Dactyli Idaei

Teljes szövegű keresés

Dactyli Idaei (Cic.-nál Digiti), Δακτυλοι Ιδατοι, az Idahegyi nagyasszony daemonjai, fegyverkovácsok és bűbájosok (γοητες). Eredetileg óriások, a kik a vas feldolgozását feltalálják és művészetté fejlesztik. Lassankint egyéniségök oda fejlődik, hogy művészt jelentenek általában, sőt bűbájost. Őshazájok Phyrgia, számuk eredetileg három, nevök: Celmis (az olvasztó), Damnameneus (a kalapács) és Acmon (az üllővas). A nagyasszonytól tanulták a vas feldolgozásának titkát, de aztán Samothracéba is átmentek, a hol Orpheusnak tanítói voltak (Diod. Sic. 5, 64); ők találták fel az ephesusi ráolvasásokat és a zenei rythmust (innen a «dactylus» versláb neve), a mint hogy ők tanították meg a helleneket legelőször a lantverésre. Mint Rhea Cybele istenasszony művészi szolgái a mythologiai felfogás tükrében összevegyülnek a corybasokkal és curesekkel, helylyel-közzel a samothracéi cabirusokkal és telchinekkel is. Rhea Cybele tiszteletével kapcsolatban kerűlnek Creta szigetére, a hol már öten vannak és egy hagyomány szerint azokból a porszemekből keletkeztek, melyeket Zeus születésekor Anchiael nympha háta mögé hajított. Apoll. Rhod. 1, 1129. Olympiában Heracles is mint a d. egyike szerepel; testvérei és társai: Paeonius, Epimedes, Iasias, Idas (Acesidas).Cretáról az Ida hegyéről jönnek és Heracles alapját veti meg az olympiai játékoknak. Így a d. I. száma lassankint felszaporodik elébb 10-re (5 férfi, 5 asszony), azután 52-re, utoljára épenséggel 100-ra (talán összefüggésben a cretai városok szaporodásával). V. ö. Lobeck, Aglaophamus, 1156. Welcker, Götterlehre 2, 240. L. M.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT