Callisthenes

Teljes szövegű keresés

Callisthenes, Καλλισϑενης. – 1. Aristoteles unokaöcscse, szül. 360-ban kr. e. Olynthusban. Nagybátyja és Theophrastus oktatásában részesülvén, Athenaeben telepedett le és ott különösen történetirással foglalkozott. Nagy Sándort elkisérte ázsiai hadjárataiban, de utóbb szókimondásával megharagította a királyt, úgy hogy ez őt, miután még összeesküvés gyanujába is keveredett, börtönbe vettette, a hol meg is halt. Plut. Alex. 52. Arr. exp. Alex. IV, 14. – Történeti művei: 1) Ελληνικα, 10 könyvben, 387–357, az antalcidasi békétől a phocisi háborúig; 2) περι του ιερου πολεμου (a phocisi háború); 3) Μακεδονικα és Θρακικα talán egy περιπλους is; 4) N. Sándor ázsiai hadjáratait Περσικα czímű művében tárgyalta. Természetrajzi tanulmányaira utal Plinius. Ind. ad hist. nat. XII, XIII és Chalchid. in Tim. 340. Történeti iratait sűrűn használták föl N. Sándor későbbi történetirói. V. ö. Westermann, de Call. Olynth. … comm. (Lipcse, 1838–1842). Töredékeit l. Geier, Alex. hist. script. 232–272. l. és Müller, script. rerum Alex. (a Didot-féle Arrianus függeléke, Páris 1846, 1868). – C. nevéhez fűződik N. Sándor regényesen megirt története, mely valószinűleg a Kr. u. II. században készült Alexandriában és a III. század keleti császárjai alatt bővült. Pseudo Callisthenes e munkája, melyet latin, syriai és armeniai nyelvre is lefordítottak, legfontosabb forrása volt a Sándor-monda középkori feldolgozásainak. Kiadta Müller (Didot-féle Arrian.) és Meusel (Jahrb. f. class. Phil. 1871). v. ö. Zacher, Pseudo-Callisthenes, Halle 1867. – 2. Attikai szónok, ki a phocisi háború végén Philippus közeledtére védelmi állapotba helyezte a várost; utóbb azok sorában említik, kiket Herpalus megvesztegetett. Nem bizonyos, hogy a Dinarchus készítette ειςαγγελια, κατα Καλλισϑενους ő reá vonatkozik-e. SCH. S.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT