Locatio
Locatio, – 1. A haszonbéri szerződés, melyet a bérbeadó locator és bérlő, conductor, szoktak megkötni. A bért mercesnek, pretiumnak vagy pensiónak hivták. Ilyen szerződést rendesen házak vagy földbirtokok bérbeadásánál kötöttek, ez utóbbinál rendesen öt évi időköz volt érvényben, mindig mart. 1-től számítva. – 2. Lec. cond. operum volt azon megállapodás, melynek alapján az egyik fél a másikat meghatározott összegért valami munka elvégzésével bizta meg; amazt locatornak emezt conductornak, mancepsnek, redemptor oerisnek vagy susceptornak nevezték. Ily módon adták ki az állami és a magánépítkezéseket is. A lex aperi faciundo részletesen magában foglalta a kölcsönös feltételeket. SZ. GY.
