VÁCZ.
VÁCZ. Vacium Vatzen. Régi híres, és jeles Püspöki Város Pest Vármegyében, földes Ura a’ Váczi Püspök, és Káptalanbéli Uraságok, Lakosai Magyarok, Németek, kevesebb Rátzok, és Tótok, leginkább katolikusok, ó hitüek, és Kis-Váczon reformátusok. Fekszik Duna vizének partyán, Pesthez négy mértföldnyire. Eredete felől külőmbféle vélekedésben vagynak az Irók, 955-dikben már állott vala, ’s Püspökségének felállíttatását Sz. ISTVÁN Királynak tulajdoníttyák; vólt K. Szentegyházának felállíttatását pedig Első GEIZA Királynak, 1076-dikban, győzedelmének emlékezetéűl, mellyet itten SALAMON Királyon nyert vala. Az időben Nógrád Vármegyéhez tartozott e’ Város, ’s Buda Várának megvétele után kaptsoltatott Pest Vármegyéhez. Hajdan nevezetes, és erős Város is vólt, a’ mint a’ régi épűleteit képzeltető rajzolatok bizonyíttyák, ’s ó, és új Vácznek neveztetett. Várában vala a’ Püspöki Kastély, a’ fő Szentegyház, a’ Kánonok Uraknak lakó helyeik, ’s a’ Dominikánusoknak Klastromjok; Oskolájok is híres vala, míg a’ Tatárok által fel nem dúlattatott e’ Város 1241-ben. E’ szörnyű elpusztúlása után ismét felépíttetett, ’s néminéműképen meg is erőssíttetett vala; de vólt előbbi díszéhez nem közelíthetett. Elevenedett, ’s szépen gyarapodott vala MÁTYÁS Királynak uralkodása alatt, mert akkori 573Püspökje Bátori, mintegy második Gyarapítója vala e’ Városnak, ’s általa nevezetes épűletekkel, ’s egyebekkel díszesíttetett. Az Ozmanoknak Hazánkban lett háborgatások’ idején, valamint Buda, és Pest, úgy e’ Város is eleget sanyargattatott, ’s viszontagságaik majd közösek vóltak. Nevezetesíttetett ellenben 1535-dikben, midőn I. FERDINÁND Tsászár ZÁPOLYA JÁNOSSAL itten Békekötést szerzett vala; 1540-dikben pedig meghódította. Újjabb veszedelmes homályba merűlt 1543-dikban, mert az Ozmanok hatalmok alá hajtották, ’s a’ Várost, és annak szenteltt épűleteit úndokúl változtatták-el. Ugyan is az ő Moséjok leve a’ Káptalannak Szent egyháza, Sz. Mihálynak emlékezetére szenteltt Templomát pedig, melly másodszori felépíttetése után készűlt, a’ Reformátusok foglalták-el, ’s jeles Oskolát is emeltek vala itten. Nevezetes táborozásnak helye vólt 1597-dikben, mellynek akkori mivóltát le rajzoltt képei bizonyíttyák. 1619-dikben Betlennek bírtokába jutott, azután pedig az Ozmanoknak adatott vala által, a’ kik Szentegyházát 1626-dikban lerontatták, ’s köveiből a’ Várat erőssíttették-meg: mert 1624-dikben a’ Tsászáriak által zsákmányozást szenyvedett. Nagyon megaláztatott, ’s tsekélyíttetett vala az Ozmanoknak uralkodások alatt e’ Város, és a’ külömbféle ínségek miatt még a’ Reformátusoknak Oskolájok is megtsökkent; kevés megmaradott lakosai elég sanyarúságokat szenyvedtek, míg 1684ben a’ Tsászáriak által az ozman piótzák el nem kergettettek. Felgyújtatott általok 1685-dikben, ’s illy sínylődése után jutott ismét a’ Tsászárnak bírtokába. Tsendesedvén ezután a’ hadi zajos veszedelmek, ’s vérengező viszontagságok, Püspökjei, és földes Urai is viszsza tértek, ’s lassanként jobb meg jobb rendbe, és állapotba helyheztették mind a’ Várost, mind pedig annak épűleteit. Ugyan is Kéri János Püspök alatt kezdődvén újjabb rendbe hozattatások, már Balog Miklós Püspök által nevezetesen öregbíttetett; 1700-dikban pedig Dvornikovich Mihály Püspök által. 1713-dikban kezdvén, ’s azután is szép előmenetelt nyert Kolonics Zsigmond Püspökje által is. Újjabb öregbűléseket 574nyert e’ Város Álthán Mihály Püspök alatt, nemkülömben Gr. Migazzi Püspök alatt, a’ ki 1727-ben méne a’ Bétsi Érseki Székbe. Azután Gr. Forgách Püspök gyarapította. 1742-dikben két részre osztattatott a’ Város, úgymint a’ Püspöki, és Káptalanbéli Uraságoknak részekre, melly rendtartás még ma is meg van e’ Városban; ’s a’ Tanáts is kétféle, úgymint Püspöki, és Káptalanbéli; amaz 12, ez pedig 6 Tanátsbéli Személlyekből áll. 1759-dikben Gr. Eszterházi Károly ő Excellentziájának Püspöksége alatt a’ Kispapi épűletek megújjíttattak, ’s nagyobbíttattak. Harmadik nevezetes felépűlését, ’s tsínosodását, Gróf Migazzi, 1761-dikben másodszori Püspökjének, most Bétsi Érseknek köszönheti. Ugyan is újjabb rendbe hozván az Oskolákat 1763ban, a’ Városnak ékesíttetéséhez kezdetett, és azt mintegy más újjabb, sokkal szebb, ’s tsínosabb rendbe hozatta. Elrontatván a’ Városnak régi kapuját, és Szentegyházát, sokkal szebb rendbe hozatta az útszákat, és olly pompás Szentegyházat építtetett római ízlés szerént, melly valóban örök emlékezetet származtat kegyes Építtetőjének. Bővebb leírását, ’s képét lásd Kánonok Róka Úrnak munkájában; Történeteit pedig Bél Mátyásnál, Vácz Városának le írásában. Az említett nagyon díszes Szentegyházon e’ felűlírat van: D. O. M. In honorem assumptæ in Cœlum Virginis, & San. Michaelis Archangeli, Christoph. Card. a Migazzi hanc faciem, & Ecclesiam a fundam. erexit. Inceptum MDCCLXII. Perfectum M.DCCLXXVII. Belől a’ hamu szinű márványból készűltt nagy Óltár felett: Deo Servatori Sacrum. A.MDCCLXXIV. A’ több négy díszes Óltárjai veres márványból készűltek; a’ Lelki tanító Szék fejér márványból, a’ püspöki Szék felett pedig tulajdon képe szemléltetik az említett kegyes Építtetőnek. Festése, egész díszessége olly nevezetes e’ Szentegyháznak, hogy annak egész leírása meszsze elvonna tzélunktól. Újjabb hírt, ’s nevezetességet szerzett e’ Városnak 1764-ben FERENTZ Tsászárnak, M. TERÉZIA Királynénak, ’s a’ Királyi Hertzegeknek itten vólt igen pompás múlatások, melly alkalmatossággal jeles nagy kőből épűltt győzedelmi 575Kapu is építtetett vala, és méltóképen feltsínosíttatott: alapjába tétetett pedig az emlékeztető pénz, melly e’ nagy királyi pompát a’ késő Maradék előtt is emlékezetben tartsa. A’ hajó, mellyen a’ Királyi Udvar Pozsonyból leútazott, belől veres bársonnyal, ’s gyönyörű ízléssel vala felékesítve. 1766-dikban pedig KRISZTINA Fő. H. Aszszony tisztelte-meg Férjével egygyütt e’ Várost. – Valóban elfelejthetetlen ékesítéseket tétetett vala itten az említett akkori földes Uraság, ’s a’ sok külömbféle épűleteken kivűl némelly útszáit is kirakatta, a’ Püspöki Városi Tanátsházat megújjíttatta, ’s nagyobbíttatta. A’ Püspöki Kastélyon, melly e’ Városnak nevezetes ékessége, e’ felűlírat van a’ kert felől: M. Fridericus Card. ab Althan fundamenta jecit. Ejus a Fratre Nepos Carolus cellaria fecit; Christoph. Card. a Migazzi œdes exstruxit 1771. Kivűl pedig: Prætorium Migazzi 1774. Az Árvákházán e’ sorok vagynak: Dei Laudi ex ore infantium perficiendo Sacr. Religionibus augustius peragendis, utriusque Reipublicæ bono promovendo – Christophorus Card. a Migazzi Pauperibus ex Hungarica Nobilitate pupillis, aut pueris ad fidem conversis, has ædes posuit anno 1781. Több vólt Püspökjeinek nevezetességeit lásd F. T. Práy György Kánonok Úrnak Hierarchiájában, a’ kikhez példás kegyességéért, és sok féle jótéteménnyeiért, tedd N. B. Splényi Uraságok. – 1774-dikben a’ Dominikánusoknak Tornya, a’ belől támadott tűz miatt megkárosíttatott. 1797, és 98-dikban a’ Piáristáknak megújjíttatott Szentegyházával díszesíttetett. Jeles könyvnyomtató ház is van benne, mellyben kivált mostanában hasznos, és díszes betűkkel nyomtatott magyar könyvek szaporodnak. Határja jól termő, borai kedvesek, kivált némelly hegyekről; fájok szűken van, legelőjök meglehetős, vásárjai népesek, és hasznosak; piatzok helyben, ’s másutt is.
