet (Wien, 1887–1897), Grenfell-Hunt, The Oxyrrhynchus Papyri 2 köt. (Oxford, 1898, 1899), Mahaffy, The Flinders Petrie Papyri 1. kötet (Dublin, 1891), 2. köt. (London, 1893), függelék (Dublin, 1894) és Grenfell-Hunt, The Amherst Papyri 1 (London, 1900) czímű gyüjteményei. Ezekből azt látjuk, hogy a következő írókhoz vannak papyrusaink: Aeschines (in Ctesiph. 178–186. §§. 5. sz. Kr. u. Wien), Aeschylus (Καρες? 15 sor, 161 Kr. e., Paris, vele összetartozó Μυρμιδονες? 8 sor, 161 Kr. e., u. o.), Alcidamas (Μουσειον, töred., 3. sz. Kr. e., London), Alcman (lyr. töred. 3 hasábon, 5. sz. Kr. u., Paris, 7 sor hex. aeol-dór nyelvjárásban, 1. vagy 2. sz., Kr. u. London), Apollonius (lex. Homer., töred., 1. sz. Kr. e. Oxford), Apoll Rhod. (töred., Wien), Aratus (2 tör., a Kr. utáni időkből, Berlin), Aristophanes (Madarak 1057–1081. 1101–1127, Paris), Aristoteles (’αϕηναιων πολιτεια, 1. sz. végéről Kr. u., London; u. abból 2 tör., 4. sz. Kr. u., Berlin; analyt. post. 1, 71 B 19–72 A 38, 7. sz. Kr. u., Berlin), Aristoxenus (?ρυϑυιχα στοιχ. töred. 5 hasábon, 3. sz. Kr. u. London), Bacchylides (ódák, 1. sz. Kr. e., London), Basilius (levelek 2, 72A, 5, 77E, 6, 79B, 213,432B, 500, 239C, 5. sz., Berlin), Biblia (Zsolt. 12, 7–15. 4, 3. sz. Kr. e., London; u. a. 11,2–19, 6. 21, 14–35, 6, 7. sz. Kr. u., London; u. a. 11,16–12, 4, Berlin; Salamon éneke 1, 6–9,7. vagy 8. sz. Kr. u., Oxford; Ézsaiás 38, 3–5. 13–16, 3. sz. Kr. u., Wien; Ezekiel 5, 12–6,3 3. sz. Kr. u., Oxford; Zacharias 4–Malakias, 7. sz. Kr. u., Graf-papyrus; Máté 1, 1–9,12, 14–20, 3. sz., London; 18. töred., 4/5. sz., Wien; Márk 15, 29–38, 4. sz., Wien ; Lukács 5, 30–6, 4, 4. sz., Paris; u. a. 7, 36–43. 10,38–42,6. sz., Wien; János 1, 29, 7. sz., Wien; corinthusiakhoz int. 1. lev. 1, 17–20 .6, 13–18. 7, 3. 4. 10–14 töredékesen, 5. sz., Kijev; u. a. 1. 25–27. 2, 6–8. 3. 8–10. 20, 5. sz., Szinai; nem canonikus iratok, 7 sornyi tör., 3. sz., Wien; λογια χυρταχα, töred., 3. sz., London), chronologikus értekezés (töred. 6 hasábon, 3. sz. Kr. u., London), alexandriai Cyrillus (de adoratione p. 242E–250D. 286B, 6. vagy 7. sz.Kr. u., Dublin), Demetrius (philos. mű, 1. sz. Kr. u., Nápoly), Demosthenes (töred. lexicon in Aristocratemhez, 5. sz. Kr. u., Berlin; de corona p. 308, töred., 3. sz. Kr. u., London; 3. levél végén hiányos, 1. sz. Kr. e. London; de falsa leg. 10. §. töred., 1, vagy 2. sz. Kr. u., Oxford; contra Leptinem 84–91. §-ok, 1. vagy 2. sz. u. Kr. u., Berlin; in Midiam 41. s. 42. §., 4. vagy 5. sz. Kr. u., Whitehouse; u. a., hypoth. s commentarius-részlet, 1. sz. Kr. u., London; u. ahhoz lexicon, töred., Wien; olynthusi besz. 2, 10. s. 15. §§-ok, töred. 1/2. sz. Kr. ., Rossall-iskola; 3. Philippica, töred., London; contra Phormionem 5–7. §., töred., 2. sz. Kr. u., Oxford; προοιμια δημηγοριχα 26–29. §§-ok, 1/2. sz. Kr. u., London), Dioscorides (10 töred., Leyden), dráma (anonymusok: Iphigenia-töred., 3. sz. Kr. e., London; 18 soros comoedia töred., 3. sz. Kr. e., London; 28 soros tragoedia töredék, 3. sz. Kr. e., London; 20 soros töredék, 3. sz. Kr. e., London; Pap. DCLXXXVIIIa, 3. sz. Kr. e., London; DCLXXXVIIIb, 3. sz. Kr. e., London; DCXC, 3. sz. Kr. e., London; DCXCIa, 3. sz. Kr. e., London; DCXCIb, 3. sz. Kr. e., London; DCXIV, 3. sz. Kr. e., London; 14 soros töred., a Kr. e. 161 előtti időből, Paris; 5 soros comoedia-töred., 1. vagy 2. sz. Kr. u., London; CDLXXXIVd, 2. sz. Kr. u., London; 20 soros comoedia-töredék, 2/3. sz. Kr. u., London; 10 soros töredék, Berlin), elegikus költészet (anonymusok: 24 soros töred., 3. sz. Kr. e., London; 18 soros töred., 2. sz., London), epikus költészet (anonymusok: két Kr. e. 3. századbeli töredék 10 sorban, Oxford;CDLXXXIVe, 2. sz. Kr. u., London; CCLXXIII, 2/3. sz. Kr. u., London; 54 soros töred. (Homerus-cento), 4. sz. Kr. u., Limmerick?; 4 soros idézet, 4/5. sz. Kr. u., Paris; Phineus-töredék, Wien; 5003. sz., 4. sz. Kr. u., Berlin), Epicharmus (4 soros töred., 3. sz. Kr. e., London, ’Οδυσσευς αυτομολος, 10 soros töred., 1/2. sz. Kr. u., Wien), Epicurus (különböző művek, 1. sz. Kr. u., London), epigrammaköltészet (anonymus, 1/2. sz. Kr. u., London; töred. egy gyüjteményből, 3. sz. Kr. e., Oxford; töred. egy gyüjteményből, 3. sz. Kr. u., London), Euclides (2, 5, 3/4. sz. Kr. u., London), Eudoxus (csill. értek., 2. sz. Kr. e., Paris), Euripides (Antiope, 123 soros töred., 3. sz. Kr. e., London; ennek 3 soros töredéke anthologiából, 3. sz. Kr. e., London; Medea 5–12, Kr. e. 161 előtti időből, Paris; Orestes 339–343, zenei jegyekkel, Kr. u. 1. tájáról, Wien; 1062–1090, 2. sz. Kr. u., Genf; Rhesus 48–96, 4/5. sz. Kr. u., Paris; Temenides? 44 soros töred., Kr. e. 161 előtti időből, Paris; Ino? töred., London; Melanippe? 8 soros töred., 3. sz. Kr. u., London), grammatika (anonymus; töred., 1. sz. Kr. u., Wien), Gregorius Nyssaeus (Mózes élete, kivonatosan, 5. sz. Kr. u., Berlin, Hermas (Pastor, Mand. 11, 9, 3/4. sz. Kr. u., London; Sim. 2,7–10. 4, 2–5,3. sz. Kr. u., Berlin), Herondas (mimusok, 1/2. sz. Kr. u., London), Herodotus (1, 76, 2/3. sz. Kr. u., London; 105–106, 3. sz. Kr. u., London),174–182. 210–221 [= papyrus Naville], 5. sz. Kr. u., Genf; u. a. 251–266. 283–296. 313–329. 346–361. 686–709. 718–740. 748–812. 817–828. scut. Herc. 5–30, 434–440. 465–470. Kr. u. 400 tájáról, Paris; u. a. 210–238. 260–270, 4/5. sz., London; 6 sor a χαταλογος-ból, 3. sz. Kr. e., London); Homerus (Ilias 1, 37–54. 65–67. 2. sz. Kr. u., Genf; 1, 129–150, 2. sz. Kr. u., London; 1, 273–362, 2. sz. Kr. u., Gizeh-muzeum; 1, 298–333, 1/2. sz. Kr. u., Oxford; 1, 506–507. 2, 1–6. 45–49. 111–115, 155–157. 200–205. 223–228. 245–252. 289–292. 331–337. 345–382. 391–404. 411–422. 433–446. 454–470. 472–486. 488–492. 494–510. 516–531. 538–560. 562–598. 601–521. 624–686. 692–731. 735–753. 755–841. 843–877 scholionokkal, 2. sz. Kr. u., Oxford; töredékek az Ilias 1., 2., 4., 8., 11. és 17. énekeiből, összesen vagy 181 sor, Wien; 2, 101–4, 40 [2, 494–877] 3. sz. Kr. u., London; 2, 730–828, 2. sz. Kr. u., London; 2, 745–764, 1/2. sz. Kr. u., London; 3, 317–337. 342–372, 4, 1–28. 56–69. 74–79. 111–150. 159–192. 198–201. 208–245 256–293. 303–345. 352–544, 1. sz. Kr. u., London; 4, 81–95, 1/2. sz. Kr. u., Genf; 4, 109–113, 3. sz. Kr. e., London; 4, 191‘219, Kairo, Gizeh-múzeum; 5, 731–734. 815–818. 846–850, 2. sz. Kr. u., London; 6,1–39, 1. sz. Kr. u. Paris; 6, 90–100. 119–125, 2. sz. Kr. u. London; 6, 327–353, 1/2. sz. Kr. u., Genf; 8, 64–75. 96–116, 1/2. sz. Kr. u., Oxford; 8.-ból töred., 2. sz. Kr. e., Gizeh-múzeum; 8, 217–219. 249–253, 3. sz. Kr. e., London; 8, 433–447, Berlin; 11, 502–537. 3. sz. Kr. e., Oxford; 11, 788–12,11, 2. sz. Kr. e., Genf; 12, 178–198, 3. sz. Kr. u., Oxford; 13,26‘47. 107–111. 149–173, 1/2. sz. Kr. u., Paris, vele összetartozik 13, 143–150. 2. sz. Kr. u. Roma; 13, 1–10. 38–50. 73–87. 149–437. 456–653. 658–674. 740–747. 14, 120–293. 322–394. 397–522, 1. sz. Kr. u., London; 17, 102–115. 142–152, 2. sz. Kr. u., Wien; 18,1–218. 311–617, 1. sz. Kr. u., London; 18,1–22.29–33.77–92,98–121. 125–136. 152–161. 168–175, 227–230. 273–275, 279–288. 320–349. 359–371. 387–394. 398–410. 412–425. 442–450. 455–465. 467–477. 479–492. 501–518. 534–543. 563–578–617, 2. sz. Kr. u., London; 18, 475–499. 518–535. 544–561, 2. sz. Kr. u., Paris; 20, 36–110, 2. sz. Kr. u., Gizeh-múz., 21, 387–399. 607–611. 22, 33–38. 48–55. 133–135. 151–155. 160–262. 340–344. 23, 159–166. 195–200. 224–229, 3. sz. Kr. e., Oxford; 21, 544–609. 22, 390–435, Berlin; 23, 1–79. 402–633. 638–897. 24, 1–83. 100–144. 150–243. 248–282. 337–341. 344–351. 382–387. 402–479. 490–520. 536–548. 559–579. 596–611. 631–657. 671–729. 737–743. 754–759, 1. sz. Kr. e., London; 24, 127–804 [= Homerus Bankesianus], 2. sz. Kr. u., London; Odyssea 4, 267–278. 283–294. 319–335.352–366. 389–497, scholionokkal, 1. sz. Kr. u., London; 3, 364–375. 384–402, Genf; 5, 346–353, 3. sz. Kr. u., Oxford; 14, 15–24. 36–60. 71–86. 374–376. 378–381. 417–409, 430–441, 7. sz. Kr. u., Berlin; 15-ből töred. Gizeh-múzeumban; lexicon az Ilias 1. énekéhez, töredékesen, 5. sz. Kr. u., Berlin; commentarius és paraphrasis az Ilias 1. énekéhez, töred. 3/4. sz. Kr. u., Paris; paraphrasis az Ilias 4. énekéhez, töred., Wien), Hyperides (in thenogenem, Csonkán, 2. sz. Kr. e., Paris; in Demosthenem, töredékesen, pro Lycophrone, csonkán, pro Euxenippo, 1. sz. Kr. u., London, töredékek Parisban és Rosall-schoolban; oratio funeralis, csonkán, 2. sz. Kr. u., London; in Philippidem, csonkán, 1. sz. Kr. e., London; iambicus scazon (anonymus, töred., 3. sz. Kr. u., London), irodalmi critika (anonymus, az istenek neveiről, töred., 2/3. sz. Kr. u., Berlin; Aesopus élete, 6. sz. Kr. u., Szankt-Peterburg; Secundus philosophus élete, 2. sz. Kr. u., u. o.), Isocrates (de antidosi 83. s. 87. §. töed., 1/2. sz. Kr. u., London; contra Nicoclem 1–30. §, 3. sz. Kr. u., Marseille, u. a. 2–4. §. töred., 4. sz. Kr. u., Wien; de pace 1–61. §. töredékesen, a többi ú. sz. teljesen, 1/2. sz. Kr. u., London; Philippus 114–117.§-ok, 1/2. sz. Kr. u., Wien; Eugaroshoz critikus fejtegetése egy anonymusnak, 1/2. sz. Kr. u., Wien), lyrikus költészet (anonymusok: 2 töred. a 3. sz.-ból Kr. e., London; 20 töred., Paris; 3 hasábos részlet, 2. sz., Kr. u. Gizeh-múzeum), Menander (γεωργος, körülbelül 80 soros töred., 4/5. sz. Kr. u., London), mimus (anonymus, csonkán, 3. sz. Kr. u., London), nyelvjárásról szóló értekezés (anonymus, 14 hasábon, csonkán, Kr. e. 161 előtti időből, Paris), orvostudomány (anonymus, értekezése Menon ιατριχα-iból való kivonatokkal, 1/2. sz. Kr. u., London; a fogorvostudományba vágó töredék, 1/2. sz. Kr. u., London), Pherecydes (πεντεμυχος, töred., 3. sz. Kr. u., Oxford), Philo (τις ο των ϑειων χληρονομος és περι γενεσεως ´’Αβελ. 6. sz. Kr. u., Gizeh-múzeum), Philodemus (különböző munkák, 1. sz. Kr. u., Napoli), philosophia (anonymusok, Pap. DCXII, 3. sz. Kr. e., London; 5 kis töredék a 3. sz.-ból Kr. e., Oxford; DXCIb., töred. a 3. sz.-ból Kr. e., London; több herculaneumi tekercs, 1. sz. Kr. u., Napoli; DCCXXXIV, töred., 2. sz., London; CLXXXIV, ethica-töredék, 2/3. sz. Kr. u., London; CCLXXV. ethica-töredék, 3. sz. Kr. u., London; aesthetica-töredék, Wien), Plato (Gorgias pp. 504B–E. 505–A, 3. sz. Kr. u., Wien; Laches, töredékek pp. 181B–182A-ból, 2. sz. Kr. u., London; pp 190B–192A, kihagyásokkal, 3. sz. Kr. e., Oxford; leges 9, pp. 862–863. 3. sz. Kr. u., London; Phaedo, pp. 67E–69A. 79C–81D. 82A–84B kihagyásokkal, 3. sz. Kr. e., London; köztársaság 10, pp.607–608, 3. sz. Kr. u., London), politika (a maced. királyhoz intézett levének töredéke a 2/3. sz.-ból Kr. u., London), Posidippus (2 epigramma 20 sorban, 2. sz. Kr. e., Paris), regény (anonymusok: Heracles kalandjairól töredékek, 3. sz. Kr. e., London; Ninus kalandjai, töredékek, 1. sz. Kr. e., Berlin; Metiochus és Parthenope, töred., 2. sz. Kr. u., Berlin; hajótörést elbeszélő töredék, 1/2. sz. Kr. u., Dublin; papyr. CCLCCIV, 2. sz. Kr. u., London), Sappho (5 stanza töredéke, 3. sz. Kr. u., London), Sophocles (Oed. Tyr. 375–385. 429–441,5. sz. Kr. u., London), szaktudományok (anonymusok: földmérésre vonatkozó töredék, 1. sz. Kr. u., Amerika?; 13 töredék egy optikai értekezésből, Paris; chemikus excerptumok, 3/4. sz. Kr., u., Leyda; mathematicába vágó értekezés, 7. sz. Kr. u., Gizeh-múzeum; csillagászati értek. töredéke, Wien), szentek élete (anonymus: töredékek Szent Ábrahám és Theodora életéből, 6. sz. Kr. u., Paris), szónoklat (anonymusok: 1. sz.-ból Kr. u. való töred., Paris?; 1. vagy 2. századbeli Kr. u. töredékek, Paris?; 3 rhetorikus fogalmazványból részek, 1. sz. Kr. u., London; magánügyben mondott beszéd 2 hasábon, 2. sz. Kr. u. Gizeh-múzeum), theologia (anonymusok: 16 soros töredék, 6/7. sz. Kr. u., London; 32 soros töredék, 6/7. sz. Kr. u., London; 32 soros töredék, 6/7. sz. Kr. u., London; ascensio Essaiae, részletek a 2. és 4. fej.-ből, London?; 46 soros töredék, 6/7. sz. Kr. u., London; 26 soros töredék, 6/7. sz. Kr. u., London; CCCCCLXII, 6/7. sz. Kr. u., London: CCCCLIV, 6/7. sz. Kr. u., London; töredék, Berlin; 4. sz.-ból Kr. u., töredék, London), Thucydides (2, 7. 8. 2/3. sz. Kr. u., London; 4, 36–41, 1/2. sz. Kr. u., London), történettudomány (anonymusok: νομιμα βαρβαριχα, töred., 3. sz. Kr. e., London; Λαχεδαιμονιων πολιτεια, a Laches-papyrus rectióján, töred., 2. sz. Kr. u., London), Trypho (τεχνη γραμμ., csonkán, 4. sz. Kr. u., London), utazás (Athenaei leirása és a Piraeus, 2 töred., 2. sz. Kr. u., London?), Xenophon (Cyropaedia, 5. 2,3–3,26, töred., 2. sz. Kr. u., Wien; hellenica 1, 2, 2–5, 8, töred., 3. sz. Kr. u., Wien; 3, 1, három hasábon, 2. sz. Kr. u., London; emlékiratok 1, 3, 15. 4,1–3,3/4. sz. Kr. u., London). – II. Nem irodalmi jelentőségü papyrusok. Ezek különböző publicatiókban vannak közölve. A legrégibb az ú. n. Charta Borgiana, melyet 1778-ban találtak Gizehben és melyet Nic. Schow tett közzé 1788-ban Romában. Nemsokára ezután Furia, Boeckh s Letronne, majd Peyron már nagyobb publicatiója jelent meg Papyri Graeci regii, Taurinensis musei Aegypti (Torino 1826) czímmel, melyet 1842-ben követett Schmidt műve Die griechischen Papyrusurkunden der königl. Bibliothek zu Berlin. A legtöbb papyrusra azonban az utolsó évtizedekben egyrészt angol tudósok, másrészt Rainer m. kir. herczeg tettek szert, s ezekről az érdeklődő a czikk elején közölt kimutatáson kívűl főleg még a következő publicatókban találhat felvilágosítását: Kenyon, Greek papyri in the British Museum, Catalogue with Texts 1 (London, 1893), 2 (u. o.1898); u. a., Catalogue of Additions to the Departement of inscripts in the British Museum (London, 1888–1893), 390–450. lapokon, Wessely, Corpus papyrorum Raineri 1 (Wien, 1895); u. a., Die Pariser Papyri des Fundes von El-Faijum (Wien, 1889); u. a., Die griech. Papyri Sachsen’s (Berichte der kön. sächsischen Gesellschaft der Wissenschaften, 1885). Wilcken, Arsinoetische Steuerprofessionen u. verwandte Urkunden (Sitzungsberichte der kön. Akad. zu Berlin, 1883); u. a., Actenstücke aus der kön. Bank zu Theben in den Museen von Berlin, London, Paris (u. o. 1886); u. a., Krebs és Viereck, Griech. Urkunden aus den Museen in Berlin I. köt. (Berlin 1892–95; a II. köt. latin papyrusokat tartalmaz; a III. köt. megjelenőben). Leemans, Papyri Graeci musei antiquarii publici Lugduno-Batavi I. köt. (Leyda 1843), II. köt. (u. o. 1885). J. Nicole, Les papyrus de Genčve I. köt. 1. r. (Genf, 1896). Minthogy a sok ezer papyrust itt fel nem sorolhatjuk, csak egyeseket, melyek a görög régiségtudományra különösen fontosak, fogunk fölsorolni. Ezek: 1) Charta Borgia, 2. sz. Kr. u., Napoli, χατανδρα των απεργασαμενων εις τα χωματιχα εργα. 2) Nechutes okmány, birtokeladási szerződés, 2. sz. Kr. e., Leyden. 3) Antigraphum Greganum, αντιγραϕον συγγραϕης Αιγυπτιας, περι νεχρων εϖ Φυναβουνου γενομενης, Paris. 4) Zois papyrusok, adófizetésre vonatkozólag, 2. sz. Kr. e., Wien, 5) Artemisia papyrus (Artemisia átkot mond a férje fejére), 3. sz. Kr. e. Wien. 6) Papyrus Casati (Horos «των εχ των Μεμνονειων χοαχυτων» házat és fölügyeleti jogot ád el), 2. sz., Kr. e., Paris. 7) Hermias papyrusok (Hermias pörös ügye), 2. sz. Kr. e., 3 papyrus Parisban, illetőleg Torinóban. 8) Papyrus Testa I (kölcsönvételi szerződés), 7. sz. Kr. u., Paris. 9) Parisinus 69 (Leontas, ’ Ομβοι-i στρατηγος naplója), 3. sz. Kr. u. 10) Parisinus 62 (adófizetés és bérlésre vonatk.), 2. sz. Kr. u. 11) Taurin. XIII (törvényszéki jegyzőkönyv), 2. sz. Kr. e. 12) Parisin. 13 (folyamodvány), 2. sz. Kr. e. 13) Parisin. 9 (számadás), 2. sz. Kr. u. 14) Atheniensis II (háztartási kiadások jegyzéke), bizonytalan időből. – III. Magikus papyrusok. Ezek jobbára szerelmi varázslatokat és bűvöleteket tartalmaznak. Legelőször Parthey közölt ilyeneket Zauberpapyri czímmel az Abhandlungen der kön. Academie zu Berlin 1865. évf.-ban s Leemans fentebb idézett munkájában, később Wessely, Griechische Zauberpapyrus von Paris und London (Denkschr. d. kais. Akademie der Wissensch., Wien, 1888) és Neue griech. Zauberpapyri (u. o. 1893) czímű munkáiban, olvasható szövegeket Dieterich, Abraxas (Leipzig, 1891) czímű művében adott. V. ö. hozzájuk Riess értekezését is Notes, critical and explanatory, on the magical papyri, a Classical Review 10. (1896.) évf.-a 409–413. ll.-n. Nevezetesebb papyrusok ezek: 1) Parisimus Gr. Nro 3378, 1. sz. Kr. u., Dioscorus Sarapionra kilenczszeres szerelmi varázsot olvas. 2) Pap. CXLVIII, 2/3. sz. Kr. u., London; magikus invocatio egy nő szerelme biztosítására. 3) Pap. CXXI, 3. sz. Kr. u., London; a leghosszabb magikus papyrus; 1–148. ’Ομηρομαντια, cento, 149–185 receptek és formulák, 186–973 varázsmondások és magikus invocatiók, közte a 668–678. sorokkal egy a Pap. XLVI-on ismétlődő Hermes-hymnus. 4) Pap. CXXII, 4/5. sz. Kr. u., London; 4 varázsmondás s a Napistenhez írt hymnus (kiadva Ábel Orphica, 291–291. l.-n is). 5) Pap. XLVII vagy Pap. Anastassy 5, 3. sz. Kr. u., London; Apollo-hymnus. 6) Suppl. gr. 574, 4. sz. Kr. u., Paris; 3274 sorból álló varázspapyrus; a 2902–2939. sorok Aphrodite-hymnust, 2522–2566 Hecatéhez, 2242–2343 Μηνη-hez (a holdistenséghez) intézett hymnust tartalmaznak. 7) Berlini Pap. I, 4. sz. Kr. u., utasítások invocatióra és szellemidézésekre, a 81–100. sorokban Apollo-hymnusszal (kiadta 81-ből, London, horoscopia Τιτος Πιτηνιος számára. 10) Fazekasjóslat, 58 sor, Aegyptus jövő sorsáról, 3. sz. Kr. u. Wien. – A papyrusgyüjtemények és papyrusok irodalma össze van állítva a következő munkában: Kenyon, The palaeography of Grek papyri (Oxford, 1899) 129–153. ll.-on. V. ö. azonkívűl: P. Couvreur, Inventaire sommaire des textes grecs classiques retrouvés sur papyrus, Revue de philol. 20 (1896) 165–174. l. C. Häberlin, Griechische Papyri, 6 közl., Centralblatt für Bibliothekswesen 14. (1897.) évf. 1–13. 201–225. 263–283. 337–361.389–412,473–499. ll. P. Viereck, Bericht über die ältere Papyruslitteratur, Bursian’s Jahresber. 98 (Leipzig, 1899), 135–186. ll. Ad. Bauer, Die Forschungen zur griech. Geschichte in d. Jahren 1888–1898 (München, 1899) 66–92. ll. V. R.
