Hierosolyma

Teljes szövegű keresés

Hierosolyma, τα Ιεροσολυμα vagy csak Σολυμα, a kujundsiki ékiratokban Urszalima, a hieroglyphákban Salem, a hébereknél Jerusolajim (a béke öröksége), az araboknál El-kudsz (a szent), a törököknél Kudusz Serif (a magasztos szent). Palaestina fővárosa, Jeruzsálem, egy 760 méter magas, vizben szegény mészkő fensíkon fekszik, mely a palaestinai hegyhátnak főlánczával függ össze s Északot és Északnyugatot kivéve mély völgyekkel van körülvéve. Keleten van a Kidron később Josaphat völgye, Délen és Nyugaton a Ben Hinnom völgye. Az ókorban ezt a fensikot egy völgy metszette ketté, melyet Jézus idejében Tyropoeon (a sajtosok) völgyének neveztek s melynek nyoma ma a város falain kívül levő keresztvölgyben láthatók. Ezt a völgyet később a város kiépítésénél feltöltötték és a mélyedésnek nyomait a városban csak csekély hajlásban vehetők észre. Strab. 16, 759 skk. Jeruzsálem 54 kilométernyire fekszik a Földközi tengertől és 22 kilométernyire a Holt tengertől. A várost köröskörül magaslatok környékezik. A Kidron völgye felett van az Olajfák hegye (Dsebel et Tur), ettől Délre ennek egyik nyulványa a Botrányok hegye (D. Batu el Hava), így nevezve el, minthogy e hegyen áldozott Salamon király a pogány isteneknek. A várostól Délre van a Gonosztanács hegye, mely nevét onnan kapta, hogy itt lakott Kaifás, kinek házában tanácskoztak a zsidók papjai Krisztus elvesztése felett. Tovább Északra van a Scopus hegy, a honnan Titus és legiói a pusztulásra szánt városra tekintettek. A várost egy 7 kilométer kerületű és 12 méter magasságra emelkedő kőfal veszi körül 34 toronynyal. A városba nyolcz kapu vezet, melyek egyike be van falazva. Ezek a következők: 1) Jafa kapu (Bab el Khail), 2) Uj kapu (Bab Abdul Hamid), 3) Damascus kapu (melyet az arabok számtalan oszlopai és tornyai miatt Oszlop kapunak, Babel Amud, neveznek). Északnyugaton ez az egy kapu vezet a városba. A hozzá közel eső 4) Herodes kapu (Bab esz Szahini) most csukva van. Tovább Keletre van 5) a Szent István kapu, mely Mária sírjához vezet, miért is az arabok Boldog asszony kapujának (Bab Szitti Marjam) nevezik. Ezen kapu előtt kövezték meg Szent István első vértanúit. A szintén keletre fekvő 6) Arany kapu (Bab ed Daherije) rég óta be van falazva, mert közvetlenűl a szétdúlt nagytemplomra nyílott s a mohammedán legenda szerint ezen fogna bejönni a hódító, ki a várost tőlük visszafoglalja. Ezt a kapút régen csak egyszer nyitották ki évente, Virágvasárnapján, mert a szent hagyomány szerint az Üdvözítő ezen vonult be a városba. Délen van 7) a Szemét kapú vagy Afrikai kapu (Bab el Magaribe) és 8) a Sion kapu vagy a bennszülöttek szerint Dávid próféta kapuja (Bab en Nebi Daud), minthogy közelében van Dávid király sírja. A szent város történetét egész Ábrahámig lehet visszavinni. Melchizedek, Szálem királya, kenyér és boráldozatot hozott az Urnak, midőn Ábrahám megveri Kadorlaomert és többi ellenségeit. Mózes 1, 14, 18. De sokan kétségbe vonják, hogy ez a Szálem volna a későbbi Jeruzsálem. Később, mint a jebuziták városa, Jebusz nevet visel. Dávid (1010. Kr. e.) elfoglalja és székvárosává teszi. Hogy Szin vára Dávid városával együtt nem a nyugati halmon épült, melyet ma Szionnak neveznek, hanem a keleti úgynevezett Moriah hegyével azonos, kétségen felül áll. Salamon (970 körül) Moriah hegyén, melyet előbb terraszszerűen feltöltetett, fényes templomot épített az Urnak és libanusi cedrusból palotát magának. A nyugati felső várost (a szorosabb értelemben vett Jerzsálemet) és a keleti Dávid városát kőfallal vette körül. Későbbi királyok, különösen Jotham (740 körül), Hiszkia (700 körül) és a Manassze (660 körül) idejében a Sziontól Délre fekvő Ophel domb és az óvárostól Északra keletkezett újváros körül egy második falat húztak. A Nebukadnezar alatt (588 nyarán) történt feldulás és a zsidóknak Cyrus idejében (536) való visszatérése után Ezra és Nehemia (450 körül) a várost régi területén kettős kőfallal vették körül és a templomot felépítették. A syriai királyok 170 körül Kr. e. Acra várát építették a templomtól Északnyugatra, melytől az egész városrész nevét vette. A Makkabaeusok azt lerontották és a templomhegy védelmére építették a Baris várat. Herodes még jobban megerősítette és Antonius triumvirről Antoniának nevezte. A templomot nagy fénynyel ujra építette és a felső város északnyugati részében palotát emelt magának, melyet három bástyatoronynyal megerősített, továbbá Délre ettől szinházat, a templomtól pedig Nyugatra tanácsházat építtetett. I. Herodes Agrippa (41–44 Kr. u.) a városhoz csatolt Bezetha halmot egy harmadik kőfallal bekerítette. Jeruzsálemet 70-ben Kr. u. aprilistól septemberig tartó makacs védelem után Titus bevette (longe clarissima urbs orientis, non Judaeae modo, mondja Plinius 5, 15) és elpusztította. Tac. hist. 2, 4. 5, 1. 8 skk. Dio Cass. 66, 4 skk. Oros. 7, 9. Joseph. bell. Jud. Hadrianus alatt 130-ban Kr. u. Aelia Capitolina név alatt ujra felépítik a várost, de Ophel és a nyugati hegynek kizárásával s lényegileg ma is ezen határok között van. A Bibliából ismert helyek közül a Bethesda tava valószínűleg a templomtól Északra, Siloa tava az Ophel hegy déli lábánál, Gethsemane kertje az Olajfák hegyének nyugati lejtőjén, a Kidorn patakán túl feküdt, Golgotha hegye a hagyomány szerint a mai keresztény negyedben fekszik, mely akkor a város (tervrajzát a 459. á. mutatja) falain kívül volt. A szent sir a Golgotha közelében volt. Mindkettő ma egy nagy templomban van egyesítve. L. bővebben Erődi B. A Szentföldön czímű művének Jeruzsálem czímű fejezetét. E. B.
Josephus régi fala

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT